Harangszó, 1932
1932-12-18 / 51. szám
1932 december 18. HARANGSZÓ 411 egyén (lelkészek, orvosok, stb.), 3500 gondozónő és 10.000 alkalmazott. Az önkéntes munkások száma pedig több Százezerre becsülhető. Ez a hätälmäs munkástábor dolgozik a belmissziónak óriási munkaterületén. A belmisszió roppantméretű mütlkame- zejét állítják szemünk elé az alábbkövetkező számadatok. A német ev. belmisszióhoz tartozó intézetek és berendezések száma felül van a tizenkétezeren. Ezekben körülbelül 390.000 hely van. Gondoljuk el, milyen nagy város állana elő, ha ezeket az intézeteket mind egy térre hoznánk össze. 1. A belmisszió intézményeinek egy része az u. n. „egészség gondozás“ szolgálatában áll. A betegek, ép testet, ép ielket nélkülöző emberek gyógyítását és ápolását szolgáló intézetek száma 1250 s ezen intézetek 95.000 ággyal rendelkeznek. Mivel az intézetek felvevő képességét a bennük levő ágyak mennyisége mutatja, azért közlöm mindenütt az ágyak számát is. Van 359 kórház 33.000 ággyal; 198 csecsemő- és kisgyermekotthon 7380 ággyal; 172 gyermeküdülő és gyógvintézet 15.000 ággyal; 314 üdülőhely felnőttek és serdülök részére 12.000 ággyal; végül 200 intézet különféle abnormális emberek számára 28.000 ággyal. Az utolján említett intézetekben bénákat, nyomorékokat, gyengeeíméjüe- ket, epileptikusokat, vakokat, süketeket gondoznak, ápolnak; kiképzik, foglalkoztatják őket. Ezen csoportba tartozó intézmények közül legismertebb a szere- tetmunka egyik legnagyobb apostolának, Bodelschwingh Frigyes lelkésznek csodálatos alkotása a Bielefeld mellett levő Bethel, az epileptikusok városa, ahol mintegy 2500 epileptikus él. Bethel és a hozzátartozó különböző intézmények összes gondozottjainak a száma pedig meghaladja a hatezret. Még külön felhívom a figyelmet arra, hogy Potsdam mellett Nowawesben az egész Németés végül megszegjük a mi mindennapi kenyerünket. Légy igaz hozzánk, Péter és en, az édesanyád leszek. Függöny. !!. SZÍN, (Az orosz a konyhában nagy kosár kukorica előtt ül, morzsol, közben énekel érzéssel; Volga, Volga...; ufóna még egy orosz dalt. Á dal végefelé bejön Zsuzsi.) Zsuzsi (Lábujjhegyen megáll az orosz hátamögött, meghatva hallgatja a dalt, a végén előrejön, leül, morzsol, aztán Péter karjára teszi az egyik kezét és mondja): Szépen tudsz énekelni, Péter, elhallgatnám mindig, csak ne volna olyan szomorú a nótád. Ríni tudnék tőle. (Szeretettel): mond, Péter, miért búsulsz te mindig? A háborúnak vége van, el is mentél haza, Oroszországba. Szegény édesanyám úgy rítt utánad, olyan üres volt a ház. Aztán visszajöttél mi- hozzánk. Megéreztük ám, hogy visszajössz. Hogy is lehetne a házunk nélküled, Péter? Míg az édesanyám megjön, meséld el nekem az utazásodat és azt, hogy mit találtál otthon a te országodban? Orosz (szomorúan): Hogy mit találtam otthon? Elmondom, Zsuzsi. Nincs otthonom, nincs hazám .. ., nem találtam meg az én országomat. Nem hazám nekem az a hely, ahol lerombolják a tempbirodalomban egyedülálló intézetet tart fenn az ev. belmisszió a süketnémavakok részére. 2. A szeretetszolgálat egy másik sok áldást jelentő része a gyermekek és az ifjúság gondozása, nevelése. Elhagyott, hajléktalan, otthont, szülői szeretetet nélkülöző, nyomornak, veszélynek, züllésnek kitett gyermekeket, serdülőket védő karjaival öleli magához a belmisszió. Gondot visel rájuk, neveli, oktatja, képzi őket, körükbe varázsolja a családi otthon melegségét, szeretetét, örömét. Mentő szeretettel karolja fel azokat, akiknek szívéből a könyörtelen sors olyan korán elrabolta a boldogságot, akikre szintén vonatkozik Üdvözítőnk szava: „Bizony mondom néktek, ameny- nyiben megcselekedtétek eggyel emez én legkisebb atyámfiai közöl, én velem cselekedtétek meg“. Ezen szeretetmunka szolgálatában áll 771 nevelőintézet, árvaház 40.000 ággyal. Van továbbá 3200 kisdedóvó, gyermekkert, menhely, melyekben 186.000 gyermek szeretetteljes együttlétben játszadozik, munkálkodik. Azonkívül az u. n. „nyilt gondozás" körében 1100 ev. ifjúsági jólétszolgálat működik. A „nyilt gondozás“ az olyan reászorulókat karolja fel, akiket nem intézetekben helyeznek el. Elárvult, házasságon kívüli, otthontalan gyermekeket jószívű emberekhez ad gyámságba, nevelésre, felügyeletre. A nevelőszülőket ellátja tanáccsal, fölvilágosításokkal. Közvetíti az örökbefogadásokat. A gyermekeket gondozásba fogadni kész családokról, tanoncokat felfogadó helyekről kimutatást vezet. 3. A belmisszió változatos, hatalmas területét öleli fel az u. n. „gazdasági gondozás“, amely különösen az otthontól távollevőkre terjed ki. Tanulók, főiskolai hallgatók, tanoncok, munkások, munkásnők részére 414 otthont tart fenn 16.300 ággyal. Az utasoknak 160 hospic nyújt megbízható, jó szálláshelyet. A selomokat. Nem haza az, ahol nem szabad imádkozni... Szegény, szegény népem! Szegény, Istenfélő jámbor népem... Csak befelé sírnak és imádkoznak ... Nincsen ottan béke, csak háborognak a lelkek. Nincs már nekem hazám!... Mi vagyok én?... Földönfutó, árva szolgalegény. Apám, anyám nincsen, a kis vagyonomat elvették tőlem ... elmenekültem, visszajöttem ide, haza jöttem Zsuzsi... Ha elkergettek, akkor... akkor... (arcát kezébe veszi, sír). Zsuzsi (felál, Péter vállára teszi a kezét, szeretettel): Péter, bogy beszélhetsz rólunk így. Anyám fiának szólít, gyámolítónk vagy. Neked köszönjük, hogy a gazdaság gyarapodik. Minden dolgot, minden gondot levettél rólunk. Anyám úgy szeret téged, akár a saját gyermekét. Én jobban szeretlek, mintha az édes testvérem volnál. Orosz (felugrik, Zsuzsi kezeit megfogja, egymás szemébe néznek, hosszasan): Köszönöm, Zsuzsi! Függöny. III. SZÍN. (Karácsony este van, a szobában kis karácsonyfa áll az asztalon. A színpad üres, majd Péter jön csomagokkal a kezében és a karácsonyfa alá helyezi őket.) Orosz: Ez a Varga nénié, ez is..., meg ez is. (Utoljára egy kis dobozt gélytkereső utasok szolgálatában áll 270 „evangélikus állomásmisszió“ és 136 „evangélikus állomás-szolgálat“. Minden nagyobb pályaudvaron van állomáshelyük. Vonatokban, pályaudvarokon mindenütt látható az állomásmisszió jele: a rózsaszínű kereszt és az állomásszolgálat jele: a tölgylevél kereszt. A kivándorlók gondozását az országon belül 48 tanácsadóhelyen látja el. Gondozásba veszi a kivándorlókat az elindulástól az idegen országban való letelepülésig. Pártfogolja őket a kikötőhelyeken, az utazás alatt, otthonaiban szállást bocsát rendelkezésükre, útjukat egyengeti a külföldön. Németország nagy tengeri forgalommal rendelkező állam. A hajósok testilelki gondozása a „tengerészmísszió“ feladata. 21 otthonában évenként átlag 20.000-en kapnak szállást. Olvasótermeiket körülbelül 300.000 tengerész látogatja. A tengerész-missziót hivatásosan 13 lelkész és 35 diakónus vezeti és szolgálja. A belföldi viziútakon alkalmazásban levő hajósok gondozását az u. n. „folyami hajósok missziója“ végzi. 8 otthona és 14 állomáshelye van. A főbb viziutak mentén iskolákat rendeznek be, ahol a hajósok gyermekeit a kikötőben való tartózkodás ideje alatt és a téli hónapokban. amikor a hajózás szünetel, tanítják. Németország legnagyobb, legforgalmasabb belföldi kikötőhelye: Berlin, kikötőiben egy vizen úszó, külön e célra épített, hajó-templomban tartanak istentiszteleteket a hajósok számára. Az országutakat taposó vándorokra is kiterjeszti gondoskodását a belmisszió. A vándorok részére 318 szállóhelyet rendezett be 16.000 ággyal Csekély ösz- szegért kapnak itt szállást és ellátást. Évenként mintegy másfélmillió vándor veszi igénybe őket. Felállítottak 118 u. n. „vándormunkahelyet“ is, ahol évenként körülbelül 250.000 vándor talál átmenetileg munkát s keresetet. vesz ki a zsebéből): Ez pedig a Zsuzsié. (A dobozt kinyitja, két jeggyűrű van benne, merően nézi a nyitott dobozt, beszél): Zsuzsikám, minden tőled függ. Ebben a dobozban van benne az életem, a jövőm, boldogságom, vagy boldogtalanságom (letérdel a fa előtt és imádkozik): A szeretet ünnepén Hozzád fohászkodom, édes Jézusom! Nézz le rám, elhagyott árva lélekre. Tudom, Te nem hagysz el engem. Csak Tebenned bízom, Hozzád könyörgöm, szívem minden sze- retetével. Amen. (Feláll.) (Anya, Zsuzsi jönnek együtt csomaggal kezükben. Zsuzsi kendőcskét tesz le, mindhárman gyújtják a karácsonyfagyertyákat.) Anya (meghatva nézi a holmikat, felveszi a Zsuzsinak szánt dobozt, mely nyitva van, s szól Péterhez): Mikor idejöttél, azt mondtam neked, légy igaz hozzánk és én az édesanyád leszek. Az vagyok most is, fiam, és neked adom a legkedvesebbemet, a Zsuzsit. Gazdaságomat is a leghűségesebb kezekre bízom, a tiedre, Péter. (A gyűrűket kiveszi a dobozból, előbb Zsuzsinak, aztán Péternek az ujjára húzza. Kezüket egymásba teszi, mindketten megcsókolják az anya kezét. Azután a karácsonyfa körül állva énekelnek): Mennyből jövök most hozzátok ... Függöny.
