Harangszó, 1934
1934-05-27 / 22. szám
1934. május 27, Jubileumi — 25. — évfolyam 22. szám Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. I.aptulajdonos : Dunántúli Luther-Szövetség. Az Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet kéthetenként a Kis Harangszó. Postacsekkszámla : 30.520. Előfizetést elfogad, minden ovang. lelkész és tanító. Emlékessel mi történek, Es tekintsd meg, mily nagy itten Uram mirajtunk; A mi nagy siralmunk. A .Harangszó* szerkesztő-kiadóhivatala: GYŐR II., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillór, félévre 2 P 40 fillór, egy évre 4 P 80 fillór. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Hősök napja. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az 6 barátaiért, Ján. 15, 13. A nemzet kegyelete május utolsó vasárnapját a hősök emlékének szenteli. Azoknak, akik a felsőbb- ség hivó szavára mindent odahagytak, ami kedves volt nekik, s engedelmesen, hűséggel vállalták a legnagyobb szenvedést és nélkülözést a haza védelmében, s végül szeretetük legnagyobb bizonyságául életüket adták - miérettünk. Amikor most emlékezünk elesett apáinkról, testvéreinkről, szálljunk magunkba és vegyük szemügyre életünket, él-e bennünk a hazának az az igazi szeretete, mely megállhat Isten színe előtt s az egyetlen méltó kegyelet hőseinkkel szemben? Ha őszintén és elfogulatlanul megvizsgáljuk átlag hazaszeretetünket, úgy azt kell tapasztalnunk, hogy az mindenek fölött beszédből áll. Nehéz dübörgésű nagy szavakból, amik elméláznak a dicsőbb múlton, zokognak a jelen nyomorúsága fölött, bosszúval fenyege- tődznek az elleneink felé. Semmi kétség, hogy e szavak mögött érzések is vannak. Mélabús, vagy lelkesedő hangulatok, amelyek valamely nemzeti ünnepen vagy politikai gyűlésen fel-felbuzognak és szivünknek mindig jól esnek, — de a jelenben is ható cselekedet vajmi kevés származik belőle. Ha méghozzátesszük, hogy menynyi kétes ügynöke és gyanús adószedője támadt már e szent ügynek, úgy határozottan megállapíthatjuk, hogy valami alapvető fogyatkozással állunk szemben: Hazaszeretetünket nem tekintjük a szürke mindennap számára is feladatokat nyújtó szent szolgálatnak. Állandó önzetlen szolgálatra azonban csak a Krisztusban élő lélek képes, mert egyedül Krisztus az- a nagy átalakító transzformátor, aki megtudja változtatni önző magunk- szeretetét, amely önmagunk és mások ámítására oly kéjjel burkolódzik hangzatos üres jelszavakba. Azért igazán és önzetlenül csak az szeretheti hazáját, aki a Krisztust mindenek fölött szereti. Az ilyen embernek más is a hazaszeretete, mint más embernek: nem szenveleg üres szavakban és meddő alkalmi érzelmekben, hanem kiveszi nap mint nap a maga szolgálatát. A nyomor és munkanélküliség, egyke és tüdővész, csalás és uzsora, tudatlanság és babona, társadalmi gőg és önzés elleni harcban mindig megleli a maga feladatát, — Május utolsó vasárnapja a'kalmi emlékezés és alkalmi ünneplés. Röviden: a világháborúban elesett hőseink emlékünnepe. Itt azonban igazán emlékezni csak az tud, akinek vannak háborús emlékképei. Viszont igazán ünnepelni is csak az tud, akinek még fogékony a lelke a földöntúli fényre és melegségre. E feltételek nélkül minden más lehet ez a nap, csak a hősök emlékünnepe nem. Pedig azzá kell lennie. Először is emlékeztetnie kell; emlékeztetnie Istenre éj az ö ítéletére. Azért rájuk, mert akik a világháború vér- és tűzzivatarát nem könyvekből, sem szóbeli e öadásokból, hanem személyes élményeikből ismerik, azok a gyávák meg- bújásában, a fontoskodók elnémíttatásá- ban és az önfeláldozók kötelességteljesítésében nemcsak az embert tanulták megismerni és kiismerni a harctéren, hanem az Istent is. Mert akár tetszett, akár nem, de a lövészárkok sáros és véres nyomorúságában, az ütközetek és rohamok, diadalok, vereségek feleme.ő vagy lesújtó perceiben, sőt a csendes hazavágyás pillanataiban is látnunk kellett, hogy egy titokzatos és hatalmas kéz miként leplezte le az embert. Pillanatok alatt kiderült, hogy voltaképpen kik vagyunk és mennyit érünk. És mi jól tűddé tudja, hogy a legnagyobb szolgálatát mégis azzal teszi hazájának, ha Isten előtti hűséggel tölti be azt a hivatását, amelyre Isten szólította és állhatatosan imádkozik a Szent Lélek kitöltetéséért s a lelkeknek Krisztushoz fordulásáért. Akiben ilyen szeretet van, az szükség esetén életét is odaadja hazájáért félelem és habozás nélkül. Magyar evangélikusok, akiket Isten sónak és kovásznak rendelt e hazában, hősök napján erre eszméljünk: A Golgota hőse előbb szeretett minket és életét adta érettünk, szeressük Őt mindenek előtt, hogy igazán tadjak hazánkat is szeretni! Elesett hőseink emléke így lesz áldott miközöttünk. Schulck Tibor. juk, hogy minden lelcpleztetésünk úgy hatott, mint egy felebbezhetetlen ítélet. Ép lelkű emberek igen hamar rájöttek arra, hogy felettünk nem a gránátok és golyók, nem is a gyilkos gázok, sem a kemény vezéri parancsok, hanem maga az Isten ítél. Ezért emlékeztet bennünket a világháború hősi halottainak emlékünnepe az Istenre és az ő ítéletére. Aztán emlékeztetni kell azokra is, akik nem „ágyban, párnák közt“ lehelték ki lelkűket, hanem távol az édes otthontól, ragadó sárban, kemény sziklán véres csókot csókolva porba vagy hóra. Azt hirdetjük róluk, hogy feláldozták magukat a hazáért és értünk. Sokan azt is odatehetnék: „miattunk“, mert az „áldozat“ szónak csak így van értelme. Áldozatot ugyanis azok szoktak hozni, akik valakit ki akartak engesztelni. Az áldozat értékéből mindig könnyen lehet következteni arra, akinek az áldozat szól. Aho.1 emberélet, ez a végtelen érték lett áldozattá, ott végtelen nagy érték és tekintély volt az is, aki azt elfogadta. Egyedid Isten az, aki az áldozatos emberi életet elfogadja és magához veszi. Más szóval: Egyedül Isten az, akit az engesztelés áldozata megillet. De amikor az Isten kiengeszteléséről van szó, akkor az Isten haragját sem lehet elhallIsíen, a hősök és mi. Irta : vitéz Magassy Sándor.
