Harangszó, 1934

1934-02-04 / 6. szám

1934 február 4 HARANGSZÓ 45 egyetlen gyülekezet sem sínylette meg, de másrészt azért is, mert hiába nem küldene Otthonunk gyűjtő theológust valahová, azért oda elmennek egészen bizonyosan más célra gyűjteni, még nem a mi egyházunk céljaira is. Joggal felvetődhetik azért az a kérdés, hogy más célra lehet gyűjteni híveink köré­ben, csak épen az evangélikus lelkész­nevelés céljaira nem? De ha így áll a dolog, akkor csak arról lehet szó, hogy mindig az illetékes lelkész urak tudta és beleegyezése mellett történjék a szupplikáció. S itt meg kell mondanom, hogv ez eddig is mindig így történt s ezután is így lesz. Abba a gyülekezetbe, melynek lelkésze azt írja, hogy oda ne menjen gyűjteni theolögus, nem kül­dünk soha senkit. Viszont ahová men­tek, annak a gyülekezetnek a lelkésze részéről mindig megkapták hallgatóink a gyűjtésre az engedélyt, sőt a legtöbb esetben a lelkész urak hozzájárultak ah­hoz is, hogy alkalmas, általuk kijelölt időben az igét is hirdethessék a hívek részére. így a hivek már jó előre tudták mindig, hogy a theológus mikor s miért jön a körükbe. Néhány esztendővel ezelőtt theológusaink vittek magukkal úgynevezett „Otthoni Leve!ek“-et is, melyekben tájékoztattuk pártfogóinkat Otthonunk fontosabb eseményei felől. Anyagi okok miatt ettől ideiglenesen el kellett tekintenünk, de bízunk a jó Isten­ben, hogy ezt a jó szokást mielőbb fel­újíthatjuk ismét s leveleink hozzá fog­nak járulni ahoz, hogy közvetlen meleg kapcsolat legven Otthonunk és vala­mennyi gyülekezetünk között. Végül még pár szót arról, hogy mi az anyagi és erkölcsi eredménye Ottho­nunk szunplikációjának? Az anyagi eredményről már szóltam, hogy az kö- riibelül kétezer pengő minden éven. A legutóbbi nyári gyűjtés tiszta eredmé­nye egészen pontosan 1843 pengő. Min­denki kénytelen beismerni, hogy ez na­gyon szép eredmény ebben a nehéz idő­ben s csak hálát adhatunk a jó Isten­nek. hogy híveink szívében ma is fenn­tartja az adakozási kedvet és hajlandó­ságot. Az erkölcsi eredmény lemérésé- nél tekintettel kell lennünk mindkettő­re: arra is, hogy mit nyert a gyülekezet s arra is, hogy mily erkölcsi haszonnal végezte a szupplikáló theológus a ma­ga nem épen. könnyű feladatát. Az el­sőre nézve csak azt kell megjegyeznem, hogy nagv örömünkre a legtöbb gyüle­kezet évröl-évre már várja a szupplikáns theológust, jeléül annak, hogy szívesen veszi, ha gyűjtésre megjelenik közöttük. A lelkész uraktól is — elenyésző kivé­teltől eltekintve — csak kedvező választ kaptam arra nézve, hogy milyen hatását látják a szupplikációnak. És a theoló- gusok? Az ö hasznuk nem csupán ab­ban áll, hogy gyülekezeteket, de hogy embereket ismertek meg. Nagy lelki nyereség számukra annak a puszta megtapasztalása is, hogy hogyan s mi­lyen szóval adták nekik itt is ott is az adományokat, az is, hogy hogyan s mi­lyen szóval adták tudtukra. hogy nem adnak, illetve nem adhatnak ... Sokat lehetne erről beszélni, egyszer talán majd sort tudunk keríteni theológu­saink szupplikációs élményeire is, je­lenleg azonban meg kell elégednünk az elmondottakkal s annak a megemlíté­sével, hogy hál’ Istennek vannak gyüle­kezetek, melyek azért neheztelnek az Otthonra, mert nem kaptak az elmúlt esztendőben theológus szupplikánst s hogy vannak oly jókedvű adakozók, akik, mikor elmentek a mezőre dolgoz­ni, kikészítettek 50 fillért, vagy 1 pen­gőt s azzal hagyták otthon az öreg nagymamát, hogy: „Ha aztán addig ta­lálna jönni az a soproni theológus az Otthonra gyűjteni, míg nem leszünk itt­hon, ezt odaadja ám néki... Többet is adnánk, de most nem telik ...“ Áldott eredménye a szupplikációnak ez is. Adjunk hálát érte a jó Istennek! Dr. Deák János. OLVASSUK A BIBLIÁT. Világszemlélet IV. Amilyennek Isten látni akar téged! Február 5. Mennyei polgár. Fílippi 3:20. Istened azt akarja, hogy már itt a földi életed során is tudjad, hogy csak zsel­lér és jövevény vagy, nincsen itt mara­dandó városod, hanem egykor a menny lakójává kell lenned. Ennek tudata lel­kiekre irányítja tekintetedet s életedet nem e földre, hanem lelked üdvösségére építed reá. Ebben az életben lesz gyö­nyörűsége az életedet fieyelő Istennek! Ez lesz akarata szerinti élet! Február 6. Halhofatlan lélek. |ános 11:25. Istennek az a legszentebb terve veled is. mint mindenekkel, hogy te is üdvö­zölhess. Minthocv pedig ennek egyet­len lehetséges útja a Krisztusban, mint Megváltóban való hit, azért Isten azt akarja, hogv ezáltal a hit által bizto­sítsd magad számára ingyen kegyelmé­ből halhatatlan lelked örökkévaló üd­vösségét. Azt akarja Isten, hogv ez le­gven legfőbb kérdéseddé: „Hol tölti lel­kem az örökkévalóságot?“ Azt akarja, hogy igaz hívövé légv s így élhess te is örökké az Ö országában, a halhatatlan lelkek örökkévaló birodalmában. Február 7. Tékozló fiú. Lukács 15:18—21. Isten, mint bűneidet készséggel megbo­csátó, kitárt karú Atyád vár szüntelenül arra, hogy te tékozló fiúból megtért fiú­ként igaz bűnbánattal közelíts felé s tö­redelmes szívvel tégv vallomást bűneid felismeréséről, megbánásáról s kegye­lemre. atyai szeret'etre méltatlan vol­todról. Atvád akkor boldog, ha bocsá­natot oszthat, keblére ölelhet s megté­réseden örvendezhet. Szerezd meg Iste­nednek ez örömöt s ez által magadnak lelked üdvösségét! Február 8. Szövetséges társ. Ezsaiás 55 :3. Isten nem mint leigázott rab­szolga felett, akar feletted ítéletet mon­dani, ő nem kényszerítéssel akar or­szága polgárává tenni, bármennyire is vágyik iidvözítésed után; szabad aka­ratodban áll szövetségre lépni vele s akkor neki szolgáló életet élsz ugyan, de az a szolgálat önkéntes s neked üd­vösséget hoz, vagy nem lépsz vele szö­vetségre s ezzel eladtad lelkedet a Sá­tánnak. Ne utasítsd vissza Istennek a Oolgothán számodra felajánlott szövet­ségét, fogadd él azt hálaadással s légy Szövetségesévé a Krisztus által. Február 9. Nem szolga, hanem fiú. Róma 8 : 15. Miyen örvendetes életet kínál feléd Isten! Nem szolgaságra s félelemre szorít, hanem a szövetségen át, melyet kötöttél vele Krisztus által, fiává fogad, szabaddá, boldoggá tesz, körülvesz atyai szerelmével, részesévé tesz egész atyai birtokának, az örökké­való békességnek, zavartalan boldog­ságnak, el nem rabolható üdvösségnek, a hűség hervadhatatlan koronájának. Add oda magad boldogan e legszentebb egyesülésre, hol Isten gyermekévé s Krisztus testvérévé lehetsz, hol többé nem kell rettegned lelked jövőjéért! Február 10. A kegyelem osziályosn. Róma 6 : 14. Isten a magáénak akar té­ged tekinteni, ezért úgy néz reád, mint aki már felszabadult a bűn igája alól. kegyelme szárnyával takargat, hogy el ne bukj újra a kísértések göröngyeiben. Viszonzásul neked is úgy kell felfognod e földöni életedet, hogy neked nem szabad a bűnnel kacérkodnod, hanem a kegyelem idejének kell tekintened földi életedet, melyet még azért engedélyez Isten a számodra, hogy gyümölcsöt te­remhess az ő számára, magad üdvös­ségére. Február 11. Bölcs világszemlélő. Ézsaiás 50 : 10. Négy héten át vizsgáltad a he­lyes világszemlélet titkait, íme maga Isten tanít meg reá prófétája útján, Uradat kell félned, hallgatnod kell szol­gája szavára, sötétségben járva is bíz­zál az Úr nevében s támaszkodjál Iste­nedhez. Az igazi világszemlélet elvá­laszthatatlanul egybekapcsolja életedet Istennel, mert ez Isten akarata is, ez lel­ked titkos örök vágya is, ez az Atya öröme is s ez lelked örök üdvössége is. Tanuld meg és kövesd hát a legfőbb bölcsességet, az Urnák félelmét, hogy Isten, mint tulajdonára tekinthessen bol­dogan reád. Úgy legyen! Ámen. Abaffy Gyula. KARCOLATOK. „A mi Urunk Jézus Krisztusnak Uj-Testamentoma orosz fordításban. 1890. 32-ed rétalaku, fekete bőrkö­tésű, 626 oldalas, kéthasábos, apró- betűs kis könyvecske. Az elözéklapon látható tintabeirásból — „1902“ — ítélve, az enyém harminc év óta. Minden nap olvasom és fogom ol­vasni, amig csak szemem lát, min­denekelőtt, napkeltétől és kivilágoso- dástól a déli veröfényig és a korom­sötét éjszakáig, ha boldog vagyok, ha boldogtalan, ha beteg vagyok, ha egészséges, ha hivő vagyok, ha hitetlen, ha érző, ha érzéketlen. És úgy érzem, hogy mindig új, isme­retlen könyvet olvasok és sohasem olvasom ki, nem ismerem meg vé­géig, csak a szemem határán látom, szivem határán érzem, de ha egy­szer egészen megismerném, — mi lenne akkor? A táblán: „Ujtesta- mentom“, oly elmosódottan, hogy alig lehet elolvasni, aranymetszé­se megfakult, papirosa megsárgult, a bőr szétmállott rajta, gerince szétr

Next

/
Thumbnails
Contents