Harangszó, 1932
1932-04-17 / 16. szám
Harangozó Főti32t.és y.éll. ír. Antal Gé2a . V; ref.püspök urnák PÁPA 1932 április 17. MATJLS »ANDOK érc- és fakoporsó raktára BOLIiD, t< ő-ueca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemtedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. Milyen állati betegségek veszélyeztetik az ember egészségét? Irta: Dr. László Ferenc, a győri közvágóhíd igazgatója. (2) Kraszna megye*) 1765-ben már igen részletes utasítást ád a húsvizsgálóknak imigyen szólva: „1. A Világiakra tartozandó dolgok között legfőbb kötelessége az embereknek a magok egésségekre való vigyázás, mely főképpen az ételből és italból áll. Minthogy pedig a Magyar Nemzetnek Eledelei között első a Hús, tehát az arra való szorgalmatos vigyázás szükségesképen meg-kivántatik, mert a minémü hasznos az emberi Test táplálására a jo Hússal való rendes éles, arra nézve a Cintin. Tábla Somlyó Várossában két becsületes ahoz értő Hús látó embereket rendel Hittel kötelezve, kiknek kötelességekben fog állani. 2. Hogy minden Mészáros Székre vijendő s eledelre levágandó Szarvas és Lábas Marhákat, úgymint Ökröt, Tehenet, Borjut, Sertést, Juhot, Ketskét és Bárányokat elsőbben elevenen megvizsgáljanak, ha ugyan azon ki vágandó Marhák egésségesek-é? melyek a külső jelekből alkalmasint megismertethetnek, de másodszor a levágott Marháknak Húsokat ismét meg nézzék, hogy meg-tessék,. ha belső Nyavalyájok nem volt-é? és osztán akár elevenen, akár nyuzattatások után a Marhát, vagy-Húsát nyavalyásnak ismérik lenni, a Mészáros annak elárulásától el tiltsák, és ha az ő tiltásoknak a Mészáros nem engedelmeskednék, tehát tégyen legottan panaszt a Vármegye Magistrátussának, ki is comperta rei veritate praevissis juridicis remediis 12 forinttal fogja büntetni az engedetlenkedő Mészárost ez Statútum erejével, melynek két része a tiszteké, harmada a Hús látóé lészen. Ha pedig ebben a Hús látónak interessentiájok tapasztaltatik, hogy adományért beteges Marhák Húsát elárulni engednék, ezek is hasonló büntetésbe esnek, de ha hivségesen véghez viszik kötelességüket a Hús Látók terhes fáradságok és időtöltések ki pótlására minden kivágandó Szarvas Marhákból és Sertésből egy font Húsok fog járni a Mészárosoktól.“ A régi céhek maguk is szigorú szabályokhoz kötötték a marhavágást és a hűsmérést és számtalan egészségügyi szabályt írnak elő, amint azt pl. Győr- megye 1660. évi pusztai, mészáros céhlevelében olvashatjuk: „A Mészáros Mesterek közül Senkinek ne legyen szabad loppal, vett Marhát és barmott sem megh venni Sem pedigh az kik volnának megh véve is, azokat le vágni és árulni, Se pedigh az is az Mészáros Mesterek közül Senkinek megh ne engedtessék, hogy az maga Házánál Marháját le vágja, hanem az Mészáros Székben, avagy az Szokott viz mellett levő szokott és rendölt hellyekben, hanem ha valami nagy okra nézve kellene lenny. Ismét Senki az Mészáros Mesterek közül ollytén ökröket, Teheneket Borjakat kecskéket, Gödöllyéket, Bakokat, Disznókat és akar mi ejendő Állatokat az mellyek tisztátalanok megh veszettek, *) Ezt a megyét 1876. XXXIII. t. c. megszüntette és Szilágy megyébe kebelezte be. avagy rühessek, betegesek léendenek, s mind pedigh Farkasokat, Rókákat és ehhez hasonlókat: ne merészellyen le vágni és árulni. Hogy ha pedigh ászt az ki megh cselekedni merészelné, az ollyatén mingyárást ezen tisztességes Mészárosoknak Czéhekbül és Mészáros Társaságbéli Gyülekezetekbül ki rekesztessék és annak utánna ezen Czéhben az első Mesterségét ne is gyakorolhassa“. „Vasárnap és Innep napokon Senkinek az Mészáros Mesterek közül adigh ne légyen szabad húst vágni, miglen az Ecclesiákban az Praedicatiók állanak és el nem végződnek, hanem ha valamikor ellenben valami nagy szükségh kénszeritené.“ Különösen nagy gondot fordítottak a régiek a húsvágásra és marhakereskedésre a pestisjárványok idején. Így pl. Lipót 1692-iki pestisjárvány rendelete eltiltja a mészárosokat egészségtelen, vagy gyanús helyről származó marhák vágásától, meg nem különböztethető kis darabokra a húst nem vághatják fel, csak teljesen kihűlt húst árulhatnak, A sertéshúseladást teljesen eltiltja. A vágó-állat vérét nem szabad az utcára kiönteni, nem szabad büdös, vagy egyéb ok miatt kifogásolható húst árusítani. Az 1710-ben erősen pusztító pestisjárvány alkalmával királyi rendelet előírta, hogy a Becsbe szánt marhákat előbb a Lajtában kell megúsztatni s csak úgy bocsáthatók be Ausztriába, a magyar és osztrák kereskedők pedig csak 15 lépésről tárgyalhatnak egymással, ekkor is közöttük tűznek kell égnie. Ugyanezen évben Pozsonyban megtiltják a disznóhús árulását. Ismeretes, hogy egy ottani hentesmestert a tilalom áthágásáért a szegények számára kiszolgáltatandó egy mázsa hús erejéig megbüntettek. Az 1786-iki „Tiszti Oktatás a Varmegyek Orvos Doctorainak részére“ a doktorok feladatává teszi vigyázni „a marhák dögére és mind azon elöl adandó állapotokra, mellyek az eledeleknek egésségtelen volta miatt betegséget okozhatnak... beteges levágott marhák és más illyenek iránt kötelessége lészen a maga tapasztalásait a Vármegyének beadni és mindenkor ollyatin regulát előadni, melly. nékie a rossznak eltá- voztatására legalkalmatosabbnak s legkönnyebbnek látszik“. Az 1828-ban megjelent helytartótanácsi tendetet megtiltja a veszett állatok húsának evését, bőröstől mélyen elásandók, mert a tapasztalás szerint az ilyen hús evése gyakran veszettséget okozott és nagy veszélyt rejtegetett. Mai tudásunk szerint, ha nem is mindenben, de általánosságban helyes intézkedések voltak ezek. Nem i$ csoda, ha bölcs, előrelátó őseink ilyen sokféle elő- vigyázati regulával éltek, mert milyen borzasztó betegség is pl. a szóbanforgó veszettség. Egyáltalán nem meglepő, ha elővigyázati intézkedésekkel igyekeztek előle menekülni, vagyha századok óta próbálgatták gyógyítani úgy az állatokat, mint az embereket. Már a görögök korában ajánlották a tárnics növényt ellenszerül. Egy hazai 1798-ból való irás állatok veszettsége ellen csörgőfü levelet, rutafüvet stb. ajánl, megszárított, porított alakban. (Folytatjuk).
