Harangszó, 1932
1932-06-19 / 25. szám
HARANGSZÓ Főtiszt.éa Kélt.Dr.Antal Gáza ref.píüstjk urnák PÁPA 1932 június Iá. MlTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára 1HELED, Fő-uica. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemfedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. VIRÁGOT legszebbet, kosarakat, csokrokat, koszorúkat díszes kivitelben legjutányosabban STIXNÉ-nél kaphat, Győr Deák-utca 6. Baross-út 34. Telefon 9-46. Telefon 9-44. Ápolónő kerestetik. Súlyos köszvény- ben szenvedő uriasszony vidékre ápolónőt keres. Akik ilyen minőségben már alkalmazva voltak, előnyben részesülnek. Ajánlatokat eddigi alkalmazás, életkor és fizetési igények megjelölésével, válaszbélyeg ellenében a kiadóhivatal továbbit. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-t! Szives pártfogást kér Főszerkesztő: TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó : SZABÓ JÓZ8EF. Társszer kosztok : NAGY MIKLÓS, NÉMETH KAROLY Fömunkatársak: PA88 LÁSZLÓ, Dr. 80HLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. Kéziratokat nem adunk vissza. vitéz Szabó és Uzsaly könyvnyomdavállalata Gvőr. Andrássy-út 24. Milyen állati betegségek veszélyeztetik az ember egészségét? Irta : Dr. László Ferenc, a győri közvágóhíd igazgatója. (6) E kétféle élősdítől, vagyis a sertés- és marhabor- sókától ma már nem nagyon kell tartani az embereknek, mert a húsvizsgálat tolyamán a borsókás húst és szerveket visszatartják, tehát az emberek csak otthon, saját szükségletere vágott, húsvizsgálo áltál meg nem vizsgált sertéshústól betegedhetnek meg. Aki otthon disznót öl, nézze meg a húsát, ha gyanús tömlőcskéket találna benne, akár csak egyet is, torduljon tanácsért állatorvoshoz. A sertéshús még egy veszedelmet hozhat elővigyázatlan ember számára. Nevezetesen a sertés húsában élősködik a fonalocféreg, vagy trichina. Igen apró, szabadszemmel alighogy látható férgecskek ezek. Nyers, rosszul főtt, rosszul sült, vagy pácolt hús e férgek esetleges jelenléte miatt lehet veszedelmes. Ugyanis a kis férgek a hússal együtt bejutnak a bélbe, ahol tokjukból kiszabadulva szaporodnak. A nőstény eleveneket szül s a fiatal álcák a bélfalát átfúrva az erekbe törnek, majd a véráram útján az egész testbe széthurcoltatva különös előszeretettel az emberi izom- zatban megtelepesznek. Csakhogy mindez az emberi szervezet súlyos lázas és fájdalmas megbetegedésével kapcsolatosan történik. Nagyjában a tífuszhoz hasonlít a betegség és igen nehezen gyógyítható. A sertések fertőződése rendszerint általuk elfogyasztott trichinás patkány fölfalása útján következik be. A sertés belében a patkány testéből kiszabaduló trichinák éppen úgy szaporodnak, miként az ember testében láttuk és a fiatal álcák ugyanúgy a véráram segítségével a sertés izomzatába kerülnek, ahol megtelepedve igen hosszú időn át, éveken keresztül életképes állapotban maradnak és az ember megfertőzésére alkalmasak. Általában mindenféle húst csak jól megsütve, főzve ajánlatos fogyasztani már csak azért is, mert a paratifusz nevű betegség csirái a húsban benne lehetnek. A húsmérgezés, vagy kolbászmérgezés néven ismeretes megbetegedések onnan erednek, hogy e bacil- lussal fertőzött beteg állatot vágnak le, vagy pedig a hús eredetileg egészséges állatból származott, de a földolgozás, vagy elkészítés közben a megnevezett bacil lusokkal szennyeződött. A húsba került bacillus kedvező életfeltételek között van, sőt még el is szaporodik és egyik másik fajtájuk veszedelmes mérget is termel. A jó elkészítés, az alapos sütés, főzés megsemmisíti őket. Nemrégen kb. két évvel ezelőtt sokat írtak az újságok a papagálybetegségröl. — Nézzük hát miféle betegség is ez voltaképpen? A papagájoknak van egy paratifusz bacillus okozta megbetegedése, ami lázzal, hasmenéssel, nagy bágyadtsággal jár és rendszerint 3—5 nap múlva bele is pusztulnak. Ez a tulajdonképpeni papagálybetegség. Már most a múlt század vége télé Dél-Amerikából Franciaországba behozott papagájok a fenti betegségben pusztultak. Megbetegedésükkel egyidejűleg emberek is nagyobb számban ágynak dűltek, súlyos tüdőgyulladásba esvén. Az orvosok azt hitték, hogy a papagájok fertőzték meg az embereket, amiért is az emberi megbetegedéseket is papagájbetegség névvel illették. Az utóbbi években ugyancsak megismétlődtek egyidejű megbetegedések Németországban, azonban úgy az állatorvosi, mint az emberorvosi részről történt vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy egészen önálló a papagájok és egészen független ettől és más természetű az emberek megbetegedése. A tudomány újabb megvilágításában tehát senkinek sincs oka félni a papagájbetegségtől, de egyet meg kell jegyezni. Mint már a gümőkórnál említettem, az emberi gümőkór átragad a papagájra, a megbetegedett papagáj viszont embert fertőzhet meg. Ezt szem előtt tartva bármilyen kedves állatunk legyen is e díszmadár, csókolgatni, szájból etetni az egészséggel való könnyelmű játszás. Mindezeknek elmondása után legalább annyit tartson meg a tisztelt olvasó, hogy tartózkodjék a nyers hústól, a nyers tejtől; az állatokkal való foglalatoskodás után jó alaposan mosakodjék meg szappannal, melegvízzel, esetleg valamely fertőtlenítő folyadékkal, mert eme kis elővigyázati szabály megtartásával nagy bajnak veheti elejét. Ez a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb és legelemibb előfeltétele. Ha ebben a szegény hazában csak kenyérre és vízre telik is, de a jó egészség meg van, akkor eleget tudunk tenni a nagy parancsnak: „Ember küzdj és bízva bízzál!“ — Vége. — Hirdetéseket felvesz a „Harangszó” kiadóhivatala!
