Harangszó, 1933
1933-08-06 / 32. szám
1933 augusztus 6. HARANGSZÓ 255 likus lelkész volt, jutalmul szintén veszprémi kanonokká neveztetett ki, miután visszatért. Hisz kívánatosabb is lehetett a kanonokság a földhözragadt, szegény, üldözött protestáns papok hányt-vetett sorsánál. Mucsi a török hódoltság végére, mint annyi sok más tolnamegyei helység, szintén elpusztult. A XVIII. század eleién Zinzendorf. majd Merev birtok lett s 1773-ban az Apponyi grófok kezére jutott. Az 1718. év körül népesedik be a falu újra telepesekkel. Amikor a XVIII. század elején Tolnában telepesekből újra alakulnak ev. nvülekezetek. a kis Mucsi is szerephez jut. Itt is alakul — amiről csak kevesen tudnak ma már — egy kisded lutheránus ekklézsia, melvet azonban fürdőjében foitott meg a vakbuzgó üldözés. Már 1718-ban vannak Mucsiban evangélikusok. Ügyüket már ez év május 5.-én tárgyalja a Tevelen tartott vármegye- gvülés. Ekkor tiltja meg a főispán, aki nem más, mint a pécsi püspök, hogy a mucsi-i protestánsok saját prédikátort tartsanak s a helységet a teveli plébános javaslatára az ottani kath. eklézsia fi- lialisának jelenti ki. Ez ellen Zinzendorf gróf megbízottja tiltakozik, hogy Mucsi a Dőrv-uradalomban fekvő Tevel filiá- iává tétessék, valamint az ellen is, mintha Mucsiba az ö vagy földesúra beleegyezésével protestáns prédikátor hivatott volna. Nem is voltak rendes prédikátorok azok a lutheránus férfiak, akik Mucsiban a protestánsok üldözésére mindig kész vármegye és kath. klérus figyelmét magukra vonták, hanem csak tanítók, akik a fdlnöttek lelki gondozását is ellátták. Licentiatusoknak nevezték őket annak ideién. Reiner András bikácsi lelkésznek (1784—1815), az egyházmegye kiváló krónikásának feljegyzéseiből ismerjük a nevét is a mucsi-i evang. gyülekezet első lelki gondozóinak. Zirkó András, Missovitz Gergely, Porubszky Péter és Cardnelis Jakab voltak Mucsi első és utolsó evang. tanítói. Mind felsömagvarországi származásúak s így közelfekvő az a következtetés, hogy Mucsi evangélikusai nemis annyira németországi, mint inkább felvidéki tót telepesek lehettek. A Missovitz, Zirko, Porubszky nevekkel a felvidéki evang. gyülekezetek történetében találkozunk gyakran a XVII—XVIII. században. A Missovitz- család a mohácsi csatában tanúsított hősi magaviseletért, nemességet nyert. Később a Missovitzok átpártoltak a re formátióhoz. Ezzel mint annyi más család esetében is társadalmi emelkedésük véget is ért. Missovitz Gergely talán Missovitz Mihály (+1710) felvidéki (Losonc. Trencsén. Ráhó, Selmec) rektornak volt a fia. 1674. egy Missovitz János nevű felvidéki lelkészt a pozsonyi törvényszék elé is idéznek. Egy Zirko Jakabot viszont 1705. Csetneken avatnak lelkésszé. Magukról az említett mucsi-i tanítókról és sorsukról, működésűkről adatokat még nem találtam. Csupán Porubszky Péterről tudunk bővebbet. A dunántúli kerület több gyülekezetében tanítóskodott. Payr Sándor nagynevű egyháztörténészünk is megemlíti őt a nemeskéri gyülekezetről írt s nemrég megjelent kiváló munkájában, mint nemeskéri rektort. Eredeti neve Porubszkv- nak tulaidonképen B a n v i k IBanik, Bnnjk). A liptómeevei N é m e t-P o r libán született (1702 körül) s szülőfalujától vette fel a Porubszky nevet. Atvja lakab. édesanyja Fajtlik Anna volt. Több felvidéki iskolát látogatott. Megfordult a hires győri gimnáziumban is, ahol a pietista, kiváló Vázsonyi Márton volt a tanára. Győrből került Tolnába, melynek evang. gyülekezetei ekkor még a győri esperességhez tartoztak. Mucsiban, majd Hidegkuton (mai Kesző- hidegkút) lett rektor. A Hidegkutra vonatkozó feljegyzések Porubszkyt nem pmlítik meg. Kétségtelen, hogy a 20 éves ifjú 1722. Mucsiban tanítóskodott. ahol egyben a nótáriusi tisztet is betöltötte. Itt találta öt 1722. febr. 22.-én Bohuss Imre pécsi kanonok, mikor Nesselrod pécsi püspök megbízásából itt egyházlátogatást végzett. Az ekkor felvett jegyzőkönyv szerint a lutheránusok mestere, a 20 éves Porubszky Péter, aki Győrben tanult rethorikát és logikát. A nótáriusi teendőket is ö látia el. Miután a község lakóinak legnagyobb részét a katolikusok teszik s mivel ezek Porubszkynak, mint nótáriusnak szintén fizetnek s igy megélhetését legnagyobbrészt ők biztosítják, Bohussék, hogv lehetetlenné tegyék Porubszkv megélhetését és Mucsi- ból való távozásra kénvszerítsék, leszállították annyira a fizetését, mint nótáriusnak (évi 3 frt. a községtől), hogy ebből megélni nem tudott. Amint látni fogjuk, Porubszkv még 1722. el is hagyja Mucsit. A pápisták igazságtalanságnak minősítették, hogv az ő híveik fizessenek a lutheránus nótáriusnak, akinek a szolgálatait tényleg igénybe vették, azt azonban összetudták egyeztetni az igazsággal, hogv tiszta evangélikus gyülekezetek tekintélyes évi javadalmat és stólát szolgáltassanak ki katholikus plébánosoknak. tanítóknak és harangozók- nak, noha sohasem éltek azok szolgálataival. A Bohuss-féle látogatási jegyzőkönyvből megismerjük egyúttal Mucsi akkori felekezeti és nemzetiségi viszoIsten hárfása. Törlénell elbeizélét. Irta: KapI Béla. 32 Később új hírek érkeznek: a magistrátus véleménye megoszlik, a gyülekezet két pártra szakadt. A választás szennyes hullámai betaszítják a templomajtót s megzavarják Isten házának békességét. Vasárnapi istentisztelet előtt papíros fehérük egyik templompa- don: Lillius lesz az esperes! Következő vasárnap megjelenik a templompadra függesztett felelet: Frommius lesz az esperes! Anna Mária szemeiben harag villámük. •— Visszaélnek becsületes emberek nevével! — Óh, hogy nem félnek Krisztus templomtisztító korbácsától! — kiált közbe Gerhardt s öklével indulatosan asztalra csap. Elmúlnak az őszi hónapok. Tél ország királya egyet int torzonborz fehér szemöldökével, szolgái szerteszaladnak s összeszedik az erdő fáiról a száraz lombot, a kert virágát, a mező pázsitját. Hegyek ormáról hideg szél süvít alá s vesztett ékessége kárpótlásául csillogó gyöngyfiizér simul száraz faágak és tört virágszárak szélére. November. Boldogság meghúzódni a meleg kandallónál és szívet megosztani család, meg gyülekezet között. A házastársak szeretete mindig egyforma, de a gyülekezet szíve hétről hétre jobban kitárul és megtelik őszinteséggel és bizalommal. December. Lelki ádvent bünbánatos és mégis boldog készülődése Krisztus bölcsőjéhez. A szeretet gondterhes napjai: három árvának még most sincs meleg ruhája és a szegény öregek karácsonyáról is gondoskodni kell. Keserű a kenyérgond és szomorúak a Berlinből jövő hírek. De boldogság együtt és egymásért élni, bölcső fölé hajolni, pihegő gyermek lélegzetét hallgatni és kicsi gyermekkel keblünkön karácsonyi hozsannákat énekelni. január. Bársonyosan süppedő hótakaró húzódik mindenre. Másnak látszik a fehér tetejű templom. A temetőben eltűnnek sirhalmok, fakeresztek és kőoszlopok, egy nagy fehér mezőség minden. Megváltozik a kert egyenesvonalú formája.Nyoma sincs a vadszegfű-, mályva-virágágynak és eltemetkezik az a hely, ahol hónapokkal ezelőtt hársvirág édes illatfelhőjében ringott a kis Mária Erzsébet bölcsője. Január. A parochián minden megváltozik. Bölcső fehér párnáján sárguló fehér liliomszirom. Lecsukott két szemben kihúnyó csillagfény. Ziháló lélegzetben elnémult énekek haldokló melódiái. Január. Kicsoda számolja lassan mocorgó idő múlását. A lélek nélküli óra, melynek ingája kettyenve járja megszabott útját s mutatója percenként kis távolságnyit előre halad, vagy vérző szívünk, mely idegszálra függesztve, inga-útján kín és bizonytalanság között mozog s vérhullással jelzi pillanatai múlását? Január. Csillogó világos éjszaka. Orkán süvít s két marokkal havat szór a zörgős ablakokra.
