Harangszó, 1932
1932-01-24 / 4. szám
HARANGSZÓ 1932 január 24. 1Í3Z1 • w X W .r.Antal Géza ref.püspök urnák PÁPA MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemfedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. családi értesítő. Eljegyzés. Kermeszky Erzsébetet, Kermeszky György ny. alezredes, a Luther Otthon volt igazgatója és neje, Andaházy Melanie leányát, eljegyezte Zulauf Henrik evangélikus lelkész, a Fébé Ev. Diakonissza Nőegylet titkára, Budapesten. Esküvő. Németh Iduska Margit és Magyar István igazgató- tanító házasságot kötöttek Felpécen. Halálozás. Geyer Adolf ny. ev. tanító január 12-én életének 75-ik, boldog házasságának 45-ik évében hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A megboldogultban Geyer Zoltán pécsi vallástanár az édesatyját gyászolja. Vidéki, vallásos ev. család árva leánya alkalmazást talál hosszabb időre kis családnál, falun, mindenesnek, fizetéssel. — Cim a kiadóhivatalban. 1—2. 4 polgárit végzett intelligens nő elhelyezkedne magányos nő, vagy kisebb úri családnál mint házvezetőnő, ahol otthont találna, vagy gyermekek mellé. Cím válaszbélyeg ellenében a kiadóhivatalban. 3—4 HORVÁTH LAJOS koporsó raktára BELED, Fő-utca. Az összes temetkezési cikkek minden kivitelben kaphatók. Haláss István sxif gyártómester, BE CÉH. Lószerszámok kaphatók minden kivitelben, úgyszintén javítást elfogad. Főszerkesztő: TÜROCZY ZOLtAn Felölő» szerkesztő és kiadó : SZABÓ JÓZ8EF. Társszerkesztők : NAGY MIKLÓS, NÉMETH KAROLY Fömunkatársak: PASS LÁSZLÓ, Dr 80HLITT GYULA, SZENDE ERNÓ. Kéziratokat nem adunk vissza. ' itéz Szabó ós llzsaly könyvnyomdává!lalal» Gvör, Andrássv-út 24 Az egészségtan köréből. Irta : Dr. Kovacsics Sándor, Győr város tiszti főorvosa. 12. Nyáron már két-három hetes korában kivihetjük a szabadba. Az első hónapokban egy-két órát, később már az egész napot a szabadban töltheti, de árnyas helyen, mert a tűző napsugár, a nagy meleg ártalmára van, emésztési zavart, hasmenést, lázt okoz. Télen három hónapos korában visszük ki először a csecsemőt. Ha a hőmérséklet nincs fagypont alatt, akkor délelőtt- délután egy órára minden nap ki kell vinni. Ködös, nedves, szeles időben tartsuk a jól szellőztetett szobában. Dajkáláskor a jobb- és balkaron felváltva hordozzuk, hogy gerinc-oszlopa mindkét oldalt egyenlő mértékben legyen megterhelve. Nem szabad karjainál lógva felemelni, hanem a mellkast kell két kézzel átfogni. A leánygyermek testi nevelése. A megélhetésért folyó harc, a korszellem ma már szakított a leánynevelés régi módjával. Az élet akarva- nem akarva megértette a szülőkkel, hogy a leányokat is épúgy az életre, a kenyérkeresetre kell nevelni, mint a fiúkat. Állandóan a szobában való tartózkodás, a kézimunka felett való görnyedés, a szabad levegőn való szabad mozgás hiánya nemcsak azt eredményezheti, hogy a leány teste, izomzata, tüdeje, szíve stb. fejletlenebb marad, tehát kevésbbé bírja a munkát, teste-lelke hamarabb kifárad, hanem kiváltó oka lehet különböző betegségeknek is, pl. a vérszegénységnek, melyre fiatal leányok amúgy is hajlamosak. Különös fontossága van tehát a leánynevelésben is a testi rátermettségnek, amelyet csakis egészséges életmóddal érhetünk el. A fiatal leány tápláléka bőséges legyen. Kevesebb húsból, nagyobbrészt főzelékből, tejes és tojásos ételekből kell azt összeállítani. Bőséges legyen, mert nemcsak a testi szükségletnek pótlásáról, hanem a test fejlesztéséről is gondoskodnunk kell. A szabadlevegön való tartózkodás, mozgás elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek. A séta, ugrándozás, futás, korcsolyázás, úszás, tánc, tennisz stb. fejleszti az izomzatot, amelyre a leánygyermekeknek is szüksége van. Az erősebb mozgással járó gyakoribb és mé- lyeob lélegzések fejlesztik a tüdőket, tokozzák a szív működését, mely a belső szervek vérkeringését élénkíti, aminek következménye a fokozott táplálkozás, az éltnkebb anyagcsere. Javul az étvágy, a bélmüködés, — nagyobb lesz a tüuok, vesék, a Dór kiválasztó képessége és bőségesebb táplálóanyag jut az összes szervekhez. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyes szervek feladatukat a test háztartásában jobban tudjuk teljesíteni. Kedveltessük meg tehát már az iskolában a sportokat, amelyek a kedély és az önfegyelmezés legjobb nevelőeszközei. A testgyakorlatoknál bő, sehol sem szorító ruhákat kell használni; fűző, szűk és kes- kenytalpú, magassarkú cipők ártalmasak s kerülendők. A havi érzékenységre is tekintettel kell lennünk. A sport a leányok testtartását szebbé, mozdulataikat ügyesebbekké és vonzóbbakká teszi. A túlhajtott táncolás nem egészséges, mert a tánc többnyire zárt helyen történik, s a felvert por belégzése alkalmat nyújt a fertőző csiráknak a tüdőkbe jutására. El kell Ítélnünk a ma divatos, izgató táncokat, mert az idő előtti nemi izgalmak nem egyszer lettek már sajnálatos cselekedetek okozóivá. Maradjon a tánc abban a keretben, amelyben az a test és lélek szép és gyönyörködtető szórakozását jelenti. A sportokkal legalább is egyenlő fontosságú a leányok testi nevelésében a naponkint hideg lemosás, a fürdő, mely a testet edzi, a táplálkozást és a fejlődést elősegíti. Sajnos, a mi népünk nagy rétegénél a mosdótál és a szappan legfölebb csak vasár- és ünnepnap jut szerephez; a fürdőkád pedig sok helyen ismeretlen. Óvjuk a leánygyermekeket a kimerítő éjjelezések- töl és a szellemi megerőltetésektől. Izgató olvasmányok — különösen az esti órákban — megzavarják az éjjeli nyugalmat, testi és lelki izgalmakkal járnak, melyek gátolják a leányt a napi foglalkozásában, károsak a test fejlődésére és sajnálatos lelki tévelygéseknek szülőokai lehetnek. (Vége köv.)
