Harangszó, 1932

1932-04-03 / 14. szám

XXIII. évfolyam. 1932 április 3. 14. szám. a 1 s 1 Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szóvetség. Az Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Postaesokkszámla: 80.526. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Szántsatok magatoknak új szántási. Hóseás 10, 12. A „Harangszó“ szerkesztő-kiadóhivatal a GYŐR U., Petőfi-tér 2 Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel I0°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Az, eke. Irta : Bácsi Sándor. A mindennapi kenyér könyörte­len harcának legáldottabb fegyvere az eke. Mikor beleszánt a kemény ugarba, hogy omló televénnyé ha­sogassa, olyan, mintha névtelen rabszolgája lenne a jóság és köte­lesség eszméjének. Az eke a reménység fegyvere. Ha néma áhítattal megszeged a világ legdrágább elede­lét: a kenyeret, gon­dolj arra, hogy a ke­nyér egész múltja: a liszt, a kéve, a ringó, kalászos ró­na, az elvetett mag az eke munkájával indult életnek. Ha meglátsz a tavaszi kopár mezőn feke­te rögöket forgató ekét, meg kell érez­ned, hogy az eke a tavasznak, a mag­vetésnek, a kikelet reménységének a munkás hírnöke. Ha ősszel megsiratod a hulló levelet s a letarolt mezőt, nézz az ekére, amely már veti uj életnek az ágyát s uj tavasznak reménységét. Az én szememben az édesapám volt a leg- magyarabb magyar, amint napbar­nította, izmos kezekkel fogva az ekeszarvát, lelkében a reménység, a bizakodás szántott barázdákat s a szivtarlón tervezgetések mezeje ele­venült meg. Az eke erkölcsi fogalom. A gaz­nak az eke ás legmélyebb sirgöd- röt; a gyomot, a tövist, a dudvát gyökerestől csak az eke temeti el. Csak az eke munkája tud a haszon­talan gazból termékenyítő erőt kor­hasztani. Először szántó-vető em­ber nevezhette a megrögzött bűnö­zőt ^őz-embernek, mert az eke gyomirtó munkája közben a gaz erkölcsi itéletfogalommá vált szá­mára. Már az ószövetségben erköl­csi fogalommá magasztosult az eke. Jóéi próféta a béke áldott szimbó­lumának tekinti az ekét, mertha jön a háború, akkor kardot kovácsol­nak belőle. Az ekének és gazda­sági szerszámoknak festői, boldog képével szemlélteti Mikeás, Ezékiel és Jesaiás próféta a messiási kort, amikor a kardokból is gazdasági eszközöket kovácsolnak. Oh, milyen boldog lenne ez a világ, ha a tan­kok, torpedók és negyvenkettes mo­zsarak helyett ekéket gyártottak volna. Az eke a jövőnek a fegyvere. Sohasem a mának dolgozik, hanem a holnapnak. Nem a szántásért dol­gozik, nem a vetésért küzd a föld­del, hanem az aratásért. Mikor a szántóvető végigjáratja tekintetétegy forduló után az egyenes barázdán, akkor lelkében a párás rögök fölött ott látja a kalászos róna tűndérké- pének délibábos szépségét... látja, hogy az eke nyomán majd megte­rem a kis csizma és a karajkenyér is az iskolásfiának. Művész, keres­kedő,. szellemi és gyári munkás: nézz szeretettel a magyar eke mun­kájára, mert nemzeti jövendőnk har­cának ez a leghűségesebb fegyvere. Az eke Istenre-hagyatkozó fegy­ver. Minden más fegyver a gyűlölet mezején a bosszú és a pusztulás ir- magjának szánt me­legágyat, ahol vér­kalászokat arat a halál, csak az eke­szarván nemesül meg az a gondolat: Emberé a munka, Istené az áldás ! Az eke és a napsugár, a kibúvó csira és a permetező eső elválaszthatatlanul odaköt a minden áldások Atyjához. Ezt az Istenre-ha- gyatkozó gondola­tot szentelte meg az Ur Jézus, mikor azoknak, akik nem merik életüket Őreá bízni s visszariadnak követésétől, azt mondja : Valaki, aki ekeszarvára veti kezét és hátratekint, nem al­kalmas az Isten országára. — így válik az eke mindnyájunk számára a reménységnek, az erkölcsi köte­lességnek, jövendőnkért való küz­delmeknek, Istenre való hagyatko­zásunknak drága fegyverévé. Szeresd az ekét. Ha meglátod, amint most a tavaszi határban túrja a rögöt, fakadjon a szivedben csen­des imádság: Áldásokat osztó Is­ten ! Áldj meg minden barázdát, Emberé a munka, Istené az áldás.

Next

/
Thumbnails
Contents