Harangszó, 1933
1933-09-17 / 38. szám
304 HARANGSZÓ 1933 szeptember 17. világprotestántizmus valamennyi protestáns felekezetiek Lélekszámra nézve nem is oly aránytalan a különbség! Ha azonban a műveltséget, a szellemi és erkölcsi erőt nézzük, akkor a mérleg a protes- tántizmus javára billen a statisztikai tények szerint. A „világprotestántizmus“- nak pedig a „világ-lutheránizmus“ a ve- zérfelekezete úgy lélekszám, mint kulturális erő tekintetében. Az egész földön összesen 84—85 millió evangélikus, kb. 40 millió református, 32 millió anglikán él. Ezután következnek sorban: a methó- dis'ták, baptisták, szabad keresztyének, evangéliumi keresztyének, stb. Az evangélikusok megoszlása a következő az egyes államokban. A 67 milliós lakosságú Németországban evangélikus hitsorsosunk van 40 millión felül, amint ezt nem rég a német evangélikus egyház egyik vezető emberétől hallbttam (református kb. 4 millió van Németországban). Evangélikus államok: Dánia 3 milliónál több evangélikussal, Svédország 5 millió 700 ezer evangélikussal, Norvégia 2 millió 300 ezer, Finnország (tiszta evangélikus!) 3 millió 300 ezer, Észtország 1 millió, Lettország 1 millió 500 ezer evangélikussal. Nagy számú evangélikus él az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol kb. 11—12 millió az evangélikus. A többi államokban (Orosz-, Lengyel-, Angol-, Olasz-, Spanyol-, Franciaországban, az utódállamokban, Hollandiában, Svájcban stb.) kb. 10 millióra tehető szoros számítással az evangélikusok száma. Ilyen módon végösszegében 84—85 millió a föld evangélikusainak a száma. Tehát nem „kicsiny sereg“, nem oldott kéve, szétszóródó nyáj, hanem a föld egyik legerősebb, legműveltebb, első felekezete a „világluthe- ránizmús“, amely a kultúra terén mindenütt vezet! Ha ugyanis a statisztikai tényeket nézzük, hogy melyik felekezet tart fent legtöbb iskolát, melyik felekezet körében legkevesebb az analfabéta, melyik felekezet körében legkevesebb a bűnöző és gonosztevő, melyik felekezetben legkevesebb a koldus, melyik felekezet dolgozik legtöbbet a keresztyén missziók terén, melyik felekezet ad rengeteg, kiváló nagy embert az emberiségnek, melyik felekezet van legnagyobb hasznára az emberiségnek, akkor megállapíthatjuk a statisztika számaiból, tényeiből, hogy ez a felekezet a „mi“ felekezetűnk, az evangélikus. És mi, csonkamagyarországi „marad- vány-evangélikus“-ok, akik félmilliónál alig vagyunk többen, ennek a kiváló, hatalmas, 84 milliós világlutheránizmusnak vagyunk a hazai képviselői, előőrsei! Bár kevesen vagyunk, de 400 éven át mi sem voltunk „ingyen élők“ a magyar hazánkban, hanem minden téren előre vittük nagy lendülettel a magyar kultúra, a nemzeti szabadság szent ügyét. Hogy másra ne mutassak: az 1848/49.-iki magyar szabadságharcnak mindahárom világhírű, lánglelkü vezére: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Görgey Arthur evangélikus hitsorsosunk volt! Rajtuk kívül egész sereg kiváló evangélikus magyar ember neve ragyog a magyar müvelödéstörté- nelem lapain. Van-e hát alapja, van-e hát létjoga az evangélikus öntudatnak? Erre a kérdésre válaszoljon minden evangélikus és nem evangélikus olvasó lelkiismerete! A berlini evangélikus székesegyház homlokzatára az van felírva arany betűkkel: „Az a győzelem, amely meggyőzte a világot a mi hitünk!“ (I. Ján. 5, 4.). A Dunánínnení Evang. Egyházkerület közgyűlése. Szeptember 7.-én tartotta közgyűlését a Dunáninneni Evangélikus Egyház- kerület. Előzőleg szeptember 5.-én az egyházkerület gyámintézete Podhradszky János ál-esperes és Laszkáry Gyula kormányfőtanácsos, egyházmegyei felügyelő elnöklésével ülésezett. A gyámintézeti istentiszteleten Limbacher Zoltán kiste- renyei lelkész prédikált. Szeptember 6.-án volt az egyházkerületi lelkészértekezilet is a megyeháza nagytermében. Az értekezletet Kiss István püspök nyitotta meg, aki megnyitójában az imádkozás és az egyházfegyelem szükségességéről beszélt. Megemlékezett az elhunytakról: Horeczky Aladár ősagárdi, Lombos János felsőpetényi lelkészről, Szlancsik Pál terényi lelkészt 40 éves, Huszágh Gyula szécsé- nyi lelkészt és Kirchner Rezső püspöki titkárt 25 éves lelkészi működése alkalmából ünnepelték. Irásmagyarázatot tartott Fadgyas Aladár komáromi lelkész Ef. 6, 10. alapján az anyagiság és a lelkiség küzdelméről Szekej Andor egy- házasdengelegi lelkész „A falusi lelkész belmissziói munkája“ és „A szekták elleni védekezést szolgáló konkrét adatok“ címen tartott előadást. Előadásában feltűnést keltett az az indítványa, hogy a konfirmáció és az egyházi fegyelem gyakorlását püspöki jogkörré kellene tenSzava tréfásan cseng, de tekintete s hangja resz- ketése elárulják belső izgatottságát. A fejedelerp köny- nyedén folytatja a tréfát: — Boldog a fejedelem, hogy hódoló szolgája lehet a legjobb asszonynak. •— Kegyelmet jöttem kérni, uram. — Vájjon kinek? . . . Tolvajnak, vagy egy rabló- gyilkosnak?-— Gerhardt Pál diakónusért esedezem. A fejedelem arcát kedvetlenség felhője árnyékolja. — Henriette, elrontod látogatásod örömét. — Kegyes, jámborszívű szolgája az Urnák . . . — Békétlen izgató az, asszonyom. Reinhardtot is ő beszélte le a reverzális aláírásáról. — Hiszem, hogy téved, felséges uram. Mindenki békességszerető, gyengéd szívű embernek ismeri. — No, én másnak ismertem meg! Miatta hiúsult meg a békekonferencia! — Gondolnia kellene gyönyörű énekeire. Vegye kezébe, felséges uram, a Praxis pietatist s számolja meg abbán Gerhardt Pál énekeit. Az én énekeskönyvemben is olvashat néhányat közülök. Mit szól a világ ahhoz, hogy a fejedélemasszotly leközli Gerhardt énekeit, a fejedelem pedig megfosztja papi állásától. Pedig a bélyegzett pap énekeit külföldi országokban is sok millió ember énekli! A fejedelem csodálkozva nézi hitvese komoly arcát. — Jó védőre tett szert a diakónus, az bizonyos! — mondja száraz hangon. — Felséges uram, arra is gondolhatna, hogy esküvel erősített hitbeli meggyőződéséért bünteti az egyház szolgáját. Mit ér az uralkodónak tett eskü, ha az emberek könnyelműn megszegik Istennek tett esküjüket? — Na na, asszonyom! Ön most már nem elégszik meg a bűnös védelmezésével, hanem támadja a fejedelmet! — Nem, felséges uram, én most is csak könyör- gök.Arra kérem fejedelmi uramat, hogy emberi tanácsadóin kívül kéréssé a felséges Isten tanácsát és térden állva magasztalok helyett kérjen attól irányítást, kivel a fejedelmek is térdreborultan beszélnek. — De ha engedetlen velem szemben! . . . — Engedelmes szolgája saját meggyőződésének és meggyőződésében királya önmagának! A fejedelem kedvetlenül int kezével. — Innen onnan hős lesz a lázadóból. Csak azt*fe- lejti el, asszonyom, hogy az élet másként osztotta ki a szerepeket: én vagyok a fejedelem és ő az alattvaló. Végül is tehát nem nekem, hanem neki kell alkalmazkodnia. De hát, ám legyen, még egyszer megvizsgálom Gerhardt Pál ügyét. Néhány nap múlva a választófejedelem belép hitvese szobájába s mosolygós arccal így szól: — Édes asszonyom, örömmel közlöm, hogy Gerhardt Pál diakónus részére olyan aranyhidat készítettem, melyen tépetlen önérzettel visszatérhet a Nikolai templom szószékére. A fejedelemasszony arca boldogságtól ragyog. '— A költőnek aranyhíd, felségednek pedig dicsőség! (Folytatjuk).
