Harangszó, 1933
1933-07-16 / 29. szám
23Ó HARANGSZÓ 1933 július 16. Jamboree. A cserkészek IV. világtábora Gödöllőn. A jamboree szó néger eredetű. így kell kiejteni: „dzsembori“. Jelentése: olyan összejövetel, amelyen mindenki ott van, akinek ott kell lenni. 1933-ban Magyarországon, Gödöllőn lesz a világ cserkészeinek jamboree-ja. Minden négy esztendőben van jamboree. A magyar cserkészfiú érdeme az, hogy a jamboree megrendezésére pályázó több nemzet közül a magyarnak ítélik az idei vüágtábort. A legutóbbi, az 1929. évi, jamboree Angliában volt Birkenhead (Börknhed) mellett. Erről az angliai jamboree-ról közlünk három képet. Figyelje meg őket a kedves olvasó és gondolkozzék el rajtuk! * A jamboreen nekünk magyaroknak is ott kell lennünk, mert a jamboree világtábor ugyan, de ott minden nemzet cserkészetének és pedig nemzeti sajátságaival együtt van szava. Minden fajta cserkész a maga legjellegzetesebb vonásait hozza a jamboreera. Ellesi a népszokásokat, népművészetet, népdalokat és ezekkel építi meg táborát és. éli a maga nemzeti tábori életét. A magyar cserkész is úgy díszíti táborát, kapuját; ahogyan a falu népe a maga házát. Minden fontosabb farészt magyaros faragással cifráz. No és a magyar cserkészkonyhán meg épen meglátszik vagy megérzik, hogy a paprikához és guláshoz szoktunk. A magyar falu, a magyar puszta és a magyar erdő szabad élete után sóvárog minden igazi magyar cserkész. De minden fajtájú cserkész nagyon szereti a maga nemzetét és hazáját és nem hajlandó nemzetközivé szinte'leníteni azt, amit az Úr Isten olyan pazar gazdasággal ajándékozott neki. A finn testvéreink is eljönnek a jamboree-ra. ök pl. a nemzeti mondájukból, a Kalevalából mutatnak majd be jeleneteket. 1500 m. filmen mutatják be hazájuk, Suomi, szépségeit. „Táborukat a Finnország keleti erdeiben járó medvevadászok táborhelyei gyanánt építik fel“. 3 finn fürdőt (Sauna) is építenek. Finnországban nincsen az a szegény ház, amelyikben ne lenne fürdő. — A svédek, akik a Harangszó olvasói előtt a finnekkel együtt, mivel evangélikusok, nem ismeretlenek, tábortűznél némajátékot mutatnak be: „A fiú a századokon keresztül“ címen. Lesznek észt, lett, Palesztinái, hindú, néger cserkészek a nagy nyugati államok (Anglia, Amerika, Franciaország, Dánia, stb.) cserkészein kívül. Lengyel, cseh, jugoszláv és oláh cserkészek is jönnek. Valami nagy tarkaság és cifraság lesz ez a jamboree. És szinte bábeli nyelvzavar lesz ebben a táborban. Hogyan is férhetnek meg ezek egymás mellett? * Isten hárfása. Történeti elbeszélés. Irta: Kapl Béla. 29 XXIV. Zsuzsánna asszon^ három napig nagy önuralommal vár, de tovább már nem tudja türtőztetni magát. Elindul a dolgozószoba felé. Elérkezik az ajtóig, visz- szafordul. Háromszor megteszi ugyanezt az utat. Végre arasznyira ajtót nyit. Mikor látja, hogy az esperes íróasztalánál ül, csendesen belép s beteszi maga után az ajtót. Egy idéig némán álldogál, mikor azután látja, hogy gazdája miatt akár ítéletnapig az ajtót támaszthatja, hármat előre lép, kettőt csosszant s óvatosan egyet köhint. Gerhardt Pál fejfordítás nélkül veti oda a szót: — Egészen mindegy, hogy mit főz! — Nem azért jöttem, '— feleli méltatlankodva •Zsuzsánna asszony.-— Hát vájjon miért? — Kérdezni szeretnék valamit. — Hát csak röviden, Zsuzsánna asszony. — A Zimmermann ács felesége azt mondja, hogy találkozott a kékfestő feleségének az anyjával. — Hát azután? — Hát azután azt mondta neki az öreg asszony, hogy a kékfestőék újszülött gyermekének vasárnap lesz a keresztelője. — Jól mondta. Tényleg akkor lesz. ■— És ezt nekem a Zimmermann ács feleségétől kell megtudnom!... — mondja felfortyanva Zsuzsánna asszony. Gerhardt Pál hátrahajtja fejét s felvont szemöldökkel csodálkozva tekint az asszonyra. — Hát maga kereszteli meg a gyereket, Zsuzsánna? — Hát iszen meg is keresztelném, ha kénytelen lennék vele, mert láttam már elég keresztelést és mindig egyforma volt az, hanem azért majd elvégzik azt az urak maguk is. De azt is mondta a Zimmermann felesége, hogy esperes úr lesz a gyerek keresztapja. . . — És azután? . . . — Meg hogy Berlinből jön egy szép- kisasszony, az lesz a keresztanya. Vehr préposték majorjába száll, azoknak lesz a vendége. Gerhardt Pál mosolyogva int fejével. — A Zimmermann ács felesége pompásan van értesülve, tényleg minden így lesz. Csak azt nem tudom, Zsuzsánna asszony, hogy mennyiben tartozik mindez magára? ... Zsuzsánna csodálkozva csapja össze kezeit. — Óh, csudatevő Krisztusom, hogy mennyiben tartozik én rám? . . . Egy lépéssel előbbre lép s egyik kezét csípőjére illeszti. — Hát azt mondja a Zimmermann ács felesége, hogy Berlin városában annak a kisasszonynak a családjánál volt a mi esperes urunk,»— kezét csípőjéről hirtelen leveszi, — esztendőkön át. Valami nagyon előkelő, finom családnál . .. — Persze, persze és aztán? . .. A magyar cserkésztábor kapuja az 1929. évi angliai jámboreen.
