Harangszó, 1932

1932-07-17 / 29. szám

XXIlI. évfolyam. 1932 július 17. 29. szám. Alapítottál: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szóvetsóg. Az Országos Luther* Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Postaesukkszamla: 8<).52f». Előfizetést olfogad minden evang lelkész és tanító. Elég néked as én kegyelmem. II. Kor. 12, 9. A „Hinniuó“ •lerkeMM-kiidóhivaUU GYŐR U.t Petőfi-tér 2 Előfizetési ára negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fidór. Egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvozmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Hogyan leszünk keresztyénné ? ... Róni. 1. Cm. „Eltemettettiink azért ővele együtt a keresztsén által a ha­lálba ; hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicső­sége által, azonképen mi is új élet­ben járjunk.“ P ál apostol megtért — Saulból Pál lett — vagy úgy is mond­hatjuk : Saul meghalt, meghalt a maga vélt önigazsága, a bűnei és a régi törvény számára egyaránt. Minden beképzelése, minden büsz­ke hivalkodása összetörött, semmi­vé lett, amidőn megvilágosodott előtte a nagy igazság, amit igy feje­zett ki : Oh, én nyomorult, elkár- hozott ember! ... Az erre való rá- döbbenés lett Saul halála! ... De a halál után mindjárt következett a feltámadás ... az összetört ember Jézusra nézett, rápillantott a Meg­váltóra s boldogan tapasztalta : Az én halálom az ő halála, tehát az ő élete az én életem ! Krisztus az én igazságom, az én üdvösségem, Krisz­tus a kegyelem az én számomra is! És ez a megigazító kegyelem, ame­lyet Pál apostol is elnyert a szent keresztségben, ez a kegyelem volt az a hatalom, mely az apostolnak az Istennel megbékélt szívét egé­szen átalakította úgy, annyira, hogy elmondhatta : „Élek, de többé nem én, hanem él bennem a Krisztus,“ íme Pál apostol így lett keresz­tyénné — és higyjük el: ma is csak így lehet keresztyénné lenni. Krisz­tussal meg kell halnunk a bűnbá­natban és vele új életre kell fel­támadnunk a hitben. Meg kell tér­nünk! Jézus a mi bűneinket is fel­vitte a keresztfára, helyettünk is szenvedett, tehát Krisztus foglalja el szivünkben is az őt megillető helyet, ő, aki meghalt érettünk — legyen a mi életünk. Ekkor pedig a bűn nem uralkodhatik többé raj­tunk, ekkor oda szenteljük magun­kat s egész valónkat a mi Megtar­tónknak. Lavater mondja egy helyen: „Uralkodni akarsz — szolgálj; örül­ni akarsz — szenvedj; gazdagodni akarsz — adj; élni akarsz — halj meg.“ Igen, haljon meg az ó-ember és éljen a Jézus Krisztusban meg­Nem sajtóhiba ez a cím, han’cm szomorú valóság. Ez a szó a finn igehirdetés leggyakrabban hangoz­tatott kifejezése, az egész finn keresztyénség fundámentuma. Jel­lemző a magyar keresztyénségre, hogy nekünk arra a lelki állapotra, amit ez a szó jelöl, még kifejezé­sünk sincsen. Pedig a magyar nyelv hires arról, hogy az örökös szónok­lásban mennyire kipallérozódott, ez a fogalom pedig elég fontos lett volna ahhoz, hergy szót keressen rá a magyar nyelv. Éneikül nincs az embernek helyes evang. felfogása az emberről, a bűnről és a váltság- ról. Ez az a Nébó hpgye, ahonnan betekintést kaphatunk a bűn pusz­taságába, hol engedetlenségünk miatt gyötrődtünk, de az ígéret földjére is, hol Isten kegyelme új életlehetőségeket készített el szá­munkra. Fordítják lelkiismeretfurdalásnak. Van is benne lelkiismeretfurdalás, azonban mégis több, mint egyes cselekedetek fölött érzett nyugta­lanság. Fordítják biinszorongattatásnak is. Arra a lelki állapotra akarnak ezzel a szóval ráeszméltetni, amelyről mindnyájunknak vannak tapaszta­latai. Az embernek tulajdonképpen nincs semmi baja. Van jó állása, szereti a munkáját és szeretik is a munkáját. Elismeréssel hódol neki mindenki, csak ő maga nem érzi jól magát. Rossz a közérzete. Nem újult ember! Ma is így lehet ke­resztyénné lenni! Uram, jöjj és lakozzál énnálam ! „Uram, nekem adj Szentlelket, Hogy kerüljek minden vétket; Hogy járjak szent ösvényeden És törvényed szerint folyjon életem.“ Amen. * tudja mi baja van, csak azt érzi, hogy valami nincs rendben a lelké­ben. Lelkiismerete nem egyes cse­lekedeteit ítéli el, hanem általános szorongással tölti el. Ez a körülírás már közelebb visz célunkhoz, de azért a „hetä“ mégis több, mint rossz lelki közérzet. Fordítják bűnmardosásnak. És ta­lán ez a legmegfelelőbb magyar ki­fejezés reá. Benne van a lelkiisme­ret furdalása egy egész elhibázott élet fölött és szorongó nyugtalan­ság valami még tisztán nem látott, de borzalmasnak érzett és már eleve igazságosnak elismert büntető Ítélet miatt. Ennek a fordításnak legfeljebb egy fogyatkozása van és ez az, hogy ennek a sajátságos lelkiállapotnak csak a kétségbeesett és kétségbe­esésében tétlenné merevedett olda­lát rajzolja meg, holott az eredeti finn kifejezésbe beleértik a kétségbe­esésnek másik oldalát is. A két­ségbeesett emberben ugyan elhü! a vér a veszedelemmel szemben, föld­be gyökeredzik a lába, de csak az első pillanatban, azután fölébred benne egyszerre az életösztön és úrrá lesz fölötte a kétségbeesés pá­nik jellege. Menekülni akar a vesze­delemből. Kapkod idegesen jobbra és balra s hogy megmenekülhes­sen, keresztülgázol mindenen. Azok, akik az eredeti finn kifejezésnek ezt a jellegét akarják kidomborítani, HelH.

Next

/
Thumbnails
Contents