Harangszó, 1932

1932-07-10 / 28. szám

226 HARANGSZÓ 1932 július 10. a maga, mint összkormánya nevében. A kormányzó azonban — meleg szavakkal biztosítva a kormányt bizalmáról — nem fogadta el a lemondást. — A Nem­zeti Bank a kamatlábat 5%-ra szállította le. — Megkezdődött a parlament nyári szünete. — A jövő évben Magyarorszá­gon lesz a cserkészek világgyülése, ame- lven 59 nemzet cserkésze vesz részt. Eddig 26.000 külföldi cserkész jelentette be részvételét. — Baranyamegyét újabb sáskajárás fenyegti. — A tót ifjúsági szervezetek a Felvidék autonórrtiáját kö­vetelik. — Újabb kormányválság fenye­get Jugoszláviában. — Németországban súlvos zavargások voltak a nemzeti szo- ciálisták és a kommunisták között. — A porosz parlament megszavazta a 12 ezer márkán felüli jövedelmek lefoglalását. — Manuel, Portugália száműzött utolsó ki­rálya meghalt. — A gazdasági válság ma Amerikában a legnagyobb. Fehér violák. Fehér violával, a mi virágunkkal, Simogatom lágyan szomorú fejfádat. Fehér violával üzenem Tenéked: Hogy a lelkem most is sir, zokog utánad. Virágos temető sírhantjai felett, Pacsirta dal zendül — tavasz szép reggelén, Mit te úgy szerettél, mint ahogyan senki: — Istent látva ott is: — természet szent ölén. Fehér violáink szelíd illatával, Felsóhajt a szivem szeretve és áldva: Krisztus hív szolgája — én drága hitvesem! — Harangszó szavával, imádság hangjával — Ott is Rád találva — Fehér violával simogat a lelkem! Stoll Ernöné. KARCOLATOK. Milyen szomorú! Peru egyik városában még most is megvan az a terem, ahol hajdan az eretnekeket kínozták. A bírói asz­tal mellett még ma is ott áll az a mozgatható fejű Krisztus-szobor, amely olyan nagy szerepet játszott ezeknél a vallatásoknál. Mikor a kínzásnak egy-egy szünetében a Krisztus-szobor feje igenelve bólin­tott, az az jelentette, hogy folytatni kell a kínzást, ha pedig fejét rázta a szobor, akkor abba kellett hagyni a kínzást. A babonás tömeg, amely egy üvegfalon kívül nézte a jelenetet, azt hitte, hogy az a szobor maga az élő Krisztus, aki haragosan integet, hogy csak irtani, irtani az eretneke­ket! Pedig a szobor fejét maga a bíró rángatta az asztal alatt rejtve vezetett madzag segítségével, igen­lésre, vagy fejrázásra, — persze leg­többször igenlésre. — Oh, hányszor használták meg- tévelyedett emberek átokszónak a Krisztus áldott nevét, hányszor tették gyilkos doronggá megváltói kereszt­jét, hány embert végeztek ki elvakult emberek úgy, hogy az Ö helyeslését érezték szörnyű tettükön. HARANGSZÓ. Szentháromság u. 7. vasárnap Márk 8, 1—9. Kegyelmes Atyánk! Most, amikor künn a mezőn ismétlődik a Te áldott kenyércsodád, — leborulunk eléd és hálát rebeg az ajkunk. Áldunk Téged, hogv a barázdák sötét mélyéből életre hoztad vetésünk elhintett magvait. Áldunk Téged, hogy harmatozó felhőket tereltél mezőink fölé s megfürösz- tötted a kalászt áldó napsugarad fény­tengerében. Áldunk Téged, hogy az elhintett mag megsokasodva ring földjeinken. Urunk! Ki megáldottad mezőt, áldd meg a mi szivünket is szeretettel, kenyér­osztó, továbbadó jósággal, hogy általunk sokan megelégedjenek és dicsőítsék szent nevedet. Ámen. Kagawa a börtönben. Ez a nagy ja­pán keresztyén, akiről lapunk többször írt már s akivel szerkesztőségünk állandó levélbeli érintkezésben van. nemrégiben fogságba került. Elfogatásának oka az volt, hogy a kínai-jaoán háború alkalmá­val, különösen Sanghai bombázása alatt — szóval is. írásban is -— nyíltan kifejez­te, hogy a japán keresztyénség nem he­lyesli azt az örökös háborúval fenyegető nagy katona-uralmat, amely most lapán- ban van. Újságcikkekben, versekben (a Harangszó is közölt egvet a 16. szám­ban). beszédekben sajnálkozását feiezte ki a kínaiak előtt a japán nemzet erősza­kossága miatt. Most keresztyén meggyő­ződéséért kell szenvednie. Imádkozó együttérzésünk vele! Felügyelőbeiktatás. A kapolcsi evang. nvülekezet iún. 26.-án iktatta be hivata­lába új felügyelőjét, Petrovics Gvörgy nyugalmazott százados, nemesvigánti földbirtokost. A beiktatás elvégzésére kiszállt Nagy Lajos zalai esperes isten- tisztelet alkalmával szép beszédben em­lékezett meg a régi gyülekezetek és fel­ügyelők vallásszeretetéröl, hithű ragasz­kodásáról és mindent oda adó áldozat- készségéről. Utánna díszközgyűlés kere­tében az új felügyelő leteszi az esküt s meghatódva mond köszönetét a gyüleke­zet egyhangú bizalmáért és esperes úr meleghangú üdvözléséért. Végül elnöklő esperes a gyűlést a hivatásnak eme hár­mas jelszavával zárja: Istenért, hazáért, családért. Egyházmegyei gyűlés. A soproni alsó egyházmegye évi rendes közgyűlését jún. 28.-án tartotta Nemeskéren, dr. Aj- kay Béla kormányfőtanácsos, egyházme­gyei felügyelő és Mikolás Kálmán espe­res, szilsárkányi lelkész elnökletével. Az egyházmegyei felügyelő megnyitójában elparentálta Farkas Elemér esperest és köszöntötte az ősi nemeskéri gyülekeze­tei. Ezután következett az újonnan vá­lasztott esperes, Mikolás Kálmán beikta­tása. A lelkészi kar részéről: Hérints La­jos tb. esperes, a tanítói kar részéről: Nagy Kálmán igazgató-tanító, a felügye­lői kar részéről pedig dr. Patthy László v. járásbirósági enök üdvözlik az új es­perest, aki mindegyik üdvözlésre talá­lóan válaszolt. A beiktatás után az új es­peres terjesztette elő az év minden ese­ményére és az egyházmegyét érdeklő minden ügyre gondosan kiterjedő jelen­tését. Majd a közügyek tárgyalása után a különféle bizottságok terjesztették elő jelentéseiket és javaslataikat. A közgyű­lés fényét emelte, hogy azon dr. Mester- házy Ernő, kerületi felügyelő is jelen volt. Bőny. (Győr vm.) Lelket gazda­gító ünnepségben volt részük június hó 26.-án a bőnyi gyülekezet tagjainak, amikor is a győri egyházmegyében meg­honosított lelkészcsere folytán Szalay Mihály lovászpatonai lelkész látogatta meg a gyülekezetei és a délelőtti isten­tiszteleten a 19. zsoltár 2—5. v. alapján szólt a közelről és a távolról egybesereg- lett hívekhez. Majd az istentiszteletet kö­vető vallásos ünnepélyen az előadásában a szószéki igehirdetés gondolatainak a továbbfűzésekép meggyőző erővel szó­lott a világot teremtő fenntartó, bölcsen kormányzó Istennek a létezéséről, mun­kálkodásáról, közben kitért a magyar nemzet megalázott, szerencsétlen állapo­tára, mint olyanra, amely bizonyára a nemzet bűneinek lett a következménye, de amit a bölcs Isten javunkra, üdvünkre fordíthat, mint ezt számos történeti példa igazolja. A vallásos ünnepélyen imádko­zott a helyi lelkész, szavalataikkal közre­működtek Mészáros Eszter és Németh Ist- vlán, az előbbi Kutas Kálmán a „Fohász“, az utóbbi pedig Lamperth Géza „A mély­ségből“ című költeményét adta elő. A soproni líceum. A dunántúli egy­házkerület soproni líceumának az intézet értesítője szerint 309 nyilvános és 8 ma­gántanulója volt az elmúlt iskolai évben. Az intézetnek reálgimnáziummá való tel­jes átalakulása befejeződött. Az alsó osztályokban ezentúl latin helyett német nyelvet tanítanak, a felső osztályokban pedig a latin és német mellett az angol nyelvet. Teljes tandíjmentességben ré­szesült 47, féltandíjmentességben 17 ta­nuló, összesen 2220 P összegben. Az Ifj. Diákszövetség 8 tanulót részesített ösz- szesen 211 P segélyben. Könyvsegélyt 87 tanuló kapott 1200 P értékben. Táp­intézeti kedvezményben 33 tanuló része­sült 3640 P értékben. Csabdi. (Fejér vm.) A Harangszó legutóbbi számába a csabdi-i gyüleke­zetről szóló híradásból (lapunk hibáján kívül) tévedés került. A templomot ugyanis nem v. Sima Károly, hanem Szkok Pál, fiókegyházi felügyelő és neje festették ki Istennek dicsőségére. Sima Károly és neje az oltár és szószék befes- tetésével tették szebbé, vonzóbbá a templomot. Itt említjük meg azt is, hogy a székesfehérvári gyülekezet régi imahá­zának csillárjával ajándékozta meg a gyülekezetei, ami által a templom kivi­lágítása és esti összejövetelek tartása is lehetségessé vált. Dorpát. A dorpáti (Észtország) egye­tem június 30.-án ünnepelte fennállásá­nak 300. fordulóját. Az egyetemet 300 évvel ezelőtt Gusztáv! Adolf svéd király alapította és az 1632 június 30.-án tör­tént alapítási ünnepélyen maga is részt vett. Az egyetem a világháború alatt so-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents