Harangszó, 1932

1932-06-19 / 25. szám

1932 június 19. HARANGSZÓ 201 suk híveinket? Miiven fegyvereket for­gassunk velük szemben? Sokan azt hiszik, hogy tűzzel, vassal kell reájuk támadni; hogy csak a börtön, vérpad, üldözéssé! lehet őket visszaszo­rítani. A csendőrszuronyok, sőt a gúnyo­lódás sem segítenek. Ezek nem is lehet­nek a mi fegyvereink. Nem lehet célunk, hogy mártírokat teremtsünk s szegény­ségi bizonyítványt állítsunk ki magunk­ról. Ezáltal burkoltan bár, de elismernénk igazságukat, szellemi felsőbbségiiket. Szabad-e ezt? Távol legyen! A mi igaz­ságunk magasan felette áll az ő képzelt igazságuknak. Mi csak szellemi fegyve­rekkel küzdhetünk. Ami a megtorlást illeti, csak annyit engedhetünk meg, hogy ne legyünk olyan pipogyák, hogy magunk adjunk fegyvert kezükbe, melyet ők ellenünk felhasznál­hatnak. Legsikeresebb fegyverük, hogy nem vetnek ki kényszeradót. így egye­seket hozzájuk visz az adóteher alóli szabadulás vágya. Nálam két ilyen eset volt; s különös, hogy azok, akik azzal dicsekesznek, hogy csak megtérteket vesznek fel gyülekezetükbe, ezen ala­csony indokból áttérteket felvették. Arra, hogy őket valaha is visszahoz­hassuk, kevés reménységünk lehet. Akik kiábrándulnak közülök, azokat vissza­tartja a szégyen s a mieink gúnyjától való félelem. A többit meggyőzni szinte a lehetetlenséggel határos; mert csak a megszokott szemüvegen át látják a dol­gokat, a többoldalról való megvilágítás iránt nincs érzékük. Ha kizökkennek is egy pillanatra, hamarosan ismét csak a régi vágányra térnek vissza. Siketek és vakok a tiszta hangok és fény felfogá­sára és meglátására. (Folytatjuk.) OLVASSUK A BIBLIÁT. Kötelességeink az Ige fényében. Június 20. isten iránt. (I.) Római lev. 12, 1—2. Azoknak szólnak ezek az igék, akik már határozottan vallják, hogy Isten az ö uruk, királyuk, neki akarnak enge­delmeskedni. Tehát nem elég a puszta elhatározás, hanem teljes odaszánás kell. Ez több, mint kijelentése annak, hogy én az ő szolgálatában akarok élni. Maradék nélkül kell magunkat átadni. Nem lehet itt különkapcsolni a lelket a testtől. Nem mondhatom azt, hogy élek testi életet és lelki életet. Egész életemnek istentiszte­letnek kell lenni, mert neki az egész em­ber kell. Csak így tudom kifejezni hódo­latomat előtte. Isten akaratát kell szem­mel tartani a testünkre nézve is. Ez pe­dig az, hogy uralkodjék felette a lélek. Óh mennyi gondolat, vágy és indulat tá­madt ma bennem, ami ellene szól annak, hogy ismerem Isten jó, kedves és tökéle­tes akaratát!... Június 21. Isten iránt. (11.) Róm. 12, 3—8. Istentől nemcsak testet és lelket, hanem bennük csodálatos képességet és talentumokat is kaptunk: prófétálás, szolgálat, tanítás, gyógyítás stb. Ezek­kel nem bánhatunk úgy, hogy mást cse­lekszünk velük, mint amire rendeltettek. Milyen csodálatos, hogy az Úr egyálta­lán nem akarja elnyomni bennünk az egyéniséget. Nem rabszolgatartó zsar­nok Ö. Mindenkitől a maga mértéke sze­rint követeli a kötelességeket. — Óh mennyi mindent teszek naponta, talán ma is, ami nem rámtartozik és a magam hivatását elhanyagolom. Uram mutasd meg nekem világosan mi az, amit tőlem vársz! Júniás 22. Atyafiak iránt. Róm. 12, 9—15. Itt arról van szó, hogyan éljenek egymás között azok, akik Krisztus kö­zösségébe tartoznak. Vegyük sorba mindegyik figyelmeztetést, kötelességet és nézzük meg ezek tükrében a mai na­punkat is. Hány van közöttük, amiknek szükségességét elismerjük, de gyakorol­nunk olyan nehéz. Hányszor kinézzük pl. a vendéget annak ellenére, hogy szembe szép arcot mutatunk neki. Hányszor el­kerüljük szegényeinket, mert nincsen ná­lunk fillér és mert a részvét kényelmet­len az embernek. — Látom, a tettetés nélkül való szeretet hiányzik belőlem. Az atyafiak, a szeretteim körében is előfor­duló zsörtölődéseknek, háborúságoknak hányszor voltam már én is okozója! Június 23. Ellenség iránt. Róm. 12, 16—21. A hitetlenekkel és ellenségeinkkel szemben nem állhatunk a régiek állás­pontján: Szemet-szemért és fogat-fogért. Nézzük csak meg ezeknek az igéknek a fényében, hogyan vélekedünk mi azok­ról, akik még nem olvassák a Bibliát. Az alázatosság és a békesség útján kell hozzájuk menni, hogy bizonyságai lehes­sünk annak a szeretetnek, amivel megis­merkedtünk az Írásból... Hát az ellensé­geink felől hogyan gondolkodunk? Meny­nyivel előbb lenne békesség, ha a türel­mes tűrés és ha a második mérföld meg­tételére kész lelkidet élne bennünk. (Má­té 5, 38—42.) Még a hitetlen, az ellen­ség megtérése és bűneire eszmélése cél­jából is nagy szolgálatot tehetünk neki. — Vájjon ma követője voltam-e a szelíd Jézusnak? Június 24. Feljebbvalóink iránt. Róm. 13, 1—7. A mi korunk a lázadások és a forradalmak kora. Milyen másképen szól ez az Ige, mint mi, akik vezetőkben és feljebbvalóinkban csalódunk sokszor egyik napról a másikra. Mi lázadozunk és zúgolódunk ellenük. Az Isten nem is azt akarja, hogy nézzük el a bűneiket és mulasztásaikat, amikor nem felelnek meg az ő rendelésének, hanem azt várja, hogy rajtunk ne múljék az ö hivataluk­nak hűséges betöltése. Ne legyünk ke­rékkötői, hanem előmozdítói az ő szolgá­latuknak engedelmességünkkel, tartozá­sunk megfizetésével. — Adj Uram sze- retetet a szívembe feljebbvalóim iránt, hogy imádkozzak érettük és teljesíthes­sem kötelességeimet irántuk! Június 25. A fő kötelességünk. Róm. 13, 8—10. Tulajdonképen nem is helyes, ha kötelességről beszélünk, mert a ke­resztyén ember számára nem lehet köte­lesség az, amit szeretetből cselekszik, már pedig nekünk mindent szeretetből, szívünk belső szent kényszerítéséből kell tennünk. Mikor azt érezzük majd, hogy nem tudunk másképen cselekedni, csak másokért, csak abból a szeretetből, ami bennünk él, akkor töltöttük be a tör­vényt. Mindaddig nyűg és robot nekünk minden kötelességünk. Taníts meg Krisz­tus szeretetére, Uram! Június 26. Magunk iránt. Róm. 13, 11—14. Magunk iránt való kötelessé­günkről már inkább beszélhetünk. Ez szorosan h^zzá tartozik az Isten iránt való szeretetűnkhöz, mert akkor nem szeretjük Hz Istent, ha magunkat szeret­jük. Jézús ugyan azt mondja, hogy sze­resd a te felebarátodat, mint magadat. De ezt abban az értelemben kell venni, hofey amit akarsz, hogy cselekedjenek veled az emberek, te is azt cselekedd ve­lük. Magukkal szemben egy kötelessé­günk van: a világosságban járás, szigorú és őszinte önbirálat, helyesebben ma­guknak a Krisztus mértéke alá helyezése és a Krisztus felöltözése. Végeredmény­ben ez a nyitja, hogy helyet talál-e ben­nünk a szeretet. — Mindent képzeltem én már magamról, csak azt tanulom meg nehezen, hogy Nélküle nem tudom elvé­gezni a rámbizottakat, de Vele minden „kötelességemet“ elvégezhetem. Ittzés Mihály. HETI KRÓNIKA. Pest megyében elrendelik az ebek­nek veszettség elleni kötelező beoltását. A milánói nemzetközi vásáron nagy sikere volt a magyar paprikának. — Debrecenben olaszbarát egyesület ala­kult. — Jugoszláviában még mindig nyugtalan a politikai helyzet. — Románia miniszterelnöke Vajda Vojvoda Sándor lett. A parlamentet királyi rendelettel fel­oszlatták. — Mussolini ellen merényletet terveztek, de nem sikerült. — Az ui né­met kancellár Papén lett. Az uj válasz­tások Németországban julius 31-én lesz­nek. — Franciaországban leszállítják a tisztviselők fizetését és a katonai kiadá­sokat. — Az angol királv most múlt 67 éves. — Lausanneban (Sveiz) fontos ta­nácskozások folynak a világválság meg­oldása érdekében. — isothermere lord hatalmas cikkben szólitotta fel Mac Do­nald angol miniszterelnököt, ki szintén részt vesz a tanácskozásokon, hogv kö­vetelje Trianon revízióját. — Gazdasági diktatúra készül az Egyesült-Államok­ban. Hoovernek rendkívüli teljhatalmat akarnak adni a válság leküzdésére. — A mexikói földrengésnek 500 halálos ál­dozata van. KARCOLATOK. Jlz emberi test 20 billió apró sejt parányi kamrácskájából tevő­dik össze. Ha valaki ezeket a kis sejteket fémből akarná elkészít­tetni és így felépíteni egy fémből való emberi testet, körülbelül 5,600.000 pengőbe kerülne az. Pedig ebből még hiányoznék a legfontosabb: az élet! Milyen sokat jelent ez a gondo­lat! Jelenti először is azt, hogy minden öngyilkos 5 millió pengőt dob el magától. Jelenti azt is, hogy minden gyilkos 5 millió pengő kárt okoz, mert hiszen a legnyo­morultabb koldus teste is legalább ennyit ér. — De jelenti ez azt is, hogy milyen csodálatos gazdagságú az a teremtő isteni erő, amely al­kotta az emberi testet. Es meg­érezteti ez azt is, hogy mennyit érhet az örökkévalóságra teremtett

Next

/
Thumbnails
Contents