Harangszó, 1933
1933-01-15 / 3. szám
XXIV. évfolyam. \ 1933 január 15. 3. szám. Mire van szükséged? Titus 2u. .Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek“. C sak egyetlen napon is hányszor eszünkbe jutnak szükségeink. Mi minden kellene! Mi mindenre volna szükségünk! . . . Azután próbáljuk elsorolgatni és egyszerre egész garmadája lép elő a kívánságoknak ... De a jó Isten is megkérdi tőlünk: Tudod-e, mire van szüksége a te lelkednek ? . . . Tudod-e, mi hiányzik legjobban a te életedből? . . . Vájjon, mit felelünk mi az Isten kérdésére?. . . Rámondjuk^: Legelsőben is kegyelemre van szükségünk ! Kegyelemre, mert ez lesz drága vigasztalássá, ha szenvedünk, ez lesz fénysugár a sötét napokban, ez lesz örökkévaló öröm, ez lesz a béke háborgó szivünkbe — áldás-kivánásaínkat ez a kegyelem váltja valóra! Ez a kegyelem minden mi szükségeinket kielégíti. Azért ezt kérjük mi is az Úrtól, mintha a koldus ezt mondaná a segedelmet Qsztó*szivnek: Adj nekem pénzt és abból minden földi szükségeimet ki tudom elégíteni . . . Uram, adj nekünk kegyelmet, mert ebben a kegyelemben mindent megtalálunk! Szükségünk van bűnbocsátó kegyelemre, mely a legnagyobb bűnt is elfedezi, amely mint a nap eloszlatja az éjszakának minden sötétségét, minden árnyékát... , Szükségünk van megtartó kegyelemre, amely erősebb, mint a halál. Amikor már senki és semmi sem segít rajtunk — erre a kegyelemre bizton hagyatkozhatunk, amivel a halál keserűségét és félelmét egyedül tudjuk enyhíteni, amivel a végítélet borzalmait és az örökkévalóság előtti megdöbbenést egyedül tudjuk visszaverni ! Szükségünk van kegyelemre, amely senkit sem hagy ki, sőt lehajol minden emberhez. Hozzám is — hozzád is — mindenekhez! És íme: „Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek“ . .. Üdvözítő, mert megmentő, bűnnel és halállal szemben diadalmas, minden embert megmenteni kész ... ez a kegyelem megjelent, megjelent a Jézus Krisztusban!... Áldjad én lelkem az Urat! . .. Szivem benned bízik, Hozzád esedezik: Én jó Atyám, oh tekints rám, Siralmimban, bánátimban Légy kegyelmes hozzám! Áldom kegyelmedet, Mely hoz enyhületet, Bús sziveknek sebhedteknek; Szegénységben, betegségben Ellankadt fejeknek. Ámen * Éleíküzdelem. irta: Lábossá Lajos. .Vannak szavajc,. ^amelyeket ,oly könnyen ejtünk ki a szánkon és amelyeket első hallásra nagy horderejűkben fel sem foghatunk. Ilyen szó: az élet. Gondolkodtunk-e már a felett, hogy mi az élet?, mi a célja ?, miként kell élnünk ? A gyermeknek amikor új játékot adunk, rendszerint hozzáadjuk a használati utasítást. De ki ad kellő utasítást az embereknek arra vonatkozólag, miként éljenek ? Hányán vannak közöttünk, akik nem mernénk vállalkozni egy országnak a vezetésére, akik visszarettennénk arra a gondolatra, hogy nékünk egy hatalmas hajót kellene a nyílt és veszélyes tengeren kormányozni; akik még egy gyorsvonatnak a mozdonyát sem lennénk alkalmasak vezetni, anélkül, hogy úgy a saját, mint utastársaink nagy szerencsétlenségbe ne jutnának vagy esetleg életünkkel ne kellene merészségünket megfizetni. Pedig az elmondottaknál mi sokkal többre bízattunk, a mi felelősségünk sokkal nagyobb. Nekünk egy életet kell átélni. Mi hozzá vagyunk láncolva ehhez a hatalmas földgolyótoCTtóUmásodpercenként hapminc kilom*®^ sebességgel rohan -ä vil9^ürben.’|.)Kérdeztük-e valaha*, hogy hová -Rohanunk és TfÍNUjRI miért ez az őrületes sebesség? Az embeíi élet kérdésének megfejtésével főleg a XIX. század hivatottjai foglalkoztak. A tudósok a világ- egyetemben található életnyilvánu- lásokat figyelték. Megvizsgálták a vízcseppet ezerszeresen nagyító szerszámaik segítségével. A történelem lapjainak átkutatása után felállították a fejlődés nagyszerű elméletét. A növény- és állatvilágban az életért való előretörést és küzdelmes vívódást állapították meg. A gyengébbet és erőtlenebbet elnyomja az erősebb, szivósabb. És vizsgálódásuk végső eredményeképen felállították a megfigyelésük végső, új igazságát: Az élet harc és küzdelem! Éz a megállapítás azonban nem maradt a szobatudós gondolata, hanem a természettudomány múzeumaiból kihatolva világnézetté és életprogrammá lett. A tudományos megállapításból erkölcsi tétellé fej lődött. Félelmetes jelszó, titokzatos dogma, amely előtt gondolkodás és megalkuvás nélkül kell meghajolnia minden élő teremtménynek. Szigorú és kegyetlen filozófiai elv, amely szerint a világ hatalmas csatatér. A természetben a szúnyogot felfalja a madár; a madarat a róka : a rókát a farkas és így tovább. Az emberi társadalomban a feketét le-
