Harangszó, 1932

1932-03-27 / 13. szám

1932 március 27.

HARANGSZÖ

101

De — több, mérhetetlenül több ennél. Nem illúzió, de — parancs.

Hogyan? A feltámadás parancs? Igen. Aludni jó; nézd a kis virágbimbót, amint szelíden szendereg, de a tavaszi szél ringatja, rázza, költögeti: ébredj! Az élet hív, az pedig mozdulás, harc, viaskodás. Nekem fel kell ebrednem a bűn és halál álmából s keresnem az életre vivő utat. Istenbe az ö közösségébe kell be építenem magamat, mert ott, csak ott van élet.

Mikor az Ür megáll a bethániai Lázár sírjánál, ezt mondja a testvérét gyászoló Márthának: „Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz én bennem, ha meg hal is, él“. (Ján. 11., 25.)

ö a feltámadás, tehát Benne van az élet, a diadalmas, halálon, enyészeten át győzedelmes élet, mert Ö az út az Atyához, Ö kapcsol össze az Élettel, az Isten közösségével. Egyetlen élet, az Istenben való élet. A mi lelkünk, mint a Naprendszer bolygója, benne van az Isten vonzás-körében, ha hittel és hitben él. Ez az — élet. Halál is csak egy van: ki szakadni Isten Naprendszeréből és zuhanni, hullani esni el, el a végtelen, hideg éjszakába, ahol megfagy, elalszik az életláng. Halál csaK ez: „kivettetni a külső sötétségre“, kiesni, elszakadni Isten szerelméből. Ez a halál.

De ha lelkem Istenben él, ha az, aki „út, igazság és élet“ lelkemet összefűzte Istennel s istengyermeki odatartozásomat az Ő vérének drága eredményeként megtartotta a kegyelem, akkor ma, húsvétkor nem a testi elváltozást nézem, hanem kiáltok csodálkozó szavakkal: „Halál, hol a te fulánkod?“ (Kor. 15, 55.) „Mert sem éiet, sem halál, sem mélység, sem magasság, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem következendők el nem szakíthatnak az Isten szerelmétől, mely a Krisztusban van.“ (Róni. 8. 38*—-39.) „Aki pedig Krisztusban van, az új teremtmény.“ Uj teremtéssel halhatatlanságba avatást nyert lelkem.

Megyünk, mert földi életünk átvonulás. Sáfárok, szőlőmüvesek vagyunk. Jön a számadás. Az életünk azonban nem a születésünkkel kezdődik és nem a halálunkkal végződik. „Kijöttem az Atyától és visszamegyek az én Atyámhoz az én Atyámhoz“ — mondja az Úr. Isten

a kezdet és vég, az indulás és megérkezés. Benne vagyok.

Oh de magasan vagyok. Innen nem hatalom a halál és nem pont a sir. A rögökön ibolyákat hintáz a szél, a kéklő égen visszatérő vándormadarak keringenek, mintha megjelenésük égi üzenet volna: ami elment, visszatér, ami elmúlt jövendővé válik; a koporsó új élet bölcsője.

Nem sötét örvénybe torkollik az élet folyama, hanem Isten szívébe, az Ö vérkeringése az.

Ki Benne él, ki az Övé, az örök életben él; annak a halál hazamenetel, Hozzámenetel.

„Ah élni, élni mi szép, mi érdemes“. (Madách.)

Duszik Lajos

Beszélgetés az artikulárís Nemeskér történetéről.

Irta : D. Payr Sándor.

íDr. Ajkay István cgyházielügyeló úr és más érdeklődők is több kérdést intézuk hozzam az aiti- kuláris Nemcskér befejezésre es kmyomatásra váró történetére vonatkoz lag. Ezeket a Kérdéseket sorrendbe szedve, feleleieKbe, mintegy párbeszédben közlöm itt a felügyelő ur ltivánságara Nemcsker történetének vázlatát).

Kérdés: Mi indította a szerzőt arra, hogy Gyurátz püspök életrajzát fetben- hagyva Nemeskor történetét Írja meg ?

A tárgy nagy jelentősége és a jubileumi alkalom. Nemeskér most kétszáz éve vesztette el régi templomát és építette fel hat hónap alatt az artikuláris nagy templomot. Jeles lelkészeivel és felügyelőivel (3 püspök, több esperes, Wittnyédy, Káldy) központi jelentősége volt a kerületben. Nemeskér igen jelentékeny részét foglalja le Dunántúl egyház- történetének. 33 község előkelő evang. nemessége járt az artikuláris gyülekezet templomába s temetkezett ennek sírboltjába. Iskolája, jeles tanítói és növendékei is helyet követelnek a hazai kultúra történetében.

K. Igaz-e, hogy zarda és szerzetes rend js volt egykor Nemeskéren ?

Nemeskér története belenyulik a középkorba. Ágostonrendü barátoknak volt itt zárdája, amely rendnek tagja volt egykor Luther is. A közeli Horpácson pedig premontrei szerzetesek voltak az Ostftyak ősei által alapított csornai rendházból. Evang. püspöki vizitációkból maradt oly adat, mely a két szerzetnek viszonyát a két helységbe tiztázza.

K. Hát a reformáció mikor kezdődött Nemeskéren ?

Az Osl nemzetségből való Kanizsay vagy Agyagos családból „egy néminemű kegyes patrona“ épített a zárda köveiből kápolnát Nemeskéren is, midőn a kőszegi veszedelem (1532.) után a hor- pácsi pompás templomot újjáépítették. Öregemberek (80 éves) vallják, hogy a szigeti veszedelem (1566.) előtt hagyták el a szerzetesek ezt a vidéket s azóta mindig prédikátorok voltak itt. A sárvári Sylvester János járt itt 1540. Csepre- gen s a közeli Gágánfán lakott. Munkatársa Dévai Mátyás lehetett.

K. Anyagyülekezet volt Nemeskér, vagy csak filia ?

Előbb Horpácsnak, később Sopron- lövönek volt a íiliája, de rövid időre, 1596—1604. anyagyülekezet is volt, amikor Kosztolányi György volt az első ismert lelkésze.

K. Kik voltak jelesebb lelkészei az első időszakban ?

Alsólendvai Péter 1590. körül Hor- pácsról járt ki ide szekéren. Kis Bertalan püspök vizitációja (1631.) után Lövőhöz csatlakozott s ismét anyagyülekezet lett, előbb, mint akarta. Nádosdy Ferenc gróf ugyanis Musay Gergely püspököt elűzte Lövőről, ki most Nemes- kérre menekült a köznemesek oltalma alá. Musay Nemeskért mindig csak exi- liumának mondta, de új hívei annál büszkébbek voltak püspök lelkészükre. Musay után Solnay István és Simonides Jakab volt a lelkészük. Ez utóbbit Sze- lepcsényi prímás 1674. Pozsonyba is megidézte.

K. Az ősi nemesi családok közül itt kiket ismerünk ?

A Kéri, Nemeskéri Kiss, Guary, Mikó, Patthy, Zarka, Zoltai, Orbán, Balog, Cséri, Lócsi, Tollas, Vajda, Darabos, Lóránt, Sári, Király, Nagy, Sántha, Eső, Semberger, Gallesz stb. voltak az első evang. családok. Nagy István nemes 1631. évi vallomása szerint Nemeskér hét nemzetségből állott s a kis templom 45 holdnyi földjét ez a hét nemzetség használta, cenzust is fizetett róla. Kéri Máté nemes 114 éves volt midőn 1611. meghalt s végrendeletében említi Kis Simon (Nemeskéri Kis) és Guari András céhmestereket, kikről már 1557. van szó s kik két süvegben vitték át az eklézsia pénzét utódjuk, Kéri Balázs házához. Sz. Fekete István püspök 1671. évi látogatásakor Meledenczy István, Szabó István, Nemeskéri Kis Miklós, Sopron megye esküdt bírái voltak jelen, a gondnokok pedig ekkor Orbán János, Király Márton és Bereczk Orbán voltak. Nemeskér szülötte volt Prágai András, ki a Fejedelmek Serkentő Órája c. könyvet irta (Bártfa, 1628.). Prága nevű helység a veszprémi püspök birtoka volt és Sümeg várához tartozott.

K. Mikor lett Nemeskér artikuláris egyházzá ?

1681-ben a soproni országgyűlés után. Ekkor cikkelyezték be Nemeskér vallásszabadságát az ország törvényébe. A nemeskériek vallomása szerint, 1673- ban elfoglalt templomukat már 1681.- ben visszavették. Az pedig kétségtelen, hogy a török és Thököly 1683. évi hadjárata után ismét a régi kistemplomban tartották istentiszteletüket, miként 1673. előtt is több mint 120 év óta.

K. Miért választották artikuláris helynek épen Nemeskért!

Ily célra a felsőség a kisebb helyeket választotta ki. De más oka is volt. Sopron megye már 1651. óta Nemeskéren tartotta gyűléseit. Később igen szép és nagy megyeházát is épített itt, ahova mind több róm. kath. tisztviselőt és szolgaszemélyzetet telepítettek be. így re