Harangszó, 1933
1933-12-03 / 49. szám
XXIV. évfolyam. 1933. december 3. 49. szán. Alapította: KAPI BÉLA i9lo-b«n. Laptulajdonol: Dunántúli Luther-8ií*iti4g. .11 Omá£08 Latkor- SiöTeUé* álra tatot lapja. Megjalenik minden vasárnap, Poitaciekkixámla: 30 526 Elófiietéit elfogad minden evang. leikéin Oa tanító. Óh, miként fogadjalak Világ megváltója, méltókép mint áldjalak, Lelkem megtartója. Luther. A „HaraAgnd" uartraaxM-tdaddhlratala GYŐR n, piui-tte a. ElóOietóli ára negyedévre 1 P 83 Cilát, félévre 8 P 40 Cdér. Egy évre 4 P 80 fillér Ooportot kőidénél Wlt-03 kedvexmény Amerikádra egén évre 2 dollár; ax utódállamokká nágyedévro 1 P 60 fillér. Az egyetlen út. Lukács ev. XIII. — 3. „Ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek“. „Ki tudja mily közel végórám? Időm múlik, jön a [halál!“ , . . Nos tettünk-e már mi valamit azért, hogy megnyugodott lélekkel lépjünk a halál elébe, hogy ama napon megállhassunk . . . Bizonyosak vagyunk-e arról, hogy akkor nem veszünk el, hogy mint terméketlen fügefák nem vágatunk ki végképpen . , . Eszünkbe jut-e néha napján a régi szép ének: „Ments meg engem Uram, az örök haláltól, ama végső napon minden kíntól, bajtól.“ Ezekre a kérdésekre Jézus szava ekként felel; „Ha meg nem tértek, mindnyájan elvesztek!“ Ez a nagy figyelmeztetés pedig igen értehetően annyit jelent: javítsátok meg magatokat mindnyájan! Mindnyájan ... a kegyes szí- vüek éppen úgy, mint az istentelen életű emberek ... a templomba- járók csak úgy, mint a templomkerülők . . . lelkipásztorok és gyülekezetek nemkülönben ... a szülők éppen úgy, mintr a gyermekeik . . . azok, akik az Úr szent vacsorájával a templomban rendszeresen élnek éppen úgy, mint a fegyintézetek lakói . . . Mindnyájan ... Az egyiknek a gonosz cselekedeteket kell elhagyni, a másiknak tisztátalan, vagy haszontalan beszédét kell megjavítani, s mindnyájunknak annyi gonosz gondolatát, annyi bűnös érzését kell kivetni szívéből. Már pedig: ha meg nem tértek, mindnyájan elvesztek! Tudom, hogy sokan nem értik meg azt, hogy Isten előtt mindegyikünknek nyomorult bűnös emberré kell válni, és éppen úgy keserves bűnbánatot kell tartani, mint annak a szegény gonosztevőnek ott a kereszten . ■ . Sokan szinte lázadoznak ez ellen a tanítás ellen, persze azok, akik elhitetik magukkal, kogy ők felettébb igazak és a farizeus gőgjével szeretnének Isten elé állni. Pedig vegye csak tudomásul mindegyikünk, hogy Isten elé, az üdvösségre bizony csak Hajlékodban Uram, hadd keressünk Téged! egyetlen út vezet: a szegény publi- kánusnak, meg a kegyelmet könyörgő gonosztevőnek az útja . . . a megtérés útja! Ha meg nem tértek, mindnyájan elvesztek 1 .Szent Fiadért, ktengemet véren megváltott, Hallgasmeg, ha bünbánattal hozzád kiáltok! Vigaszoddal térj kegyesen beteg szivemhez, Hozzád térő gyermekednek, Atyám kegyel- fmezz!“ Ámen. * Állj meg! Megrázó költemény beszél a kis fecskéről, amely betévedt a gyártelep géptermébe. A kis fecske, amely kinn a szabad természet végtelen légóceánját csodálatos biztonsággal szelte, benn a csattogó szij- jak, zakatoló kerekek zúgó, ördögmalmában esetlen csapódásokkal csak bukdácsolni tudott, mig végül elkapta egy lendkerékszijj s néhány véres tollfoszlány beszélt nagy tragédiájáról annak a kis fecskeéletnek, amelyet áldozatul követelt a modern szörnyeteg — a gép. Emberi önmagunkra kell ismernünk a kis fecske tragédiájában. A mi igazi otthonunk a lélek végtelen, szabadvilága. Ahol a lelkünk szabadon szárnyalhat teremtője, célja, jutalma, — Isten felé. De zakatoló gépterembe tévedtünk. Bonyolult, lélekgyilkos ördögmalom lett körülöttünk az élet. És pusztul az ember . . . Abban van a legfőbb bajunk, hogy egészen beleszédültünk és beleszerelmesedtünk e világ dolgaiba, nincs lelki igényünk, belső emelkedettségünk, elmélyedésünk, csak rohanunk, rohanunk . . . Haliga, hallga ! Távolról mintha a karácsonyi harangok csendes szava szállna a légen át. Itt az ádvent. Állj meg! Robotos ember, rögtörő kubikus, állj meg: szól a harang s imára hív, készülni hív ádventi napok országutján a karácsonyi bölcsőhöz. Ha mostanában majd gyakrabban csendül feléd Isten hajlékának áldott harangszava, állj meg, figyel-