Harangszó, 1935

1935-06-30 / 27. szám

222.

HARANGSZÓ

1935 június 30.

Klára nevű pedig Ruszton 1874-ben halt

meg 66 éves korában. Az apa késő vén- ségben 1833. nov. 3.-án hunyt el. Moz- gay Sámuel veszprémi lelkész temette.

Máté, a leendő püspök, harmadik volt a gyermekek között. 1794. szept. 19. született. Fehér Jánosékon kívül keresztszülei voltak még: Szente Sámuel

és Marton Erzsébet, Kluge Károly és Ragenhoffer Zsuzsanna. A ház, melyben született, szembenállóit az evang. templommal s később Mozgav lelkész vásárolta meg. A buzgó veszprémiek 1894. évben emléktáblával akarták megjelölni, de ez ellen dr. Haubner Rezső soproni orvos és Karsay Sándor püspök is tiltakozott. így azután a templom belső falába illesztettek sötétszürke emléktáblát ilv felirattal: „Haubner Máté. a dunán- túl ág. hih*. ev. egyházkerület superin- tendense születésének 100-ik évfordulója alkalmából kegyelete jeléül emelte szülővárosának gyülekezete 1894.“

A szülők Máté fiúkhoz fűztek legtöbb reménységet, akinek tehetségei korán mutatkoztak. Iskoláit a gyermek Veszprémben kezdte, ahol akkor Kistatai Ta- tay Imre volt a lelkész és Ligusin Pál a tanító. A szépen fejlődő fiút a szülők csakhamar Győr jeles iskolájába adták, ahol még a nagyanya vagy a nagybátya vette oltalmába s a dicsérettel emlegetett Skita Mihály volt a tanítója. Győrnek ekkor már jó hírnevű kisgimnáziuma is volt a jeles Németh Lászlónak, Kis János barátjának igazgatósága alatt (1796—1807). Haubner Máté bizonyára már ennek is tanítványa volt, de 11 éves korában 1805-ben mégis Sopronba vitték a rokonai, ahol most nyolc éven át tanult a gimnáziumban és a teológián. Édesanyja soproni születésű volt, itt is lehettek rokonaik.

Haubner ifjúságáról és szaiónaki papságáról is érdekes új adatokat tudtunk meg. Ezeket legközelebb közöljük.

Terjesszük a „H ARANGSZó“-t!

úgy látszik megtalálta a választ, mellyel visszavág a kurátornak.

—- Ej öcsém, rosszul ismered te az embereket — szól rosszalólag fejét csóválva János bácsi, — ne hidd, hogy rosszul neveli gyermekeit, aki nem jár minden vasárnap templomba. Szeretem én egyházamat.

—• Aki nem jár templomba, nem szereti az Istent s nem szereti egyházát, — volt a gondnok rövid válasza.

— Hát nincs igaza kurátor úr, — mondja János bácsi és sértődötten üti fd fejét. — Most is azért jöttem, hogy a templomra adakozzam, tudom, mi a kötelességem, akár csak te, ha nem is vagyok mindig ott a templomban. Tíz pengőt adok.

S ezzel kiveszi mellényzsebéből a nagy bugyelárist. Térdére rakja s keresgél benne. Háromszor is végig lapozza a bankókat, míg egyet kihúz. Hirtelen odadobja a halom pénzre a gondnok elé s azt mondja:

— Nesze! Tudom te se adtál többet, adjál vissza tíz pengőt, mert húsz pengőst adtam. Ne mondd már többet, hogv nem szeretem egyházamat. — S ezzel fölényesen, büszkén nézett végig a gondnokon, mintha csak magához akarná kötni annak figyelmét.

Fényországban.

Este 11 óra van. Most búcsúzik a nap. Sugarai vérvörösre festik a Ladoga tó vizét, mintha bizony amúgyis nem volna elég vörös a túlsó parton, Oroszországban. Még nyugodtan lehet olvasni. Pedig nemsokára jön már a hajnal is. Igazuk van a finneknek, mikor azt mondják, hogy ilyenkor az alkonyat bíbora s a hajnal pírja kezet ad egymásnak a finn égen. De ezt is csak déli Finnországban tudja megcsinálni. Északabbra már hosszú időn át le sem megy a nap, csak sétál fel és alá az égen. Falvakban, ahol nincs gyári üzem, beszüntetik a villanyszolgáltatást. Minek járjanak hiába a gépek! Kinek volna kedve ilyenkor fényes éjszakákon még villanyt is gyújtani!

Finnország: fényország.

De nem csak természettani s földrajzi vonatkozásban. Fényország ez az ország az értelmi világosság tekintetében is. Igaz ugyan, hogy kevesebb a tanítási idő az iskolákban, mint nálunk. Május végére minden finn iskola kiürül s kezdetét veszi a három hónapos nyári szünet. A tanítási idő alatt azonban kemény munkát kell végezniök. Az a benyomásom, hogy itt sokkal szigorúbban osztályoznak, mint nálunk. Sokkal kevesebb az úgynevezett ..jeles“ tanuló. Az ilyennek a bizonyítványa azonban nem csupa egyes, mert az egyes itt olyan rossz osztályzat, hogy olyat már nem is adnak. hanem csupa tizes. Az osztályzatok tehát fordított sorrendben haladnak. Minél jobb tanuló valaki, annál nagyobb számú osztályzatot kap

Igaz ugyan, hogy minden lehetőséget is megadnak az iskoláknak a felszerelésben. Egész kis iskolában is láttam egész sereg gyalupadot az elemi iskolás fiúk számára s voltam egyszer egy elemi iskola VIII. osztályú leánynövendékeinek a vendége, akik ép ijnnepi ebédet főzíek az iskolai konyhán. Maguk terítettek is fel, maguk szolgáltak fel,

A gondnok kételkedéssel fogadta János bácsi jószívűségét s kezébe vette a húsz pengőst; világosság elé tartja s látja ám, hogy a bankó a középen ösz- sze van ragasztva. Megnézi közelebbről, elmosolyogja magát s visszaadja János bácsinak, miközben ezt mondja:-— János bácsi, nem jó pénz ez. Két félből van összeragasztva s mindegvik féli más. Nem ér ez tíz fillért sem. Ha nem jó a boltban, nem jó nálam se.

János bácsi megütközve néz a gondnokra.

—■ Hát csak nem!? Megszoktam én nézni a pénzt, ha kézbe veszem. Talán másikat adtál ide? — Előveszi szép lassan ókuláját s megnézi a bankót. Jóízüt nevet.

— Huncutul van ez megcsinálva, Nem láttam volna meg soha, ha nem szólsz. — Elővesz egy tíz pengőst s odaadja a kurátornak s fejcsóválva mondja:

— Lásd öcsém, így jár az öreg ember, még rosszat gondolhatnának róla.

A gondnok átveszi a pénzt s csak ennyit mond:

— János bácsi, legjobb út mindig a becsület útja.

sőt azok, akikre ebben a munkában nem volt szükség, a vendégekkel egy asztal- . nál ettek is. S ezek a fehérbóbitás kis házi kisasszonyok mind proletárgyermekek voltakA finn iskola azonban tudja, a tam- perei állami gimnázium falára kívülről hatalmas betűkkel rá is van írva, hogy a bölcseség kezdete az Isten félelme. A tanítás az elemi és a középiskolákban is mindig áhítattal kezdődik. Ezt középiskolákban a hitoktatók, elemi iskolákban azonban maguk a tanítók végzik. Az egyik helsinkii elemi iskolában külön rádiókészüléket szereltek be erre a célra, mert az iskola 1300 növendékét nem tudják egy teremben elhelyezni az áhítatnál. Az áhítatot az üres tornateremben végzi két tanerő: az egyik harmó- niumozik s énekel, a másik bibliát magyaráz és imádkozik. A növendékek az egyes osztályokban hallgatják s énekelnek együtt a hangszórval.

Az érettségi tételek is érdekesen tükrözik ezt a lelkiséget. Leírok egypár érettségi írásbeli téma címet: „Az angol államegyház főirányzata az 1800-as években“. „Az elmúlt évszázad finn éb- redési mozgalmai“. „Luther hitbeli álláspontjának alapgondolatai“. Nem érdekes írásbeli érettségi tételek ezek egy állami középiskolában!?

S ha mindéhez hozzávesszük, hogy a finn egyetemi hallgató nem kénytelen a szülei pénzét költeni, hanem a bankok adnak neki kölcsön annyit, amennyire a kitanuláshoz szüksége van s így mindenki számára nyitva van az egyetemi kiképzés kapuja... s ha hozzávesszük, hogy a földműves ifjúság továbbképzésére egész sereg népfőiskola végez áldott munkát, akkor látjuk csak igazán, mennyire fényország Finnország az értelmi világosság tekintetében is.

De fényország Finnország az erkölcsi világosság tekintetében is. Finnországot tolvaj nélküli országnak mondják. Helsinkiben is, amelyik pedig fővárosi és kikötővárosi jellegénél fogva már sok nemzetközi vonást hordoz az arcán, az üzleteken nincs redőny s a házak kapui egyszerű üvegajtók. Beljebb az országban, az elhagyatottabb vidékeken az útkereszteződéseknél van egy- egy nyitott postaláda. A postaautóbusz vezetője oda dobja be az azon a környéken lakók leveleit s onnan viszi szét kiki a magáét. Mellette rendszerint ott van őrizetlenül az üres vagy teli tejeskannák sokasága a tejszállító részére. Munkástáborokban ma is kiteszik a munkások az órájukat s pénzüket éjjelre az asztalra. A faépiilet nyitott, de senki sem nyúl hozzá sem a bentiek közül, sem kívülvaló.

Finnország komoly s határozott munkái végez azért, hogy ez az erkölcsi világosság minél tisztábban ragyogjon. Az északi népek nagy ellensége, a pálinka ellen harcoló mértékletességi mozgalomnak a gyermeklapja például 48.000 példányban jelenik meg s a mozgalomnak

60.000 felnőtt tagja van.

S mindez azért van, mert Finnország fényország akar lenni a lelki-világosság tekintetében is. Ilyenkor vannak a lelki mozgalmak nagy tűzgyújtásai, a nyári konferenciák. Júniusban 26, júliusban 16 ilyen nagy nyári konferencia van ebben az évben, nem számítva a nem országos jellegű megmozdulásokat. S