Harangszó, 1932

1932-02-28 / 9. szám

66 HARANGSZÓ 1932 február 28. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a próféta négyféle rosszaságot említ: hamisság, vétek, bűn, csalárdság. Ha különbséget akarunk tenni, úgy „hamisság“ annyit tesz, hogy az ember nem igaz az Isten előtt, megfosz­totta annak, aminek lennie kellene, t. i. igazság és jócselekedet nélkül való. Ez az első kára. A má­siknak neve „vétek“. Ezek gonosz cselekedetek, ame­lyek az elsőből következnek ép úgy, mint ahogy szegénységből lopás vagy házasságtörés, árulás és más eféle következhetik. És ebben az értelemben hamisság azok a jócselekedetek is, amelyek:. így az igazi kegyelemből született igazság nélkül lettek, mi­vel hogy az megfosztatott és hiányzik. Harmadik kára a „bűn“, a természet gonoszsága, ami megmaradt s mindenkor meg is marad, ha vétek és hamisság törté­nik; ez a gonosz vágyódás, szerelem és félelem, amely énünkkel összenő, velünk született és a két előb­bire ingerel: maradandó bűne ennek az ideigvalóság- nak és önmagában is halálos, ha csak Isten el nem en­gedné kegyelemből azoknak, akik bánják és gyógyulni szeretnének belőle. Ezért mondja így a zsoltáríró: „Isten nem tulajdonítja neki“, mintha ezt akarná mon­dani: „megvan ugyan, de Isten kegyelemből nem veszi számba“. Megvan nap-nap mellett és csakhamar halá­lossá lesz, ha az ember elbízza magát és nem bánkódik szüntelen felette. Azért csak „csalárdság“ és szubtilis tévelygés mindazok számára, akik jó cselekedetekben gyakorolják és igazaknak tartják magukat: azt vélik, hogy immár tiszták és nem abban hisznek, hogy az Isten jósága az, amely kegyelemből nem tulajdonítja nekik tisztátalanságukat. (Folytatjuk.) üdvözítő hitet akarsz nyerni — tarts ki az imádkozásban. A hit áldott forrása az imádságnak, de igaz a tétel fordítva is: az imádság fokoz­za, erősíti a hitet, amely végre is győz és megkoronáztatik ... A hit az égő lámpa, mely világosságot áraszt— az imádság az olaj, amely­ből minden nap kell önteni a lám­pába ... Legyünk éberek, mint az okos szüzek, akik égő lámpával ke­zükben várták a vőlegényt... majd elébe siettek és vele együtt vonul­tak be a mennyegzőbe... Atyám ! Kitartok melletted — te mentsd meg lelkemet! . . . „Bűnös lelkem hozzád siet, Szomjazza bő kegyelmedet. Vigasztald meg én Jézusom, Magam neked lm átadom. * * Oh szánd meg gyarló voltomat, Ha csüggedek nyújtsd jobbodat. Emelj magadhoz, bennem élj. Óvj lelkeddel, ha ér veszély“. Ámen.* Szeretetmunka a győri ev. elemi népiskolában. Irta: Weltler János, igazgató. A jó tanító az egyik kezében a val­lás, a másikban a tudomány fáklyáját lobogtatja. A mi vallásunk szeretetet kö­vetel mindenütt és mindenkor. Ev. isko­láinkban is csak ott lehet eredményes tanítás és nevelés, ahol a tanító lelké­ben mindig ott él a nagy Gyermekbarát, akiről a Szentirás azt mondja, hogy ölé­be vévé a gyermekeket és kezét rájuk vetvén, megáldá őket. Nem tanító az, akiben nincsen valami ebből a krisztusi szeretetböl. E helyen most nem a szorosabb érte­lemben vett iskolai munkáról, tehát a ne­velésről és tanításról akarok beszélni, melyről már Pál apostol azt mondotta: „Szeretettel és ne haraggal nevelje­tek . ..“, hanem arról a szeretetmunká­ról, mely a győri ev. iskolánk mindegyik tanítványát oly körülmények közé akarja juttatni, hogy az iskolai munka eredmé­nye biztosítva legyen. A néptanítóból lett nagy írónk egyik költeményében azt mondja: Mikor először lépsz az iskolába, Legyen arcodon Jézus nyájassága; Szólítsd köréd a kisgyermekeket, És simogasd meg kezecskéjüket! S ha látsz közöttük rútat, rongyosat, Gyermeki arccal búbánatosat, Ismerd meg benn a korán szenvedőt... S öleld magadhoz és csókold meg őt! A fnostáni néhéz gazdasági viszo­nyok között különösen sok a rongyos, éhező és nélkülöző gyermek a mi isko­lánkban, akikkel fokozottabb mértékben törődnünk kell, mert ezek nevelése na­gyobb munkát és nagyobb körültekintést követel tőlünk. Már régen megállapítot­ták a pedagógusok, hogy az iskola egye­düli gyógyszere és fegyvere az elhanya­golt gyermekek nevelésénél a szeretet és megint csak a szeretet! Az a szeretet-; munka, mely iskolánkban folyik néni elégszik meg azzal, hogy megsimogatja a szegény gyermekeket, hanem igyek­szik úgy testi, mint lelki fejlődésüket elősegíteni s életkörülményeiket legalább türhetővé tenni; szeretetadomány okkal jön segítségére a koránszenvedöknek; hogy minél több könnyet letörülhessen, nem fárad el mindenfelé bekopogtatni és nyomorgó kis testvéreinkért adományo­kat kérni. Nézzük most már közelebbről, hogy miben áll az iskolánkban -folyó szeretet­munka? Mikor szeptemberben meg­kezdődik az új tanév és kis tanulóink is­mét eljönnek az iskolába, bizony nagy azoknak a száma, kik azt mondják: „Édesapám nem keres, nem tud könyvet venni“. Hála legyen a jó Istennek és megértő, iskolájáért nagy áldozatokra kész győri gyülekezetünknek, hogy ezen a bajon segíteni tudunk. Ha nem is jut mindenkinek új könyv, jut az egyház- község költségvetésében minden évben szereplő összegből és egyes egyháztagok adakozásából beszerzett használt köny­vekből a szegény tanulóinknak. Egész éven át minden gyermek, aki rászorul, ingyen kap füzetet, rajz- és írószereket. Gyülekezetünk pénztára az 1931. évben ilyen címen 385 P 92 f-t fizetett ki. Lélek-mentés. Lukács ev. 18". „Hát az Isten nem áll-e bosszút az ő választottaiért, kik őhozzá ki­áltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?" A keresztyén ember legnagyobb reménysége arról beszél, hogy elnyerjük egykor az örökéletet . . . Akarod-e te is, hogy megmentett légy, megmentett az örökkévalóság számára ? Gondolsz-e gyakorta az Ureze.n nagy Ígéretére ? ... Tudod-e, hogy Istenországába bemenetelük csak azoknak lészen, akik, mint Isten igaz gyermekei mindvégig ki­tartanak az imádkozásban ! ... Tu­dod-e, hogy az Isten választottal őhozzá kiáltanak éjjel és nappal s ott zörgetnek imádságaikkal a ke­gyelmes Isten ajtaján! Tudod-e, hogy a választottak így nyernek erőt a test, a vér, a világ és a Sá­tán elleni harcra! Tudod-e, hogy minden mi ellenségünk így bukik végre el a hosszútürő Isten ítélete előtt! ... Könyörögj hát azért, hogy Isten a te lelkedet mentse meg. Ilyetén imádságod közben rájössz arra, hogy milyen jó volt, hogy az Ur az egykor panaszlott terhet nem vette le válladról, hogy nem kímélt meg fájdalmaktól, szenvedésektől, próbáktól, hanem mindezeken által víve megmentette lelkedet az örök élet számára... Be akarsz jutni Istenországába?... Tarts ki a na­ponkénti buzgó imádságban !... De hát nem a hit az, ami üdvözít?... Oh, igaz ! Egeket nyitó hatalom a hit, de nem ám az a hit, amely pis­lákoló fénnyel hol kialszik, hol fel­lobog — hanem az a hit üdvözít, amely hűséggel mindvégig kitart s meg nem lankad soha ! Ha ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents