Harangszó, 1932
1932-06-19 / 25. szám
1932 június 19. HARANGSZÓ 201 suk híveinket? Miiven fegyvereket forgassunk velük szemben? Sokan azt hiszik, hogy tűzzel, vassal kell reájuk támadni; hogy csak a börtön, vérpad, üldözéssé! lehet őket visszaszorítani. A csendőrszuronyok, sőt a gúnyolódás sem segítenek. Ezek nem is lehetnek a mi fegyvereink. Nem lehet célunk, hogy mártírokat teremtsünk s szegénységi bizonyítványt állítsunk ki magunkról. Ezáltal burkoltan bár, de elismernénk igazságukat, szellemi felsőbbségiiket. Szabad-e ezt? Távol legyen! A mi igazságunk magasan felette áll az ő képzelt igazságuknak. Mi csak szellemi fegyverekkel küzdhetünk. Ami a megtorlást illeti, csak annyit engedhetünk meg, hogy ne legyünk olyan pipogyák, hogy magunk adjunk fegyvert kezükbe, melyet ők ellenünk felhasználhatnak. Legsikeresebb fegyverük, hogy nem vetnek ki kényszeradót. így egyeseket hozzájuk visz az adóteher alóli szabadulás vágya. Nálam két ilyen eset volt; s különös, hogy azok, akik azzal dicsekesznek, hogy csak megtérteket vesznek fel gyülekezetükbe, ezen alacsony indokból áttérteket felvették. Arra, hogy őket valaha is visszahozhassuk, kevés reménységünk lehet. Akik kiábrándulnak közülök, azokat visszatartja a szégyen s a mieink gúnyjától való félelem. A többit meggyőzni szinte a lehetetlenséggel határos; mert csak a megszokott szemüvegen át látják a dolgokat, a többoldalról való megvilágítás iránt nincs érzékük. Ha kizökkennek is egy pillanatra, hamarosan ismét csak a régi vágányra térnek vissza. Siketek és vakok a tiszta hangok és fény felfogására és meglátására. (Folytatjuk.) OLVASSUK A BIBLIÁT. Kötelességeink az Ige fényében. Június 20. isten iránt. (I.) Római lev. 12, 1—2. Azoknak szólnak ezek az igék, akik már határozottan vallják, hogy Isten az ö uruk, királyuk, neki akarnak engedelmeskedni. Tehát nem elég a puszta elhatározás, hanem teljes odaszánás kell. Ez több, mint kijelentése annak, hogy én az ő szolgálatában akarok élni. Maradék nélkül kell magunkat átadni. Nem lehet itt különkapcsolni a lelket a testtől. Nem mondhatom azt, hogy élek testi életet és lelki életet. Egész életemnek istentiszteletnek kell lenni, mert neki az egész ember kell. Csak így tudom kifejezni hódolatomat előtte. Isten akaratát kell szemmel tartani a testünkre nézve is. Ez pedig az, hogy uralkodjék felette a lélek. Óh mennyi gondolat, vágy és indulat támadt ma bennem, ami ellene szól annak, hogy ismerem Isten jó, kedves és tökéletes akaratát!... Június 21. Isten iránt. (11.) Róm. 12, 3—8. Istentől nemcsak testet és lelket, hanem bennük csodálatos képességet és talentumokat is kaptunk: prófétálás, szolgálat, tanítás, gyógyítás stb. Ezekkel nem bánhatunk úgy, hogy mást cselekszünk velük, mint amire rendeltettek. Milyen csodálatos, hogy az Úr egyáltalán nem akarja elnyomni bennünk az egyéniséget. Nem rabszolgatartó zsarnok Ö. Mindenkitől a maga mértéke szerint követeli a kötelességeket. — Óh mennyi mindent teszek naponta, talán ma is, ami nem rámtartozik és a magam hivatását elhanyagolom. Uram mutasd meg nekem világosan mi az, amit tőlem vársz! Júniás 22. Atyafiak iránt. Róm. 12, 9—15. Itt arról van szó, hogyan éljenek egymás között azok, akik Krisztus közösségébe tartoznak. Vegyük sorba mindegyik figyelmeztetést, kötelességet és nézzük meg ezek tükrében a mai napunkat is. Hány van közöttük, amiknek szükségességét elismerjük, de gyakorolnunk olyan nehéz. Hányszor kinézzük pl. a vendéget annak ellenére, hogy szembe szép arcot mutatunk neki. Hányszor elkerüljük szegényeinket, mert nincsen nálunk fillér és mert a részvét kényelmetlen az embernek. — Látom, a tettetés nélkül való szeretet hiányzik belőlem. Az atyafiak, a szeretteim körében is előforduló zsörtölődéseknek, háborúságoknak hányszor voltam már én is okozója! Június 23. Ellenség iránt. Róm. 12, 16—21. A hitetlenekkel és ellenségeinkkel szemben nem állhatunk a régiek álláspontján: Szemet-szemért és fogat-fogért. Nézzük csak meg ezeknek az igéknek a fényében, hogyan vélekedünk mi azokról, akik még nem olvassák a Bibliát. Az alázatosság és a békesség útján kell hozzájuk menni, hogy bizonyságai lehessünk annak a szeretetnek, amivel megismerkedtünk az Írásból... Hát az ellenségeink felől hogyan gondolkodunk? Menynyivel előbb lenne békesség, ha a türelmes tűrés és ha a második mérföld megtételére kész lelkidet élne bennünk. (Máté 5, 38—42.) Még a hitetlen, az ellenség megtérése és bűneire eszmélése céljából is nagy szolgálatot tehetünk neki. — Vájjon ma követője voltam-e a szelíd Jézusnak? Június 24. Feljebbvalóink iránt. Róm. 13, 1—7. A mi korunk a lázadások és a forradalmak kora. Milyen másképen szól ez az Ige, mint mi, akik vezetőkben és feljebbvalóinkban csalódunk sokszor egyik napról a másikra. Mi lázadozunk és zúgolódunk ellenük. Az Isten nem is azt akarja, hogy nézzük el a bűneiket és mulasztásaikat, amikor nem felelnek meg az ő rendelésének, hanem azt várja, hogy rajtunk ne múljék az ö hivataluknak hűséges betöltése. Ne legyünk kerékkötői, hanem előmozdítói az ő szolgálatuknak engedelmességünkkel, tartozásunk megfizetésével. — Adj Uram sze- retetet a szívembe feljebbvalóim iránt, hogy imádkozzak érettük és teljesíthessem kötelességeimet irántuk! Június 25. A fő kötelességünk. Róm. 13, 8—10. Tulajdonképen nem is helyes, ha kötelességről beszélünk, mert a keresztyén ember számára nem lehet kötelesség az, amit szeretetből cselekszik, már pedig nekünk mindent szeretetből, szívünk belső szent kényszerítéséből kell tennünk. Mikor azt érezzük majd, hogy nem tudunk másképen cselekedni, csak másokért, csak abból a szeretetből, ami bennünk él, akkor töltöttük be a törvényt. Mindaddig nyűg és robot nekünk minden kötelességünk. Taníts meg Krisztus szeretetére, Uram! Június 26. Magunk iránt. Róm. 13, 11—14. Magunk iránt való kötelességünkről már inkább beszélhetünk. Ez szorosan h^zzá tartozik az Isten iránt való szeretetűnkhöz, mert akkor nem szeretjük Hz Istent, ha magunkat szeretjük. Jézús ugyan azt mondja, hogy szeresd a te felebarátodat, mint magadat. De ezt abban az értelemben kell venni, hofey amit akarsz, hogy cselekedjenek veled az emberek, te is azt cselekedd velük. Magukkal szemben egy kötelességünk van: a világosságban járás, szigorú és őszinte önbirálat, helyesebben maguknak a Krisztus mértéke alá helyezése és a Krisztus felöltözése. Végeredményben ez a nyitja, hogy helyet talál-e bennünk a szeretet. — Mindent képzeltem én már magamról, csak azt tanulom meg nehezen, hogy Nélküle nem tudom elvégezni a rámbizottakat, de Vele minden „kötelességemet“ elvégezhetem. Ittzés Mihály. HETI KRÓNIKA. Pest megyében elrendelik az ebeknek veszettség elleni kötelező beoltását. A milánói nemzetközi vásáron nagy sikere volt a magyar paprikának. — Debrecenben olaszbarát egyesület alakult. — Jugoszláviában még mindig nyugtalan a politikai helyzet. — Románia miniszterelnöke Vajda Vojvoda Sándor lett. A parlamentet királyi rendelettel feloszlatták. — Mussolini ellen merényletet terveztek, de nem sikerült. — Az ui német kancellár Papén lett. Az uj választások Németországban julius 31-én lesznek. — Franciaországban leszállítják a tisztviselők fizetését és a katonai kiadásokat. — Az angol királv most múlt 67 éves. — Lausanneban (Sveiz) fontos tanácskozások folynak a világválság megoldása érdekében. — isothermere lord hatalmas cikkben szólitotta fel Mac Donald angol miniszterelnököt, ki szintén részt vesz a tanácskozásokon, hogv követelje Trianon revízióját. — Gazdasági diktatúra készül az Egyesült-Államokban. Hoovernek rendkívüli teljhatalmat akarnak adni a válság leküzdésére. — A mexikói földrengésnek 500 halálos áldozata van. KARCOLATOK. Jlz emberi test 20 billió apró sejt parányi kamrácskájából tevődik össze. Ha valaki ezeket a kis sejteket fémből akarná elkészíttetni és így felépíteni egy fémből való emberi testet, körülbelül 5,600.000 pengőbe kerülne az. Pedig ebből még hiányoznék a legfontosabb: az élet! Milyen sokat jelent ez a gondolat! Jelenti először is azt, hogy minden öngyilkos 5 millió pengőt dob el magától. Jelenti azt is, hogy minden gyilkos 5 millió pengő kárt okoz, mert hiszen a legnyomorultabb koldus teste is legalább ennyit ér. — De jelenti ez azt is, hogy milyen csodálatos gazdagságú az a teremtő isteni erő, amely alkotta az emberi testet. Es megérezteti ez azt is, hogy mennyit érhet az örökkévalóságra teremtett
