Harangszó, 1933
1933-01-22 / 4. szám
26 HARANGSZÓ 1933 január 22. megállapítani a komoly tudósok is, hogy igenis van szellem, van az embernek lelke! Mi egyébre nem vagyunk kiváncsiak. Ha tényleg lehet összeköttetést teremteni egyes kiváló érzékenységű egyének révén az elhaltak szellemeivel, ki biztosít afelől, hogy azok birtokában vannak az örök bölcsességnek, a csalhatatlanságnak, a teljes igazságnak, ki biztosit afelől, hogy „megbizható“ az a másvilági üzenet és nem félrevezetés? Ha a meghalt ember szelleme a másvilágra kerül, kérdés, hogy többet tud-e, mint mi ? Ki tudja, hogy milyen változásokon, tökéletesedésen kell keresztül mennie, Istennek milyen kinyilatkozására van szüksége, hogy lásson és tudjon mindent? Vájjon a genfi utcasarkon ácsorgó hordár tud-e biztosat mondani arról, hogy miben állapodott meg egymással Genfben 'Anglia és Amerika külügyminisztere? Ugye nem tudhatja? Pedig ő is Genfben él ! Vannnak nekünk megbizható szellemeink! A legtisztább, a leghívebb, a legjobb, a legmegbízhatóbb : az Isten Fia maga és azután a Szentlélektől megvilágosított apostolok, Istennek eme kiválasztott médiumai. Az igazi szellemüzenetek ott olvashatók az Újtestamentum lapjain 1 Egy igazi jó szellemmel is kapcsolatot teremthe-massabbá teszi őket az Evangélium befogadására, mely az örök életű szellem kenyere, világossága, ereje és üdvössége. Bábolna. Bábolna mint ménestelep és mint az államnak 7 ezer katasztrális holdat kitevő különféle művelési ágakra oszló birtoka, meg van említve csaknem minden elemi és középiskolai földrajzkönyvben. Ennélfogva a név bizonyára a Harangszó olvasótábora előtt sem ismeretlen. Értékes és az egész ország gazdasági életére kiható munka folyik ottan az állat, a mag- nemesités és egyéb szakszerű gazdálkodás folytatása által. De nemcsak a földi gazdaság, az anyagi vagyon megszerzésében ad az országnak, de kiváltkép a gazdatársadalomnak Bábolna okszerű útmutatást, hanem az Isten országa keresésére, a lelki javak, a mennyei kincsek gyűjtésére irányuló buzgalma is példás és követendő e helységnek, amely tulajdonkép csak puszta és politikailag Bana községhez tartozik. Az itten állomásozó ménes- és gazdatisztek, valamint a cselédség között is tekintélyes (300) számmal van képviselve a protestáns lakosság, akik a banai ref., illetve a bönyi ev. egyházközséghez tartoznak, igy az illetékes lelkész részesíti őket rendszeres Jélkigondp- ban. Amikor 10 év előtt a protestánsok külön-külön megalakították fiókegyházközségeiket, élénk vágy támadt bennünk, hogy Bábolnapusztán, hol Európa majd minden államából, sőt még Ázsiából is, de kiváltkép mégis a protestáns Németországból, annyi külföldi fordul tünk: az Isten szent szellemével, aki megszentel, megvilágosít, újjáteremt minket és elvezérel az üdvre. Mindamellett a komoly tudósoknak a szellemek rejtelmes világával foglalkozó munkáját mi örömmel látjuk, mert egy biztos eredménye lesz a kutatásuknak és pedig az, hogy „mégis csak van szellem!“ Ez a felfedezés pedig majd gondolkozóba ejt sok millió hitetlen lelket s alkalIslen hárfása. Történeti elbeszélés. Irta: Kapl Béla. 4 II. Hónapok múlnak s Gerhardték háza felett állandósul a feketére sűrűsödött nehéz felhő. Dorothea asz- szony állapota nem rosszabbodik, de nem is javul. Sápadtan, pihenés nélkül végzi mindennapi munkáját, mint az állandóan mozgó óramutató. Legfeljebb lázban égő szemeinek mélytüzű parázslása s áttetsző alakjának árnyékszerűsége sejti sorvadását. Fukar kalmára saját maga és szerettei óráinak. Minden erejét kötelességének szenteli s szétfoszló szíve szeretetének arany fonalszálaiból védőtakarót sző gyermekei számára. Most is előtte áll három iskolásgyereke, mintha glédába merevülő katonák jelentkeznének raporton óbersteriik előtt. Uzsonnaosztás előtt az iskolai munkáról kell beszámolniok. — Minden leckédet jól tudtad, Anna? — kérdezi kis szőke lányától. — Bizony megkérdezem Kristóf bácsit. — És te, Pál, jól megálltad helyedet? Hosszabban nyugszik tekintete Christianon. Azután feleletet se várva, hirtelen Pálhoz fordul. — Tudott-e felelni Christian latinból? Pál arcát pír futja el. — Elég jól felelt, anyám. — Tudta-e elmaradt pensumát? — Elég jól tudta, anyám. Anna fontoskodva kiált közbe: — Pál nem mond igazat, anyám. Az iskolaudvaron találkoztam Zeiger tanító bácsival s ő azt mondta, hogy Christian rosszul felelt... Az asszony arcán fájdalom felhőzik. Christian dacosan kinéz az ablakon, Pál szemei könnyben für- denek. — Ne szomorkodj, anyám, Christian szorgalmas lesz. Dániel is megígérte, hogy legközelebbi szabadnapon átveszi Christiannal latin pensumait. Uzsonnázás után játszani mennek. Pál könyörgésére Christian is elmehet, sőt Annát is elereszti édesanyja. — Vigyázz rájuk, Pál! Mire kapu alá érkeznek, vállukon fapuska, oldalukon fakard van. Az utcán gyerekcsapat várja őket hasonló katonai felszerelésben. Itt már Christian érzi elsőnek magát s kivont karddal csapata élére áll. Annát az a kitüntetés éri, hogy velük együtt oldalt lépegethet és viheti Christian kabátját. A kerek torony kapujánál mereven tisztelegnek a kapuőrnek, azután a városfal melletti réten haditanácsot tartanak. Pál azt akarja, hogy maradjanak a réten A bábolnai új protestáns^templom. ,
