Harangszó, 1935
1935-06-30 / 27. szám
220. HARANG SZÓ 1935 junius 30. Iskoláink. XII. A tolna-baranya-somogyi ev. egyházmegye bonyhádi reálgimnáziuma. A bonyhádi ev. reálgimnázium 129 éves múltra tekint vissza. Alapítói 1806- ban a tolnamegyei kies Sárszentlőrinc községben nyitották meg. A megnyitás napjáról, sajnos, nincsen pontosabb feljegyzésünk. A Álagyar Kurír 1807. aug. 4.-iki számában megjelent Híradás azonban kétségtelenül igazolja, hogy az iskola Barla Mihály vezetése alatt az 1806. évben működött. Eleinte 3 évi latin iskola volt, a középiskola első fokozata. Ilyen szervetása céljából. Lőrinc azonban nem mutatkozott kedvező székhelynek. A közel levő gyönki ref. iskolával való egyesülés sem sikerült. Ekkor helyezték át az iskolát a fenntartók 1870-ben Bonyhádra. Ettől az időtől kezdve rohamos fejlődésről beszélhetünk. A fenntartók választása igen szerencsés volt. Igaz, hogy a tanári kar is kiváló volt. 1870—71-ben például Scherer Konrád, Lehr Albert, Gombótz Miklós és Wiesner Boldizsár a:kotja a „Tanári személyzet“-et. Bony- hádnak és környékének a társadalma is felkarolja az iskolát. 1885—86-ban For- berger Lászlóval beállították az ötödik tanárt, 1894—95-ben pedig a hatodik tanári állás szervezésével az iskola mint algimnázium teljesen kifejlődött. Ebben az időben két „fökertésze“ van az iskolának: Gyalog István, ki szolgálatra, a 4 év alatt bevonult 108 tanuló. A tanári kar tagjai egészségben, sok kitüntetéssel díszítve érkeztek visz- sza, tanulóink közül azonban 21-et a világháború, 2-t az utána következő zavaros idő követelt áldozatul. A háború végén az igazgatást Gyalog István után Fáik Henrik vette át, ki a legsúlyosabb viszonyok között nagy bölcseséggel vezette az intézetet. Az iskola anyagi alapja megrendült, új - alapra kellett fektetni az intézetet. Roppant nagy takarékossággal, a fenntartó és az igazgató s tanári testület részéről kifejtett vállvetett munkával ismét életre képessé kellett tenni. A küzdelem Isten segítségével sikeres volt. Az egyházi főhatóság közbenjárása s a tanügyi kormány támogatása új diákotthon építését is lehetővé tette. A fenntartóság a diákA bonyhádi evangélikus reálgimnázium. zetben 1853-ig állott fenn. Ismeretesebb tanára volt Haag Péter (1821—1832.) és Lehr András (1832—1853.). Lehr András tanította Petőfi Sándort, mint a beteg Haag Péter helyettese 1831—32-ben és 1832—33-ban. A nagy költő lőrinci tartózkodását emléktáblák is hirdetik. 1853 őszén a fenntartóság nem tudta megnyitni az iskolát, mert a Thun- féle rendszer nem elégedett meg egy tanárral. 1853—57-ig szünetelt az intézet. Ez idő alatt a környékbeli ev. ifjak a soproni, akkor már kerületi iskolába mentek tanulni. Gyurátz Ferenc püspök tolnamegyei tanuló társai ez időben kerülhettek a soproni líceumba. 1857-ben az iskola, mint algimnázium nyilt meg. A fenntartó egyházmegye és az intézet tanárai nagy buzgalmat fejtettek ki az iskola felvirágozta1890—1918-ig igazgató és Marhauser Imre, aki a tápintézet fejlődésének igen nagy lendületet adott. Gyurátz Ferenc püspök és Vécsey Sándor kér. felügyelő úr 1904. évi júniusi látogatása alkalmával a boldog emlékezetű püspök úr már a főgimnáziummá való fejlesztést is helyeselhette. 1906-ban meg is nyílt az V. osztály, Gyalog István nagy gyűjtést rendezett, az állam már 1897-ben fenntartási segélyt biztosított, amellett lehetővé tette, hogy 1908-ban az új épület megnyitható legyen. 1909-ben az új tápintézet s Diákotthon is megnyílt, 1910-ben pedig Gyurátz püspök úr már az első érettségi vizsgálaton elnökölt. A világháború az iskolában is éreztette hatását. 7 tanárt szólítottak be otthont a jövő iskolai évben át fogja adni rendeltetésének. Hajas Béla igazgató. . 1800 júniusában volt a híres rnarengói ütközet. Mikor a csata végén megjelent a csatatéten Napóleon, ezt jelentették neki: „Vesztettünk, minden elveszett". Napóleon nyugodtan ránézett az órájára és megvillanó szemmel mondotta : „Délután 2 óra. Még van idő új ütközetet kezdeni". S a franciák megnyerték a csatát. — Ha valami nem sikerül, kezdd el újra. Csak soha nem csüggedni! Terjesszük a „HARANGSZÓ"-»
