Harangszó, 1932

1932-09-11 / 37. szám

főtiszt

20

'4 ] *■

*■ *** ▲ W I-r. An t: urnák

Harangszó

1932 szeptember 11 ■

1 Cé;

PA PA

MlTIS SÁNDOR

Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, érc- és fakoporsó raktára szemfedőkben és sirkoszo- TtwMjiw mm •»- . rúkban, valamint az összes

m99 ff O-Ulca. temetkezési cikkekben.

Érdekességek a méhészkedés múltjából.

Közli: Rácz Sándor. (5)

Kínának és Japánnak szintén saját méhfajtája van. ősidők óta,de elég primitiven méhészkednek. Ellenben, hogy Phoeniciában — a mostani Tunisban — már 2500 év előtt méhészkedtek, beszédesen bizonyítja az, hogy az ismeretes, legrégibb méhészeti szakmunka innen származott. Valószínűleg Egyiptom és Assyria tanítványai voltak a méhészetben is, amint — úgy szólván — egész kultúrájukat ebből a két országból importálták Phoenicia híres hajósai és kereskedői. A régi időben Arábia is igen sok mézet termelt. Amíg meg nem hódította a sivatag.

Mohamed olyan nagy tisztességben tartotta a mé- heket, hogy külön fejezetet szentelt nekik a koránban. (Korán XVI. sura.) Hitt a méznek csodálatos gyógyító erejében. Utódai nem annyira a méhészkedés tudományában, mint inkább a mézes italok és ételek, különösen a.mézes nyalánkságok készítésében jeleskedtek.

Afrika belsejébe —; már Abesszínián túl — kevés jutott el az egyiptomiak méhészkedési tudományából. Talán ösztönösen megérezték, hogy forró egük alatt nincsen is szükségük olyan nagy kalóriájú táplálékra, mint a méz, mely három és félszer olyan tápláló, mint a marhahús. A szárazán forró vidékeknek különben a virágzata is gyér, nektárban szegény, jobbára fűszerű. Ezeken a vidékeken kevés olyan zúg akad, ahol a nap forró szakában a méheknek viaszból való lépépítménye el ne olvadna. Tehát nincsenek meg a méhek létfeltételei és nincs is szükség rájuk. Sem mézükre, sem virágmegtermékenyítő hivatásukra.

Ezen a sivár, vagy épen sivatagos zónán túl — a hegyes és a párásabb, tavas — folyós vidékeken, ahol ismét bőven megvannak a méhek létfeltételei, már régen is volt és ma is van a többé-kevésbbé primitiv intelligenciájú bennszülötteknek — helyenként egészen becsületükre váló — méhészete. Burton Richard a Camerun hegységben sok méhet és igen kezdetleges erdei méhészeteket talált. Más utazók viszont jóval beljebb egészen ügyes méhészekkel találkoztak, akik óriási majomkenyéríák törzsébe vájt — néha több akó- nyi — üregekben tenyésztették méheiket az eleven fákban. Kasos méhészeteket is találtak különféle anyagú, alakú és készítésű kasokkal. Stanley Ugandát és Mon- tibit találta mézben igen gazdagnak. S feljegyezte, hogy az udzsizsii vásárokra Ukaranga erdeiből tömérdek mézet szállítottak és hogy Massase és Mova vidékén viasszal is kereskedtek. A négerek is készítettek a mézből szeszes italokat is. Méhészetük nívója ugyan még ma sem éri el az egyiptomiak 3000 év előtti méhészkedésének szintjét, mégis elismerésre méltó, hisz kultúrájukat tekintve, ők a múlt században még alig voltak túl a kőkorszakon.

Az európai méhészkedés legrégibb nyomait Hel- lasban (Ó-Görögország) találták meg a kutatók. Itt ért először európai partot a keleti kultúra Ázsia és Egyiptom felől is. A méhek tenyésztése itt is egykorú a mythologiával. Homeros — a csodálatosan szép Ilias^ és Odisszeia halhatatlan költője — a hagyomány sze<

rint méhszúrás következtében vesztette el szemevilá- gát. Sokszor ír a méhekről, mézről és a mézes italokról, melyeknek ő maga is nagy kedvelője volt. Az Ilias- ban megénekelt vendégségekben is majd mindig ott a friss méz, fehér lépes méz és a mézes italok. Jupitert is ezzel vendégelték. A méznek még mámoroszlató hatást is tulajdonítottak a görögök. A lakomákról már ezért sem hiányozhatott, de egyébként is egyik legfontosabb élelmiszerük volt. Igen sokan, így Pythagoras és tanítványai is csak kenyérrel és mézzel táplálkoztak. S ez a táplálkozás testüknek, szellemüknek egészségére vált.

Plutarchus tanúsága szerint a mézből már akkor készítettek bort, mielőtt a szőlőt ismerték volna. De a savanyú borokat is javították mézzel, részben közvetlenül ivás előtt keverve bele a mézet, részben pedig már a mustba — még kiforrás előtt.

A lemnosi Euneos 1000 mérték mézbort szállított Agamemnonnak és Menelaosnak Trójába. Sokan mások még többet is.

Igen kedvelték a hellének a kükeon nevű mézes italt, amely savanyú pramnei borból, mézből, reszelt túróból és lisztből készült. Ilyennel szolgált Hekamede aranyveretü serlegben Nestornak és Machaonnak. És a varázsló Kirke is ilyenbe keverte azt a bűvös szert, amellyel sertésekké változtatta Politest és társait. Így regéli az ősi éposz. De nem is olyan hihetetlen. A mai szeszes italok mértéken túli részében is van eféle varázserő.

A hellén orvosoknak univerzális gyógyszere a méz, amelynek >— szerintük — már az illata is olyan csodálatosan hatékony, hogy a 90 éves Demokritos Abderita is csupán ezzel nyújtotta életét, hogy leányai a közelgő Thesmophoriák ünnepségein részt vehessenek. Sokan azt is tartották, hogy, aki mindennap eszik mézet, az meg sem betegszik.

Az áldozatoknál tömérdek mézet használtak. A napnak és a béke istennőjének jobbára csak mézzel áldoztak. Az Athene-Polias templomát őrző — a hívőktől sohasem látott — sárkánykígyót mézes kaláccsal etették. Szerencsétlenség jele volt, ha a sárkánykígyó érintetlenül hagyta a berakott mézes kalácsot. Az engesztelő áldozatok tárgyait mézes tejjel vagy mézes borral öntötték le, mert hitük szerint a méz engesztelte meg leginkább az alvilág haragvó szellemeit. Ugyanilyen okból a máglyán elégetett halottak tetemét is megöntözték mézzel, vagy legalább körülrakták sok korsó mézzel. így temették el a Trója ostromával elesett Patroklost és Achillest is. S ugyancsak hasonló okoskodás rakatott velük az el nem hamvasztott halottak szájába jó darab mézes kalácsot, hogy az alvilág dühös kutyáját — Kerberust megbékítsék vele.

A 3000 éves trójai romok közül felásott múmiaszerű tetemeken még összeaszott bőr- és húsrészek voltak felismerhetők. Alapos tudósok állapították meg — részben ó-görög Írásokból, részben pontos vegy- elemzés alapján —, hogy ezeket a halottakat mézben temették el. Nem tévedtek benne, hogy a méznek hatal- m2*«ketwfi£váló ereje van. Ám ők, még abban is hittek, ^jS%fj'ü!íí4'l,fi^^^emetett halottak feltámadnak.

i*Apa =1 ---------------------