Harangszó, 1934

1934-11-18 / 47. szám

1Ő34. november 18. Jubileumi — 28. — évfoíyatii. 47. szám. Alapította : KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: Dunántuii Lutbar-Szóvetsóg. Az Országos Luther* Sző vet hók hivatal oh lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingytn ma léklat tanév alatt kéthatanként a KIS HARANGSZÚ. Postacsekkszáinla : 30.526. Előfizetést elfogad minden ovaiig. lelkész és tanító. 9 Kérünk, Uram, maradj velünk szálláson Hogy semmi véss hű népednek ne ártson. A .Harangaió" •lerkeaztö-kiadóhivatala: GYŐR II., Pető fi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. 1919. november 16. És clfogá mindazokat a félelem és dicsőiték az Istent, ezt mondván: nagy próféta támadt mi köztünk; és: az Isten megtekintette az 0 népét. Luk. 7, 16 Nain kapujában találkozik Jézus egy halottas menettel. Megtépett lelkű, síró özvegy anya kíséri egyet­len gyermekét ki a temetőbe Rész­véttel osztozik gyászában a város népe A szemben jövő Jézust is meghatja és könyörületre indítja az édesanya fájdalma: feltámasztja s visszaadja neki gyermekét. A soka­ság a csoda láttára elál mél kod i k ; félelem fogja el a szívókét. Minőt a szent és hatalmas Isten közelsége s fenségének a megtapasztalása min­dig ébreszt a gyarló emberben. S ajkuk Istejx.^- dicsőítésére nyílik Jézusban az a halojtj kíséret még nem az Isten egyszülött Fiát, nem magát az -istent látta; mert hiszen Őt is époly joggal dicsőíthette volna. De megérzi, hogy az a hatalom, mely Jézus által működött s a halott ifjút életre keltette: isteni erő és hatalom. Ezért dicsöité az Istent. Jézusnak a gutaütött embtren vég­hezvitt csodája is ezért váltja ki az Isten dicsőítését a szemtanuk ajkán. A meggyógyított tíz bélpoklos közül visszatérő bélpoklos is ez okból dicsöité nagy szóval az Istent. Mennyivel inkább Istent illeti a dicsőség azokért a nagy jelentőségű eseményekéit és tettekért, amiket habár az átlagból magasan kiemel­kedő, de mégis csak közönséges emberek által visz az Isten csodá­latos akarata és ereje véghez. Mél­tatlan dolog volna megvonni az elismerést azoktól a nagy szellemek­től és alakoktól, akik a történelem kormányrúdjának új fordulatot, új irányt adtak; de amint rajtuk keresz­tül voltaképpen az Isten nyúlt és nyúl bele mindenkor az emberiség életébe: úgy végső fokon Istené érte a hála és dicsőség is. Ami természetesen cseppet sem von le az illetők nagyságából és jelentősé­géből, Mert hiszen magában véve is érdemük nekik, hogy megértették Istennek hozzájuk szóló üzenetét és oda adták, oda szentelték magukat eszközül az isteni akarat megvaló­sítására így emlékeztünk meg a reformáció közelmúlt emléknapjain Lutherről; de az általa véghezvitt nagy munkáért Isten előtt és Isten­nel szemben róttuk hálánkat. Istent dicsőítjük most is főképpen és elsősorban azért, hogy adott a Kormányzónk, kit tizenüt év előtti lionmentő budapesti bevonulá­sának évfordulóján egész Magyaiország ünnepel. magyar nemzetnek olyan férfiút, aki új korszakot nyitott meg történel­mében. — A sötét és véresemlékú forradalmak s a rájuk következő román megszállás történelmünknek mindenha leggyászosabb lapjai közé fognak tartozni. Már úgy tetszett, mintha népünknek a sorsa meg volna pecsételve és sírja megásva. Hungária asszonynak még szomo­rúbb és fájdalmasabb volt a hely­zete, mint annak a naini özvegynek. Mert azt legalább részvéttel vették körül az ismerősei, szomszédai; mifelénk azonban nem nyúlt sehon­nan bátorító, felemelő kéz. irigy szomszédaink szánalom helyett in­kább örültek az elesettségünkön. A Szózat költője egy századdal előbb még azt hitte, hogy „A sírt, hol nemzet sülyed el, Népek veszik körül, S az ember millióinak Sze­mében gyászkönny ül“. Nem gyász­könny ült a szemekben hanem kár­öröm hahotázott az ajkakon. Prédára éhesen, kaján önelégültséggel húzták felettünk a halálharangot, ásták számunkra a sírt és kovácsolták a koporsószegeket. De Isten megkönyörült rajtunk s csodát, tett velünk. A sír mélyéből kihozta ncMUzetünket. Mikor tizenöt évvel ezelőtt, 1919. november 16.-án bevonult Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén az ország fővárosába, az volt a sírjából felkelt magyar nemzetnek az életre ébredése; az első- lélekzetvétele. Ködös, boron- gós őSz időn a szivekbe bizalmat, derűt sugárzó tavaszi nap. Boldog örömmel állunk meg a másféltizedes évfordulón : elismerésünk és hódola­tunk zászlaját meghajtva a vezér etőtt; de benne és érette különösképpen is áldva s dicsőítve az Istent, aki meg­tekintette az Ö népét. Kiss Samu. Vallásalapító ? November 9.-ének délutánján a rádiózók Luther nevét hallhatták a magyar rádióból. Sőt nemcsak a a nevét, hanem az élete néhány fontosabb eseményét is. Tette ezt a magyar rádió abból az alkalom­ból, hogy másnap, november 10.-én lett Luther születésének négyszáz­ötvenegyedik születésnapja. Luther roppant nagysága és óriási jelentő­sége, de a magyar evangélikusság

Next

/
Thumbnails
Contents