Harangszó, 1935

1935-06-09 / 24. szám

190.

HARANGSZÓ

1935 június 9,

Az egyke orvoslásának módjairól.

(Ti zennegyedik'közlemény.)

A berlini Német Fajegészségtani (eugenetikái) Társaság a népesség csökkenésének ellensúlyozására és orvoslására az 1914. évi nagygyűlésén a következő 10 pontból álló határozatot hozta: „1. A belső telepítéseket fokozottan elő kell -segíteni az örökösödési jog oly értelemben vett rendezésevei, hogy a sokgyermekú család kedvezményben részesüljön. — 2. Családi otthonokat kell létesíteni városi családok számára (kertvárosi telepítés, kertekkel ellátott kislakások építése közhasznú, szövetkezeti alapon, kiskerttelepek stb.). — 3. Sokgyermekú családok törvényes anyáinak, illetve túlélő apáinak gazdasági segélyezést, tetemes nevelési pótlékot kell adományozni és a gyermekek száma tekintetbevételével a hivatalnokok és alkalmazottak fizetését meg kell toldani. — 4. Számos férfihivatásnál (katonák, hivatalnokok) fönnálló házassági akadályokat el kell törölni. — 5. Szesz-, dohány- es luxusadókat föl kell emelni, valamint a hadmentességi adókat be kell hozni a harmadik pontban említett célra. — 6. Törvényesen szabályozni kell az eljárást oly esetekre, melyekben a terhesség megszakítása, vagy a terméket- lenités orvosilag szükségesnek látszik. — 7. Küzdelmet kell indítani a szaporodási képességet veszélyeztető népbetegségek (vérbaj, tüdővész, alkoholizmus) és a kenyérkereső nőt környező veszélyek ellen. — 8. Egészségi bizonyítványokat a házasságkötés előtt ki kell cserélni. — 9. Nagy díjakat kell kitűzni mestermüvekre (regények, színművek, képzőművészet), melyek az anyaság eszméjét, a családi érzést és az egyszerű életet dicsőitik. — 10. Föl kell ébreszteni és ápolni az áldozatkészséget, a nemzeti gondolkozást és az eljövendő nemzedékek iránti kötelességérzést; az ifjúságot ebben a szellemben kell erőteljesen nevelni.“

Olyan kívánságok és követelések, melyek teljes egészükben vonatkoztathatók és alkalmazandók a mi magyar viszonyainkra is.

Gazdasági szempontból tehát első helyen áll a telepítés kérdése, amely különben benne van a kormány programújában is. Azonban ez a kérdés nem. olyan egyszerű, mint amilyennek talán az első tekintetre gon dolnók. Mert ha bonyolultnak mondottuk az egy-gyer- ntekrendszer gazdasági okait, természetes, hogy az orvoslás sem mutatkozik olyan könnyen keresztül vihető- nek. Egy-egy nagybirtoknak a telepítés céljaira való igénybevétele nagy meggondoltságot kivárt. Egyfelől mérlegelendő az elbocsátandó cselédségnek a helyzete, jövője, akiknek a kezéből az ilyen parcellázás a mindennapi kenyeret veszi ki. Másfelől különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a tervezett telepítés a telepeseknek a megélhetést tényleg biztosítsa is; s a további terjeszkedésnek ne zárja el az útját. Mert hiszen az egykének egyik oka — pl. Baranyában — éppen az, hogy azt a par holdas kisgazdát a terjeszkedési lehetőségnek gátat vető kötött nagybirtokok veszik körül. Általában a holtkézi és hitbizományi birtoknak a gazdasági tényezőknek jelentős szerepe van az egy-gyer- mekrendszerben. Hiszen Csonka-Magyarorszagnak 16,148.814 kát. hold területéből 3,693.77b kát. hold, tehát kb. az egynegyede ilyen korlátolt forgalmú birtok; s mindössze 3202 tulajdonos kezén. Hogy a megmaradt háromnegyed terület a törpe és kisbirtokosok normális szaporodási arányához megkívánt vagyongyarapodásnak a lehetőségét kizárja s ezáltal a kötött birtokok közvetve károsan befolyásolják a népesség emelkedését, az eddigiekből nyilvánvaló. De viszont az is áll, hogy a kötöttségnek minden további nélkül való

Feltámadt szivek.

Irta: Irányi Kamillné.

Sári útrakészen állt a tükör előtt. Még egy párszor megfordult előtte. De hiába nézegette magát benne, nem talált semmi hibát sem a toalettjén, sem pedig az arcán. Mégis tűnődve állt meg előtte s nézte tükörképét, mintha várna tőle valamit. De az nem mondhatott neki semmi újat, csak azt, amit Sári már régen tudott, hogy bájos, üde, csinos fiatal leány.

— De hiába ma minden szépség, ha nincs pénzed, Sárikám — intett gúnyosan, félrehúzott szájjal tükörkepének. Aztán rákönyökölt a toalett asztalkára s mintha mentegetni akarná magát, párbeszédet kezdett tükörképével.

— Hiába, hidd el, mert szépségre, fiatalságra nem lehet családot alapítani. De meg oktalanság is lenne, hiszen az ilyen házasság nem állna egyébből, mint lemondásból...Brrrr..., ebből igazán nem kérek... Teljesen egyetértek a mai fiúkkal, akik nem vállalják ezt a nyűgöt... Igazuk van... és ugyan Sanyi miért lenne kivétel?...

— Igaz ugyan, — húzta összébb gyönyörűen ívelt szemöldökét, komolyan bólintva, — igaz, hogy engem elvenne, nem kellene drága vendéglői koszttal élnie, mert magam főznék s amit így egymagára költ, abból ketten is kijönnénk...

óh, mert spórolni, azt rég megtanultam... De nem, hiszen éppen ezért nem... nem akarok tovább is így élni, — dobbantott lábával s ujjával megkopogtatta tükörképének buksi homlokát, ahonnan ilyen ostoba gondolatok szöknek elő...

— No és mi lenne, ha jönnének a gyerekek?... — nevetett gúnyosan — úgy néznék ki, mint a kis Kenézné a második emeletről, aki még csak négy éves asszony s már a második babát várja, de hiába várja a második bundáját, vagy az új tavaszi toalettjét... Újabban még bejárónőt sem tart. Spórol szegényke, hogy legalább majd akkor teljen erre, amikor a második kicsi is a nyakán lesz! Nem..., én az ily buta törvényekkel szentesített nyomorúságból, rabságból nem kérek... Oh! Nem, én nem erre születtem!... Én, a ma független, szabad nője, boldogságot akarok!... Boldogságot,

amihez nem kellenek ostoba törvények, csak szerelem..., napfény és egy olyan fiú, mint Sanyi!...

—r Szabad vagyok..., fiatal és nincs előttem semmi akadály, mert amit talán más annak tartana, azon ma könnyedén átlépek ... Hahaha ... — kacagott — bűnös szerelem?... Ilyet nem ismerek... Miért?... Mert nem a pap mondta rá az áment s nem az anyakönyvvezető nemzeti színű szalagja előtt rebegték el a boldogító igent?... No hát mondd, lehet a szerelem egyúttal bűn is?... Ostobá felfogás...

De a tükörbeli Sári csak ingerkedve rázta a fejét és vele kacagott, de nem felelt semmit.

— Sárikám, mindjárt tizenegy óra. Elkésél a templomból, ha nem sietsz — riasztotta fel az anyja hangja s mint akit tiltott dolgon kapnak, ijedt zavarral ugrott el a tükörtől s hirtelen egy kellemetlen gondolat osont Sári sima homloka alá.

— Kérdezd meg anyuskádat, majd megmondja neked, hogy bűn-e és valóban szerelem-e az, amire most te készülsz?... Még azt is megtudhatod tőle, hogy valóban olyan könnyed léptekkel khet-e a boldogsághoz eljutni?... — Hanem amilyen gyorsan jött e furcsa kis gondolat, Sári oly hirtelen el is kergette magától.

— Még csak az kellene, hogy szentimentális légy az utolsó percben..., elég ha szegény anyuskám boldog abban a tudatban, hogy kis lánya áhítatosan ül a templomban. — Ezt gondolta, de azért egy kis fanyarságot érzett a torkában valahol.

— Már megyek, anyuskám..., pá..., kezét csókolom..., csak izé..., azt akarom még mondani, hogy ne várjon ebédre... Valószínűleg Ilonkáékhoz megyek és onnan kimegyünk délután a budai hegyekbe... Lehet hogy csak egész későn jövünk meg... Így beszéltük meg tegnap... — hazudott Sári gyorsan, ide-oda kapkodó tekintettel.