Harangszó, 1935
1935-06-09 / 24. szám
194. HARANGSZo 1935 junius 9. Érdeklődjünk a misszió munkája iránt és támogassuk minden eszközzel. Mert tőlünk, is azt kívánja Krisztus, hogy legyünk az Ö tanúi. Tettél-e te már valamit azért, hogy terjedjen az evangéliom világossága ezen a sötét világon ? Közgyűlés Olcsván. Május utolsó vasárnapján Kisvárdán voltam az ottani egyházi munka megismerése végett. Tudtam, hogy ott viruló kis egyházközségünk van Csákó Gyula lelkész és Werner Gyula felügyelő vezetése alatt. A két egyházi elnök valóban munkatárs; a lelkész az oltárnál és a szószéken szolgál, ugyanakkor a felügyelő az éneket vezeti a harmóniumon. Így megy ez a bibliaórákon is. Van kedves, új templomuk, melynek képét lapunk már bemutatta a felszentelés után. Szép kis park van a templom körül. Felépült már a parochia is, de befejezni nem képesek. Egy szoba készen van és abban lakik a lelkész. Ha az idén sikerülne kétezer pengő kölcsönt szerezniük, akkor készen lehetne őszre a kedves parochia is. A 85 lelkes anyaegyházközség sokra haladt hat éves önállósága óta: van szép temploma, van parochiája. Itt láthatjuk, mennyire fejlődik az egyházközség, ha az Anyaszentegyház érdeke a legfőbb cél. A kisvárdai egyházközségünknek azonban nem ez az igazi nevezetessége, hanem az a szórványmunka, amit a lelkész végez. 101 község van a kis anyaegyházközséghez csatolva. Vonaton, autóbuszon, taligán, kocsin és gyalog látogatja a lelkész a nagy szórványban lakó híveit. Vannak helyek, ahova még nem jutott el. Ennek azonban az az oka, hogy nem állott útiköltség a rendelkezésére. Egy esztendő alatt 5—600 pengőt költ a saját kis fizetéséből a hívei meglátogatására és vidéki istentiszteletek tartására. Külön lehetne cikkeznünk azokról a lelkészekről, akik a saját fizetésük terhére látogatják a szórványban lakó híveiket. A kisvárdai templomban töltött délelőtt után elindultunk a fiókegyházközségbe, Olcsvára. Másfél óráig vitt az autóbusz Szabolcs és Bereg vármegyén át Szatmár- ba, ahol Olcsva fekszik. Az autóbusz után majd egy óráig vittek a fiókegyházközség gondnokának a gömbölyű lovai. Virágzó akácfák és ringó gabonatáblák közt vezetett a szép út a hangulatos faluba. Az imaterem zsúfolva volt a hívekkel. Szívesen, virággal fogadtak. Minden ablak nyitva volt és még igy is alig bírtuk a meleget. Voltunk csaknem másfélszázan a teremben. Zúgott az ének és szállt az imádság, figyelmes volt a hallgatóság. Az istentisztelet után közgyűlés volt. Alig távozott el néhány ember. Az volt a közgyűlés tárgya, hogy meg kellene venni azt a házat, amelyben az istentiszteleteket tartják. Most a banknak a kezében van. Olyan értesülést kaptak, hogy hajlandó eladni. Hát ehhez pénzre van szükség. A lelkész és Kosa Árpád gondnok felajánlásaikat az egyház oltárára : Bartha Sándor 100, Balogh Bertalan 100, ifj. Huszti István 25, Borbás József 100, id. Borbás Imre 30, N. Tóth Bertalan 50, Fekete István 100, Szűcs Gyula 50, Tóth Pál 20, K. Tóth Bertalan 20, Ardai Károly 20, Ardai Sándor 20, Borbás András 10, B. Szabó Menyhért 10, Borbás Bertalan 25, Szűcs Imre 25, özv. Tóth Bertalanné 50, K. Huszti István 20, György Endre 10, Bakos István 10, Dávid Bertalan 15, Szabó Károly 10, Vedres Pál 10, Borbás József 10, Kozma István 10, Kelemen Imre 10, Szűcs József 10, Tóth Jánosné 10, Kovács Ferenc 100, Balogh Ferenc 10, Szabó Ferenc 5, Kosa Vilma 5, Kovács Józsefné 10, Kovács Gyula 5, N. Tóth Ferenc 10, őzt. Huszti Károlyné 5, Kosa Sándor 10, Lengyel József 15, Kovács Bertalan 25, Kosa Árpád 100 pengő. Össze is jött egy idegen felajánlással együtt nyomban 1305 P. Néhányan még gondolkoztak, de tudtommal olyan is van, aki azon gondolkozik, hogy kiegészíti a felajánlott összeget. Ilyen lelkesedés mellett rövidesen mégis szerzik maguknak a szép házat és a maguk hajlékában fogják dicsérni az Istent. Kedves emlékem lesz ez az egyházi gyűlés. Ma, amikor a gazdaadósságok nyomják a föld népét, tud ez a nép Isten ügyéért áldozatot is hozni. Az evangélikus keresztyén mindig áldozatokat vállaló típusa volt a keresz- tyénségnek. A pünkösdi lélek füzét éreztem Olcsván az evangélikusok között Ennek a szent tűznek tovább is lobognia kell! Marcsek János. Felvétel a győri evang. szeretetőős: internátusába. A győri evangélikus egyházközség, az evangélikus nőnevelés fontosságának tudatában, in te mát üst rendezett be azon vidéki tanuló leányok számára, akik a helybeli iskolák valamelyikében akarják folytatni tanulmányaikat vagy a kenyérkeresö pályára készülnek. Az internátus az ev. templom tőszomszédságában, a csendes Rábaparton épült. Lakói a Szeretetház igazgatójának és diakonissza nővéreknek felügyelete és gondos nevelése alatt állanak. Hozzájuk bizalommal fordulhatnak minden ügyükben. Szere- tetházunkban az istenfélelem és komoly munka által áthatott szellem uralkodik. Őszinte vallásosság, egymás szeretete, tisztaság, szorgalom és rendszeretet által kell a növendékeknek is beilleszkedni abba a családias hangulatba, amely a serdülő leányoknak idegenben olyan jóleső és szükséges, a szülőkre nézve pedig olyan megnyugtató. A teljes ellátási díj évi 500 P, mely havonként is fizethető. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a szeretetház igazgatósága, Győr, Petőfi-tér 2. szám. Apróság. Kanadában úgy igyekeznek emlékezetessé tenni V. György angol király ezüstjubileumát, hogy jubileumi rákkutató alapot létesítettek. Az alap számára eddig 75.000 font, 1,500.000 pengő felajánlás történt. alaposan megmagyarázzák, hogy nem akar a vezetőség kiveiesi, hanem önkéntes felajánlást kér a hívektől. A lelkész kijelenti, Pogány bálványszobor. hogy ő elől akar járni és felajánl száz pengőt, a gondnok azt mondja, majd ő a végén fog nyilatkozni, de jönni fog ő is. A neuendettelsaui evangélikus misszió repülőgépet állít a pápuamisszió szolgálatába. És most nagyszerű jelenet következett. Szívesen, örömmel állottak fel egymás után a jelenlévők és nagy készséggel helyezték
