Harangszó, 1933

1933-09-17 / 38. szám

1933 szeptember 17. HARANGSZÓ 305 ni. Dr. Csengödy Lajos a kerületbeli egyházmegyei lelkészértekezletek anya­gát ismertette. Este nagy közönség jelenlétében val­lásos ünnep volt a templomban. Iránvi Kamill székesfehérvári lelkész prédiáció- jával és dr. Wiczián Dezső soproni egye­temi előadónak „Luther üzenete“ című előadásával. A napot a Kaszinóban ren­dezett társas vacsora zárta be, amelyen Sziics Sándor helyi lelkész meleg sza­vakkal köszöntötte a vezérférfiakat. A közgyűlést megelőzően a revíziós emlékműnél elénekelték a Himnuszt, majd Kiss István püspök imája után Sztranyavszky Sándor felügyelő mondott megnyitót. A nemzeti egységről mondott szavai után kitért a németországi események­re is: — Nem tarthatom ildomosnak, ha evangélikus egyházunk bármely ténye­zője, idegen ország belső ügyeinek inté­zése felett ítéletet gyakorol, különösen, ha ez az ítélet igazságtalan és a történeti tényekkel ellentétben álló. Egy, a marxismus, sőt kommunizmus által sú­lyosan fertőzött, nemzeti önérzetét már- már sárba tiporni kész, az örvény szélén álló nemzetnek onnan való visszatérítése, öntudatára ébresztése, a jövőjében, ere­jében való hitének visszaadása, a nem­zet erejének összefogása és mindennel, ami a nemzet ellen vét, erélyes szembe­szegülés: néni minősíthető a protestan­tizmus vagy a lutheranizmus elvei ellen való véteknek. Luther nemzetének nem­zeti öntudatára ébredése nem minősít­hető Luther tanításával szembenállónak. Luther maga nacionalista volt, Krisztus is, bár az egész emberiség megváltására jött, kinyilatkoztatta, hogy elsősorban saját népének, Izrael népének megváltá­sára küldetett. Ne akarja tehát senki sem Krisztust, sem Luther tanítását a nacionalista gondolattal, nemzeti érzés­sel szembeállítani. A magyar történelem is bizonyságot tesz amellett, hogy a pro­testantizmus mindenkor a nemzeti gon­dolat és öntudat őrizője volt. A lutheri iskola a nemzeti gondolat fanatikusait és mártírjait nevelte és soha nem csem­pészte hívőinek leikébe a nemzet érde­keit feláldozni kész internacionalizmust. Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár, egyházi főjegyző melegen köszöntötte jubileuma alkalmából Sztranyavszky Sándort, aki megilletödötten mondott köszönetét. Kiss István püspöki jelentése követ­kezett ezután: — Még mindig tart a nagy világvál­ság, de a mindent körülvevő sötétség már nem olyan áthatolhatatlan. — De van a boldogtalan világnak egy más válsága is, amelyről kevesebbet beszélnek és kevesebbet írnak, mégis sokkalta nagyobb veszedelmet rejteget. Ez a szellemi, a lelki válság, az erkölcs, a hit, 'a vallás válsága, amelynek hazája Szovjetoroszország. A bolsevizmus nem akar kevesebbet, mint állati sorba süly- lyeszteni le az emberiséget s akik kérdik, hogyan nézhetik ezt a nemzetek össze­tett kezekkel, nem veszik észre, hogy a fasizmus, a hitlerizmus, magyar földön a nemzeti öncéluság jegyében a nemzeti egységnek szinte prófétai erővel való propagálása: mindez nem más, mint a leghatalmasabb védekezés a bolsevizmus veszedelme ellen. — Nem lehet ezekben a nehéz na­pokban igaz magyarnak féltőbb gondja, mint ennek az egységnek a megőrzése. Aki még most sem retten vissza nemze­tiségeket egymás ellen izgatni, felekezeti gyülölségeket hirdetni, társadalmi ellen­téteket szítani, az valóban súlyosan vét­kezik egyháza és hazája ellen. Megemlékezik a jelentés a továbbiak során az egyházi élet nagy halottjairól, az egyházkerület jubiláns ünnepeiről, majd keserű szavakkal állapítja meg a püspök, hogy rövid idő alatt több mint 27 százalékkal csökkent az egyházkerü­let államsegélye. A vidéki papok és ta­nítók siralmas helyzetének ecsetelésével fejeződik be a jelentés. A továbbiak során ismételten jegyző­könyvbe foglalták az egyháznak az 1848. XX. t.-c. végrehajtására vonatkozó igényét. Dr. Zelenka Frigyes tanfel­ügyelő, egyházker. főjegyző, dr. Händel Béla egyházmegyei félügyelő, Podhrad- szkv János és Kardos Gyula alesperesek. Kirchner Rezső püspöki titkár és Meskó Károly lelkész tettek még különböző je­lentéseket. Az egyházkerületek esetleges összevonásának problémájáról az elnök­ségre bízták a további teendőket. Debrecen. A „kálvinista Rómá“-ban, a 120 ezer lakosú Debrecen szabad kir. városban, ahol 77 ezer lelkes református lakos van, nekünk evangélikusoknak is van egy ki­csiny, de erős és virágzó gyülekezetünk 2000 lélekkel. Éppen az idén ünnepli anvaegyházzá léteiének ötvenedik évfor­dulóját. A gyülekezet hívei Nagymagyar- ország minden tájáról beköltözött evan­gélikusok, túlnyomó részt müveit egyé­nek. A gyülekezetnek van a Miklós-u. 3. sz. a. telkén imaháza, emeletes iskolája 4 tanítóval, emeletes lelkészlakása gyüle­kezeti termekkel, ezenkívül 50 kát. hold földje és 30 ezer pengönyi alapítványa és alaptőkéje. Felügyelője dr. Haendel Vilmos tidv. tanácsos, egyetemi tanár, m. felügyelője dr. Horvay Róbert c. reális­kolai igazgató, lelkésze Pass László (la­punk főmunkatársa)), önálló hitoktató Lábossá Lajos. Ig.-tanító: Elefánty Sán­dor. osztálytanítók: Földes Elek c. ig.- tanító, Elefánty Ilonka, Povázsay László. Rendes iskolai orvos dr. Székely Ferenc gyerm. klinik. tanársegéd, isk, fogorvos dr. Radó Endre. A gyülekezeti élet adatai az elmúlt munkaévről 1932 szeptemberétől. Isten- tisztelet volt 97, gyermekistentisztelet li­turgiával 14, gyermek vallásos ünnepély 4, Bibliaóra 22, népszerű theológiai elő­adás 12, világnézeti előadás 9, templomi vallásos este 3, keresztelés 11, esketés 7, temetés lő (klinikai idegen halottakkal együtt), konfirmáció 20 (köztük 2 siket­néma is), Urvacsoraosztás 9 alkalommal, betegeknek lakásukon vagy klinikán 6 alkalommal. Ifjúsági munka. Az Evang. Leányegyesület a lelkész vezetésével 20 összejövjetelt tartott előadással, biblia­magyarázattal, egyszer szeretetvendég- séget rendezett, egyszer ifj. konferencián vett részt, karácsonykor saját kézi mun­káiból karácsonyi vásárt rendezett 96 P eredménnyel, ebből 76 pengőt szegény evangélikusok segítésére fordított. Az Ev. Diákegyesület a lelkész vezetésével 12 munkaösszejövetelt tartott előadások­kal, bibliamagyarázattal. Máskor minden szombat este az egyh. ifjúsági teremben találkoztak és érintkeztek, szórakoztak. A debreceni Egyetemi és Főiskolai Luther-Szövetség a lelkész vezetésével az ősszel újra elkezdte a komoly mun­kát. összesen 11 világnézeti vitaestélyt, két műsoros teaestélyt rendezett, több gyűlést tartott, két ifj. konferencián vett részt és szegény tagjainak 210 pengő se­gélyt adott. Az egyházközség nagy múltú nöegylete, a Filüéregylet lelkes, buzgó munkát végzett. A télen 5 hóna­pon át 15—17 szegény ev. iskolásnak ingyen meleg ebédet és uzsonnát adott napről-napra. Karácsonykor 800 pengö­nyi szeretetadományt osztott ki, az egy­ház pénztárának ugyancsak 800 pengő adományt juttatott. Több szeretetven- dégséget, vallásos délutánt, valamint Debrecen előkelő társadalmának a rész­vételével az Arany Bika dísztermében magasszínvonalú műsorral teaestélyt rendezett. Lelkész szerkesztésében meg­jelent és a híveknek ingyen jár az „Egy akarattal!“ c. helyi, belmissziói időszaki lap. A gyülekezeten kívül 16 alkalommal vendég),zerepelt a lelkész, mint felkért előadó és szónok. Két alkalommal a deb­receni református templomban is. Az ide­gen iskolákba járó evang. tanulók hitok­tatását az állam által kinevezett Lábossá Lajos önálló hitoktató végezte 42 tanin­tézetben heti 22 órában. Lelkész látoga­tást tett 248 helyen. Hitoktatást végzett 4 tanintézetben heti 4 órában. Buzgó egyházi vegyeskara van a gyülekezetnek. A debreceni egyházunk 4 tanerös is­kolája Debrecen sz. kir. város legjobb népiskolája illetékesek megállapítása sze­rint. Az elmúlt iskolai évben 50 evang. és 97 más vallású tanulója volt. A leg­előkelőbb, más vallású szülök az evang. iskolában taníttatják gyermekeiket. Az iskolai orvosok kiváló munkája mellett a tanulók egészsége jó vo.lt. Az iskolának van két kis cserkészcsapata (fiú és leány), kis „Vöröskereszt Egyesülete“. Minden második vasárnap egyházi ének­órát, illetőleg vasárnapi iskolát tartott a tanítói kar. A tanítói kar a szülőkkel 5 szülői értekezletet tartott 9 előadással az „iskolába induló gyermek“ lelki-testi vi­lágáról. Az iskolának van kölcsönkönyv- tára és szegénysegélyezési akciója. Az egyházközség előző évi összes bevétele: 31,899,42 P, összes kiadása: 31,866.56 P, pénztári maradványa 32.86 pengő Tervbe van véve egy gyülekezeti dia­konissza és egy lelkészi segéderő alkal­mazása, hogy az exponált, roppant szé­les munkakörű gyülekezet eredménye­sebben megfeleljen fontos missziója cél­jainak. OLVASSUK A BIBLIÁT. Péter apostol első levele. Szeptember 18. Címzés. Péter 1. 1—2. Kiválasztottaknak írja Péter apostol ezen levelet; tehát olyan embereknek, akik ab­ban a nagy kegyelemben részesültek, hogy a Szentháromság Isten munkálko­dott életükben. Az Atya, aki nem akarja, hogy egy gyermeke is elvesszen, hivta és szólította őket, amely üdvösségre al­kalmassá tesz. Elveszett, bűnben való életbö] megtisztulásra és az új engedd-

Next

/
Thumbnails
Contents