Harangszó, 1932

1932-06-19 / 25. szám

200 HARANGSZÓ 1932 június 19. a női munkások alkalmazása. Japánban a bányamunkások egyharmada nő. Helyze­tük rettenetes. Csak a szövőgyárakban 2 millió nö dolgozik. Indiában a gyári mun­kások 16 százaléka asszony. Egy indiai asszony könyvéből vesszük a következő idézetet: „Talán az egész világon Indiában teljesedik be legrettenetesebben a régi közmondás, hogy a férfi munkája napkeltétől napnyugtáig tart, de az asszony dolga sohase fogy el. A hindu asszonynak jóval haj­nal előtt kell felkelnie, hogy megőrölje a reggelire való lisztet. Utána sietnie kell vedrével a kútra, hogy odaálljon a vizre várakozó asszonyok hosszú sorába. Azután megfőzi a reggelit. Legkésőbb fél hatra pe­dig indulnia kell a gyárba, hogy a hat órai nyitásra odaérjen. A gyárba magával viszi gyermekét is. Ott aztán sokszor rettenetes hőségben és gépek zakato­lása közt megkezdi a maga tiz órás munkáját, ame • lyet csak a gyors ebéd szakit meg egy kis időre Este aztán holt fáradtan tér haza, újra őrölni, vizet hordani, vacsorát főzni“. Ugyanilyen szomorú jelenség a gyér- mekek alkalmazása is. Egy fagyos no­vemberi napon meglátogattam egy indiai selyemgyárat. Odabenn olyan gőzös, nedves volt a levegő, hogy lélegzeni is alig tudtam. Megrázó hatást gyakorolt rám egy csomó kisgyerek, amint körül­állták a forró vízzel telt üstöket és se- lyemgubóval dolgoztak. Kicsinyek voltak és koravének. Voltak közöttük öt, hat és hét évesek. Reggel öt órától este hétig dolgoznak 50 fillér napszámért. És a se­lyemgyár tulajdonosa még büszkén em­legette, hogy milyen magas napszámot fizet a gyermekeknek. A nyugati gépvilág a maga káros ha­tását a munkabérek alacsonyságában is megmutatja. Egy kínai gyár részvénytár­sasága, hogy még több részvényest sze­rezhessen, a következő hirdetést tette közzé: „Nyereségünk az elmúlt évben meghaladta az 5 millió pengőt. Két év óta csekély megszakítással éj­jel-nappal üzemben van a gyár. Munkásaink száma 2500. Munkabéreink a kővetkezők : férfiaknak 80 fil­lértől 1É40 pengőig; asszonyoknak 60 fillértől 80-ig; fiúknak (15 év körül) 60 fillértől 80-ig; leányoknak (15 év körül) 25 fillértől 55-ig ; 10 éven aluli fiúknak és leányoknak 20 fillértől 50-ig. A mnnkaidő reggel fél hattól este fél hatig és este fél hattól reggel fél hatig tart. Élelmet a gyár nem ad. Amint látni való,, gyárunk helyzete igen kedvező és bővében van az olcsó munkaerőnek“. Sajnálatos körülmény, hogy az euró­pai és amerikai gyáripar az ázsiai és af­rikai népeket nemcsak azzal használja ki, hogy alacsony munkabéreket fizet a bennszülött munkásoknak, hanem azzal is, hogy kiszívja ezeknek a földrészeknek a természeti kincseit anélkül, hogy a bennszülöttek helyzetének, életszintjének az emelésével bármit is visszaadna abból. Nyugat ma is Keletről hozza arany-, réz-, gummi-, gyapot-, selyem és cukor­készletének legnagyobb részét. Egy af­rikai ember feljegyezte, hogy Afrikából 1868 óta 28 milliárd pengő értékű ara­nyat vont ki a nyugati gyáripar. S kese­rűen kérdezi: ,,Mit kapott ennek fejében Afrika? Hosszú munkaidőt, nyomorult munkabéreket, tönkre tett családi életet cs faji gyűlöletet.“ A nyugati gyáripar Ázsiában és Afri­kában a családi élet tönkretételével okozta talán a legnagyobb kárt. Az em­berek millióit vonta ki régi környezetük­ből, törzsbeli és családi életükből és vitte őket a nagy ipari központok egészségte­len életviszonyai közé. Nemrégiben pl. 500.000 bantu négert gyűjtöttek össze Délafrika minden részéből és egy tö­megbe telepítették őket Johannesburg mellé, ahol aztán a testi és lelki romlás áldozatai lettek. Közülük minden 1000- böl már az első évben meghalt 240. Nemcsoda, ha ezeknek a tényeknek láttára Gandhi, a nagy hindu szabadság­hős, hadat üzen a gépnek, mint amely szerinte az ördög müve. Ezért a sokféle romlásért Európa és Amerika, illetve a nyugati indusztrializ- mus a felelős. A keresztyén missziónak pedig mindent el kell követnie, hogy ezeket a káros hatásokat csökkentse, il­letve azoktól megmentse Ázsia és Afrika népét. Sz. J. GÉPEK.*) Zakatol, dübörög, tompán kattog a gép. Lázban reszket a föld. Sápadtak az arcok, — fojtó, kormos a lég. — Holnap már elseje. Patika és házbér! Lázbeteg az asszony. Apró két cselédem holnap is enni kér. Feszülnek az izmok. Nagy hajtókerekek Szédít ön forognak. Vasóriások közt eltörpült emberek! — Mi lesz veletek, ha dolgozni nem tudok? Éhen-koldulásra, Könnyre szült tán beteg, szenvedő anyátok? Velőtrázó sikoly szeli át a léget! Átkos balszerencse Vérrózsája festi pirosra a gépet. Szétmorzsolt két kezet újakkal cserélnek ; És pereg a munka . . . Tovább zakatolnak, kattognak a gépek. *) Szemelvény ifju Krug Lajosnak jelen lap­számunkban ismertetett Vérszerzödés cimü verses- kötetéből. A szekták és az ellenük való védekezés. Irta: Gyarmathy Ferenc. A rendkívüli viszonyok, a gazdasági válság, a megingott lelki egyensúly, a minden téren való bizonytalanság, a lel­keket megült tehetetlenség érzete, az Íté­lőképesség meggyengülése újra alkalmas talajt teremtettek a szekták számára. In­nét van az, hogy a szektamozgalom ha­zánkban itt is, ott is újabb lendületet vett. Ezért úgy érzem, hogy nemcsak helyes dolog, de egyenesen kötelességünk velük — egyházunk érdekében —■ fog­lalkozni. Híveinket a bekövetkező táma­dásokra elő kell készíteni, hogy megje­lenésük készen, a hithüség erős sáncai­ban találja őket. Mivel elég erős küzelemben állok a szektákkal s igy némi tapasztalatot sze­reztem ezen a téren, leirom, hogy mint támadnak, hogyan védekeztem s hogy tapasztalatom alapján milyen eljárást tartok helyesnek velük szemben. Talán segítségükre lehetek lelkésztestvéreim­nek, híveinknek s veszélyeztetett, szere­tett ev. egyházunknak. A szekták az egy­ház a bűnös 'óy.rjtt4Wtenettéas á g a s ők azért válaat?'' ki, rnert igazaínhivők s szentek akaitrtfk lentit Nengrlellenek ‘Wrttn» J nekik tanult papok, sőt akkor is nagyon fogyatékos előképzettséget követelnek prédikátoraiktól. Tudatlan fejjel magya­rázzák az írást, ami azután meg is lát­szik tanításukon. A betűre esküsznek, a lelket, a szellemet nem értik meg. Az összefüggésből kiragadnak egy monda­tot, amire aztán tantételt építenek fel. Saját bölcsességüket, elgondolásukat magyarázzák bele az írásba. Szentül meg vannak győződve arról, hogy az írás csalhatatlan magyarázói. Arról, hogy az írást félreértik, hogy amit hirdetnek, saját bölcsességük ... szinte lehetetlen őket meggyőzni. Minden felvilágosítással szemben siketek és vakok. Mik az eszközeik? 1. Nagyon ügyesek az emberek meg­tévesztésében. Tudják, kihez, mivel kell közeledni. Mint jóbarátok jönnek. írás van a kezükben. Mennek az ev. hívekhez, járják a falut, összejövetelükre külön, személyesen meghívják az embereket. Híveinkben felébred a gyanú. Kész ná­luk a felelet... nem kell ám áttérni!... csak jöjjenek el az összejövetelre, hol csak az írást magyarázzák, olvassák, ez pedig nem lehet vétek. Hívünknek gya­núja eloszlik, felébred kíváncsisága is •—• elmegy. Ott megkülönböztetett tisztelet­tel fogadják, a figyelem feléje fordul... ez tetszik neki. „Milyen kedvesek itt az emberek“, — mondja. ,,|a! ez nálunk így van! Itt nincs meg a gőg, ami más egy­házaknál az egyháztagok közé válaszfa­lat állít. Mi mind testvérek vagyunk, egyenlők, itt nincs különbség ember és ember között“. 2. Meghallják, hogy valaki beteg. Sietnek tüstént hozzá; meglátogatják, mert ők együttéreznek a szenvedővel, viszik a szeretet ajándékait... befőtteket. Imádkoznak, énekelnek, Bibliát olvasnak a beteg ágyánál. (Annál, akinél számít­hatnak arra, hogy megnyerhetik, ha nincs kilátás: vége mindennek.) 3. Beszelnek az Ítéletről. Azt mond­ják, hogy az idők vége elérkezett, a jelek ezt mutatják. Istenhez kell térni, mert különben szörnyű lesz az ítélet, mely az illetőre vár. Megtérni csak náluk lehet; csak azok megtértek, akik hozzájuk álla­nak (ezek azután mind azok). 4. Nemcsak összejöveteleikre csalo­gatják híveinket, hanem elég merészek, hogy elkérjék iskoláinkat s ezeket hasz­nálják fel arra, hogy burkolt címek alatt saját tanaikat terjesszék. ...íme ilyen ra­vasz formában közelednek híveinkhez. A világosság fiainak tüntetik fel magukat, a jóbarát képében jönnek. Fáradhatatla­nok tévtanaik kínálásában. Erősen állít­ják, hogy az igazság, a teljes boldogság birtokában vannak. A lelkibékét, üdvöt csak náluk érheti el a halandó. Aki erre vágyik, csak jöjjön hozzájuk... mindezt ingyért adják, sőt anyagiakkal is támo­gatják, ha testvérük lesz. 5. Igen erős fegyverük a sajtó. Moz­galmuk minden országban azzal kezdő­dik, hogy nyomdát szereznek, apró traktátusokkal és olcsó folyóiratokkal árasztják el a népet... Csuda-e, ha sokat megtévesztenek? Ha a ballépést megtették, akkor veszik észre sokszor a szerencsétlenek, hogy nem mind arany, ami fénylik! De ekkor már késő; mert az elkövetett hiba jóvátételét tiltja szé­gyenérzetük. Mit tegyünk, hogy ezen csalódástól megóvjuk, ev. egyházunkban megtart-

Next

/
Thumbnails
Contents