Harangszó, 1932
1932-04-10 / 15. szám
1932 április 10. Főti22t.éa Máit.Dr.Antal Gé2a HARANGSzó ref.pÜ3pö’z urnafc PÁPA MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemfedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A harkai -t- Soprontól 5 km. — ág. hitv. ev. népiskolánál lemondás folytán megüresedett egyik kántor-tanítói állásra pályázatot hirdetek. Kötelessége: német nyelvű „a“ tipusu osztott iskolánál a kijelölt osztályok tanítása, kántorszolgálat felváltva, énekkarvezetés, lelkésznek bel- missziói munkánál segítés. Javadalma,: Három szobás lakás mellékhelyiségekkel, kerthasználattal. 10 q búza, 544 liter bor, 4-öl hasábfa házhoz szállítva, 2' hold föld haszonélvezete, mely 29 értékegységgel egyenlő; a mindenkori tanítói kezdő fizetés 30 százaléka; ezenkívül a törvényes államsegély. Kántori képesítés igazolandó. Szabályszerint felszerelt kérvények április hó 30.-ig — az egyházközséghez címezve — Ev. Lelkészi Hivatal Harka (Sopron vm.) címre küldendő. 1—1 Halássz István ssifgyártómesier, BELED. Lószerszámok kaphatók minden kivitelben, úgyszintén javítást elfogad Szerény igényű, tisztességes, vallásos 30 éves nő elmenne gyermekek mellé, vagy idősebb házaspárhoz is segítkezni. F. F. Békéscsaba. Felsőkörös-sor 65. sz. Föszerliesztö: TUhOCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó : SZABÓ JÓZSEF. T&rsszerkesztők : NAGY MIKLÓS, NEMETH KAROLY Föinunk&t&rs&k: PAS8 LÁSZLÓ, Dr. 80HLITT GYULA, SZENDE ERNÓ. Kéziratokat nem adunk vissza. \ itéz Szabó és U. saly könyvnyomdavaliaiata üvor, Aucuassy-ut 24 Milyen állati betegségek veszélyeztetik az ember egészségét? Irta: Dr. László Ferenc, a győri közvágóhíd igazgatója. Az ember földi életének egyik legdrágább kincse a jó egészség, aminek igazi értekét akkor tudjuk meg, mikor elvesztettük- Pedig sokszor könnyelműen bánunk vele. Sok ember szertelenül hódol Vénusznak, Bach- chusznak visszaél a szerelemmel, az itallal egészsége rovására, másokat pedig az élet állít olyan munka elé, amely erejét alattomosan legyengíti és végül is az embert idő előtt a sírba viszi. Az elő lényeket, közöttük tehát az embert és állatokat egyaránt sokféle kór támadja meg s részint heveny, részint idült lefolyású betegség képében ássa alá egészségüket. Mióta csak élő lények vannak a földön, azóta vannak betegségek is és velük egyidős az ellenük való küzdés tudománya: az orvostudomány is. Már ősidőktől fogva kétféle úton- módon próbálgatták a betegséget leküzdeni: orvosság nyújtásával és bizonyos óvorendszaöalyok felállításával. Szeretnék e helyen egyet-mást elmondani arról, miként védekeztek régente az emberek a beteg állatokról reájuk terjedhető ártalmakkal szemben es miként látjuk a védekezést ma, a modern emberorvosi és állatorvosi tudomány tükrében. Már Mózes által alkotott törvényekben is azt olvassuk, hogy a zsidóság fogyasztásra szánt állatainak teljesen egészségesnek kell lennie, majd pedig azt mondja a törvény: elhullott, vagy vad által szétszaggatott állatból ne egyél, nehogy tisztátalan légy. Mindazt aminek hasadt patája van és pedig kettéhasadt, meg kérődző a barmok között, azt ehetitek. De ne egyétek, bár kérődző, a tevét, mert patája nincs meghasadva, a sertést, bár hasított patája van, de nem kérődzik, húsából ne egyetek, hulláját ne érintsétek, tisztátalanok azok nektek. Ehetitek a halak közül mindazokat, melyeknek úszóhártyájuk van és testüket pikkely fedi. Ha az állatok közül, melyeket enni szoktatok, valamelyikük elhull, aki hulláját érinti, tisztátalan legyen estig. Aki pedig annak hullájából eszik, vagy aki kiviszi a hullát, mossa meg kezeit és ruháját és tisztátalan legyen estig. Nekünk magyaroknak is van sok, az ember egészségét szolgáló tobbszázéves, a húsvizsgálat és a mészárosok megrendszabályozásáról szóló történelmi emlékünk, írásos okmányunk. Ezek közül legrégibb 1294-ből maradt fenn latin nyelven. Rövid tartalma szerint Ladomer esztergomi ersek megtiltja a mészárosoknak a rejtett helyen való húsmérést és kiközösítse az olyan polgárokat, akik ilyen helyről vásárolnak. A szepesi szászok 1370. évi kiváltság levele azt mondja, hogy a mészáros a húst csak két Ízben viheti ki a piacra eladás céljából, harmadszor már nem, egyik vásárról a másikra sem viheti büntetés terhe alatt. A pozsonyi mészárosok Rendszabálya 1376-ból kimondja, hogy senki sem tarthat székében borsökás húst, akinél ilyet találnak büntetéspénzt tartozik fizetni. Rossz minőségű marhát sem szabad árusítani, ha valakinél ilyent találnak, el kell venni és a szegények kórházának kell adni. Az előírt rendszabályok megtartása felett két felesküdött mester őrködik. 1244-1421. közötti időből származó budai jogkönyv elrendeli, hogy csak a közös vágóhídon szabad vágni a Duna partján, kora reggel. A céhmesterek tartoznak ellenőrizni, hogy a székben levő hús nem romlott-e, nem kukacos-e, vagy nem borsókás-e? Ahol ilyet találnak, el kell kobozni, ahol pedig harmadszor is találnak kifogásolni való húst, a mészáros a hús elkobzásán felül pénzbírsággal is bűnhődik és négy hétig nem szabad húst árulnia. Mátyás király 1488. évi rendelete.t a kolozsvári mészárosokat eltiltja gyanús, vagy beteg külsejű marhák vágásától, vagy akárcsak megvásárlásától. A levágás csakis nappal és folyó partján történhetik. Sopron város 1523. évi rendtartása elrendeli, hogy a húslátók a vágómarhát és halat hetenként megszemléljék, 1528-ban naponkénti vizsgálatot írnak elő és kimondják: csakis egészséges marhát szabad levágni. A húsvizsgálatot két városi tanácsos és két városi képviselő köteles ellátni. Szombathely 1613-ban akként intézkedik, akár tehén, akár borjú, akár ökör legyen is az „szabad addig ne legyen az mészárosnak leütni, míg nem az régi szokás szerint az mészárszék előtt leásott fához nem köti és hozzá rendelt ember meg nem látja, ha pedig leüti, akkorbeli bíró 4 forintot vehessen rajta“. (Folytatjuk.)
