Harangszó, 1932

1932-06-19 / 25. szám

HARANGSZÓ Főtiszt.éa Kélt.Dr.Antal Gáza ref.píüstjk urnák PÁPA 1932 június Iá. MlTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára 1HELED, Fő-uica. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemfedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. VIRÁGOT legszebbet, kosarakat, csok­rokat, koszorúkat díszes kivitelben legjutányosabban STIXNÉ-nél kaphat, Győr Deák-utca 6. Baross-út 34. Telefon 9-46. Telefon 9-44. Ápolónő kerestetik. Súlyos köszvény- ben szenvedő uriasszony vidékre ápoló­nőt keres. Akik ilyen minőségben már alkalmazva voltak, előnyben részesülnek. Ajánlatokat eddigi alkalmazás, életkor és fizetési igények megjelölésével, válaszbé­lyeg ellenében a kiadóhivatal továbbit. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-t! Szives pártfo­gást kér Főszerkesztő: TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó : SZABÓ JÓZ8EF. Társszer kosztok : NAGY MIKLÓS, NÉMETH KAROLY Fömunkatársak: PA88 LÁSZLÓ, Dr. 80HLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. Kéziratokat nem adunk vissza. vitéz Szabó és Uzsaly könyvnyomdavállalata Gvőr. Andrássy-út 24. Milyen állati betegségek veszélyeztetik az ember egészségét? Irta : Dr. László Ferenc, a győri közvágóhíd igazgatója. (6) E kétféle élősdítől, vagyis a sertés- és marhabor- sókától ma már nem nagyon kell tartani az emberek­nek, mert a húsvizsgálat tolyamán a borsókás húst és szerveket visszatartják, tehát az emberek csak otthon, saját szükségletere vágott, húsvizsgálo áltál meg nem vizsgált sertéshústól betegedhetnek meg. Aki otthon disznót öl, nézze meg a húsát, ha gyanús tömlőcskéket találna benne, akár csak egyet is, torduljon tanácsért állatorvoshoz. A sertéshús még egy veszedelmet hozhat elővi­gyázatlan ember számára. Nevezetesen a sertés húsá­ban élősködik a fonalocféreg, vagy trichina. Igen apró, szabadszemmel alighogy látható férgecskek ezek. Nyers, rosszul főtt, rosszul sült, vagy pácolt hús e fér­gek esetleges jelenléte miatt lehet veszedelmes. Ugyanis a kis férgek a hússal együtt bejutnak a bélbe, ahol tokjukból kiszabadulva szaporodnak. A nőstény eleveneket szül s a fiatal álcák a bélfalát átfúrva az erekbe törnek, majd a véráram útján az egész testbe széthurcoltatva különös előszeretettel az emberi izom- zatban megtelepesznek. Csakhogy mindez az emberi szervezet súlyos lázas és fájdalmas megbetegedésével kapcsolatosan történik. Nagyjában a tífuszhoz hasonlít a betegség és igen nehezen gyógyítható. A sertések fertőződése rendszerint általuk elfo­gyasztott trichinás patkány fölfalása útján következik be. A sertés belében a patkány testéből kiszabaduló trichinák éppen úgy szaporodnak, miként az ember testében láttuk és a fiatal álcák ugyanúgy a véráram segítségével a sertés izomzatába kerülnek, ahol megte­lepedve igen hosszú időn át, éveken keresztül életké­pes állapotban maradnak és az ember megfertőzésére alkalmasak. Általában mindenféle húst csak jól megsütve, főzve ajánlatos fogyasztani már csak azért is, mert a paratifusz nevű betegség csirái a húsban benne lehet­nek. A húsmérgezés, vagy kolbászmérgezés néven is­meretes megbetegedések onnan erednek, hogy e bacil- lussal fertőzött beteg állatot vágnak le, vagy pedig a hús eredetileg egészséges állatból származott, de a föl­dolgozás, vagy elkészítés közben a megnevezett bacil lusokkal szennyeződött. A húsba került bacillus ked­vező életfeltételek között van, sőt még el is szaporodik és egyik másik fajtájuk veszedelmes mérget is termel. A jó elkészítés, az alapos sütés, főzés megsemmisíti őket. Nemrégen kb. két évvel ezelőtt sokat írtak az újsá­gok a papagálybetegségröl. — Nézzük hát miféle be­tegség is ez voltaképpen? A papagájoknak van egy paratifusz bacillus okozta megbetegedése, ami lázzal, hasmenéssel, nagy bágyadtsággal jár és rendszerint 3—5 nap múlva bele is pusztulnak. Ez a tulajdonkép­peni papagálybetegség. Már most a múlt század vége télé Dél-Amerikából Franciaországba behozott papa­gájok a fenti betegségben pusztultak. Megbetegedé­sükkel egyidejűleg emberek is nagyobb számban ágy­nak dűltek, súlyos tüdőgyulladásba esvén. Az orvosok azt hitték, hogy a papagájok fertőzték meg az embe­reket, amiért is az emberi megbetegedéseket is papa­gájbetegség névvel illették. Az utóbbi években ugyan­csak megismétlődtek egyidejű megbetegedések Német­országban, azonban úgy az állatorvosi, mint az ember­orvosi részről történt vizsgálatok arra engedtek követ­keztetni, hogy egészen önálló a papagájok és egészen független ettől és más természetű az emberek megbete­gedése. A tudomány újabb megvilágításában tehát sen­kinek sincs oka félni a papagájbetegségtől, de egyet meg kell jegyezni. Mint már a gümőkórnál említettem, az emberi gümőkór átragad a papagájra, a megbete­gedett papagáj viszont embert fertőzhet meg. Ezt szem előtt tartva bármilyen kedves állatunk legyen is e díszmadár, csókolgatni, szájból etetni az egészség­gel való könnyelmű játszás. Mindezeknek elmondása után legalább annyit tart­son meg a tisztelt olvasó, hogy tartózkodjék a nyers hústól, a nyers tejtől; az állatokkal való foglalatosko­dás után jó alaposan mosakodjék meg szappannal, me­legvízzel, esetleg valamely fertőtlenítő folyadékkal, mert eme kis elővigyázati szabály megtartásával nagy bajnak veheti elejét. Ez a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb és legelemibb előfeltétele. Ha ebben a szegény hazában csak kenyérre és vízre telik is, de a jó egészség meg van, akkor eleget tudunk tenni a nagy parancsnak: „Ember küzdj és bízva bízzál!“ — Vége. — Hirdetéseket felvesz a „Harangszó” kiadóhivatala!

Next

/
Thumbnails
Contents