Harangszó, 1932
1932-06-19 / 25. szám
200 HARANGSZÓ 1932 június 19. a női munkások alkalmazása. Japánban a bányamunkások egyharmada nő. Helyzetük rettenetes. Csak a szövőgyárakban 2 millió nö dolgozik. Indiában a gyári munkások 16 százaléka asszony. Egy indiai asszony könyvéből vesszük a következő idézetet: „Talán az egész világon Indiában teljesedik be legrettenetesebben a régi közmondás, hogy a férfi munkája napkeltétől napnyugtáig tart, de az asszony dolga sohase fogy el. A hindu asszonynak jóval hajnal előtt kell felkelnie, hogy megőrölje a reggelire való lisztet. Utána sietnie kell vedrével a kútra, hogy odaálljon a vizre várakozó asszonyok hosszú sorába. Azután megfőzi a reggelit. Legkésőbb fél hatra pedig indulnia kell a gyárba, hogy a hat órai nyitásra odaérjen. A gyárba magával viszi gyermekét is. Ott aztán sokszor rettenetes hőségben és gépek zakatolása közt megkezdi a maga tiz órás munkáját, ame • lyet csak a gyors ebéd szakit meg egy kis időre Este aztán holt fáradtan tér haza, újra őrölni, vizet hordani, vacsorát főzni“. Ugyanilyen szomorú jelenség a gyér- mekek alkalmazása is. Egy fagyos novemberi napon meglátogattam egy indiai selyemgyárat. Odabenn olyan gőzös, nedves volt a levegő, hogy lélegzeni is alig tudtam. Megrázó hatást gyakorolt rám egy csomó kisgyerek, amint körülállták a forró vízzel telt üstöket és se- lyemgubóval dolgoztak. Kicsinyek voltak és koravének. Voltak közöttük öt, hat és hét évesek. Reggel öt órától este hétig dolgoznak 50 fillér napszámért. És a selyemgyár tulajdonosa még büszkén emlegette, hogy milyen magas napszámot fizet a gyermekeknek. A nyugati gépvilág a maga káros hatását a munkabérek alacsonyságában is megmutatja. Egy kínai gyár részvénytársasága, hogy még több részvényest szerezhessen, a következő hirdetést tette közzé: „Nyereségünk az elmúlt évben meghaladta az 5 millió pengőt. Két év óta csekély megszakítással éjjel-nappal üzemben van a gyár. Munkásaink száma 2500. Munkabéreink a kővetkezők : férfiaknak 80 fillértől 1É40 pengőig; asszonyoknak 60 fillértől 80-ig; fiúknak (15 év körül) 60 fillértől 80-ig; leányoknak (15 év körül) 25 fillértől 55-ig ; 10 éven aluli fiúknak és leányoknak 20 fillértől 50-ig. A mnnkaidő reggel fél hattól este fél hatig és este fél hattól reggel fél hatig tart. Élelmet a gyár nem ad. Amint látni való,, gyárunk helyzete igen kedvező és bővében van az olcsó munkaerőnek“. Sajnálatos körülmény, hogy az európai és amerikai gyáripar az ázsiai és afrikai népeket nemcsak azzal használja ki, hogy alacsony munkabéreket fizet a bennszülött munkásoknak, hanem azzal is, hogy kiszívja ezeknek a földrészeknek a természeti kincseit anélkül, hogy a bennszülöttek helyzetének, életszintjének az emelésével bármit is visszaadna abból. Nyugat ma is Keletről hozza arany-, réz-, gummi-, gyapot-, selyem és cukorkészletének legnagyobb részét. Egy afrikai ember feljegyezte, hogy Afrikából 1868 óta 28 milliárd pengő értékű aranyat vont ki a nyugati gyáripar. S keserűen kérdezi: ,,Mit kapott ennek fejében Afrika? Hosszú munkaidőt, nyomorult munkabéreket, tönkre tett családi életet cs faji gyűlöletet.“ A nyugati gyáripar Ázsiában és Afrikában a családi élet tönkretételével okozta talán a legnagyobb kárt. Az emberek millióit vonta ki régi környezetükből, törzsbeli és családi életükből és vitte őket a nagy ipari központok egészségtelen életviszonyai közé. Nemrégiben pl. 500.000 bantu négert gyűjtöttek össze Délafrika minden részéből és egy tömegbe telepítették őket Johannesburg mellé, ahol aztán a testi és lelki romlás áldozatai lettek. Közülük minden 1000- böl már az első évben meghalt 240. Nemcsoda, ha ezeknek a tényeknek láttára Gandhi, a nagy hindu szabadsághős, hadat üzen a gépnek, mint amely szerinte az ördög müve. Ezért a sokféle romlásért Európa és Amerika, illetve a nyugati indusztrializ- mus a felelős. A keresztyén missziónak pedig mindent el kell követnie, hogy ezeket a káros hatásokat csökkentse, illetve azoktól megmentse Ázsia és Afrika népét. Sz. J. GÉPEK.*) Zakatol, dübörög, tompán kattog a gép. Lázban reszket a föld. Sápadtak az arcok, — fojtó, kormos a lég. — Holnap már elseje. Patika és házbér! Lázbeteg az asszony. Apró két cselédem holnap is enni kér. Feszülnek az izmok. Nagy hajtókerekek Szédít ön forognak. Vasóriások közt eltörpült emberek! — Mi lesz veletek, ha dolgozni nem tudok? Éhen-koldulásra, Könnyre szült tán beteg, szenvedő anyátok? Velőtrázó sikoly szeli át a léget! Átkos balszerencse Vérrózsája festi pirosra a gépet. Szétmorzsolt két kezet újakkal cserélnek ; És pereg a munka . . . Tovább zakatolnak, kattognak a gépek. *) Szemelvény ifju Krug Lajosnak jelen lapszámunkban ismertetett Vérszerzödés cimü verses- kötetéből. A szekták és az ellenük való védekezés. Irta: Gyarmathy Ferenc. A rendkívüli viszonyok, a gazdasági válság, a megingott lelki egyensúly, a minden téren való bizonytalanság, a lelkeket megült tehetetlenség érzete, az Ítélőképesség meggyengülése újra alkalmas talajt teremtettek a szekták számára. Innét van az, hogy a szektamozgalom hazánkban itt is, ott is újabb lendületet vett. Ezért úgy érzem, hogy nemcsak helyes dolog, de egyenesen kötelességünk velük — egyházunk érdekében —■ foglalkozni. Híveinket a bekövetkező támadásokra elő kell készíteni, hogy megjelenésük készen, a hithüség erős sáncaiban találja őket. Mivel elég erős küzelemben állok a szektákkal s igy némi tapasztalatot szereztem ezen a téren, leirom, hogy mint támadnak, hogyan védekeztem s hogy tapasztalatom alapján milyen eljárást tartok helyesnek velük szemben. Talán segítségükre lehetek lelkésztestvéreimnek, híveinknek s veszélyeztetett, szeretett ev. egyházunknak. A szekták az egyház a bűnös 'óy.rjtt4Wtenettéas á g a s ők azért válaat?'' ki, rnert igazaínhivők s szentek akaitrtfk lentit Nengrlellenek ‘Wrttn» J nekik tanult papok, sőt akkor is nagyon fogyatékos előképzettséget követelnek prédikátoraiktól. Tudatlan fejjel magyarázzák az írást, ami azután meg is látszik tanításukon. A betűre esküsznek, a lelket, a szellemet nem értik meg. Az összefüggésből kiragadnak egy mondatot, amire aztán tantételt építenek fel. Saját bölcsességüket, elgondolásukat magyarázzák bele az írásba. Szentül meg vannak győződve arról, hogy az írás csalhatatlan magyarázói. Arról, hogy az írást félreértik, hogy amit hirdetnek, saját bölcsességük ... szinte lehetetlen őket meggyőzni. Minden felvilágosítással szemben siketek és vakok. Mik az eszközeik? 1. Nagyon ügyesek az emberek megtévesztésében. Tudják, kihez, mivel kell közeledni. Mint jóbarátok jönnek. írás van a kezükben. Mennek az ev. hívekhez, járják a falut, összejövetelükre külön, személyesen meghívják az embereket. Híveinkben felébred a gyanú. Kész náluk a felelet... nem kell ám áttérni!... csak jöjjenek el az összejövetelre, hol csak az írást magyarázzák, olvassák, ez pedig nem lehet vétek. Hívünknek gyanúja eloszlik, felébred kíváncsisága is •—• elmegy. Ott megkülönböztetett tisztelettel fogadják, a figyelem feléje fordul... ez tetszik neki. „Milyen kedvesek itt az emberek“, — mondja. ,,|a! ez nálunk így van! Itt nincs meg a gőg, ami más egyházaknál az egyháztagok közé válaszfalat állít. Mi mind testvérek vagyunk, egyenlők, itt nincs különbség ember és ember között“. 2. Meghallják, hogy valaki beteg. Sietnek tüstént hozzá; meglátogatják, mert ők együttéreznek a szenvedővel, viszik a szeretet ajándékait... befőtteket. Imádkoznak, énekelnek, Bibliát olvasnak a beteg ágyánál. (Annál, akinél számíthatnak arra, hogy megnyerhetik, ha nincs kilátás: vége mindennek.) 3. Beszelnek az Ítéletről. Azt mondják, hogy az idők vége elérkezett, a jelek ezt mutatják. Istenhez kell térni, mert különben szörnyű lesz az ítélet, mely az illetőre vár. Megtérni csak náluk lehet; csak azok megtértek, akik hozzájuk állanak (ezek azután mind azok). 4. Nemcsak összejöveteleikre csalogatják híveinket, hanem elég merészek, hogy elkérjék iskoláinkat s ezeket használják fel arra, hogy burkolt címek alatt saját tanaikat terjesszék. ...íme ilyen ravasz formában közelednek híveinkhez. A világosság fiainak tüntetik fel magukat, a jóbarát képében jönnek. Fáradhatatlanok tévtanaik kínálásában. Erősen állítják, hogy az igazság, a teljes boldogság birtokában vannak. A lelkibékét, üdvöt csak náluk érheti el a halandó. Aki erre vágyik, csak jöjjön hozzájuk... mindezt ingyért adják, sőt anyagiakkal is támogatják, ha testvérük lesz. 5. Igen erős fegyverük a sajtó. Mozgalmuk minden országban azzal kezdődik, hogy nyomdát szereznek, apró traktátusokkal és olcsó folyóiratokkal árasztják el a népet... Csuda-e, ha sokat megtévesztenek? Ha a ballépést megtették, akkor veszik észre sokszor a szerencsétlenek, hogy nem mind arany, ami fénylik! De ekkor már késő; mert az elkövetett hiba jóvátételét tiltja szégyenérzetük. Mit tegyünk, hogy ezen csalódástól megóvjuk, ev. egyházunkban megtart-
