Harangszó, 1931
1931-03-15 / 11. szám
1931. március 15. harangszó 85 A Jézus könnye azonban nemcsak vigasztal, hanem ítél is. Jézus nemcsak azért siratta meg Jeruzsálemet, mert el fog pusztulni, hanem azért is, mert nem ismerte meg őt. Nem tévesztheti meg őt az emberek ünneplő hozsannája, tudja, hogy az a nép csak ajkával tiszteli őt, de a szívével távol van tőle. Jézus szeme végigjár a csonka ország területén. Betakarja, míg a kivilágított mulatóhelyek s a homályos korcsmák mellett siet, honnan borgőzös, duhaj hejehuja hangja rikolt bele ebbe a sírni való jelenbe: „Itt nem ismernek engem.“ Végig- siklik a családi hajlékokon, hol sohasem kerül az asztalra a Biblia, az izgatás fészkein, hol az Ö trónját próbálják döntögetni, a társadalmi életen, ahol lábbal tapossák a tiszta erkölcsöt, mely minden ország támasza, talpköve ... s óh jaj, hány templomajtóban is suttogja fájdalmasan: „Itt nem ismernek engem.“ Orcáján végigcsorog a könny s megnyílt ajka csendesen suttogja: „Úgy fúj a szívem, ha rád gondolok, szegény Magyarország!“ Nemzetiszín zászlós, görögtüzes, nagyhangú márciusi szabadságünnepen meglátod-e szegény magyar népem a háttérben csendben meghúzódó Krisztust? Meghallod-e, mit beszel a könnye? „Úgy szeretlek téged, mért nem szeretsz engem ?“ „ Úgy szeretnélek megmenteni, élni akarással. Egy gyönyörű, tengerkék szemű ifjú daliának, Karády Ottónak voltam a menyasszonya, aki özvegy édesanyjával fennlakott Buda-várában. Édes szép napokat éltünk. Mienk volt az élet a maga ezernyi szépségével. Nem vettük észre a fejünk felett gomolygó fekete felhőket, mert csak a napot láttuk mindig. Egyszer aztán végeszakadt a mi boldogságunknak is. A magyar nemzet nem bírta már tovább azt a súlyos rabigát, amit az osztrák önkény rakott reá. Lelkes ifjak nótaszóval, nemzetiszí- nü zászlókkal járták be Pest utcáit és felharsant a költő Petőfi ajkán a riadó: „Talpra magyar!...“ Mindenki szíve megtelt túláradó örömmel. És amikor Kossuth Lajos, nemzetem legnagyobb hőse, kibontotta a harci zászlót, amikor megfujatta a harci kürtöt, mintha a földből nőttek volna ki az emberek, ezrével siettek Oörgei fővezér táborába. Ah, milyen idők voltak! Akkor nem kellett sorozni, mert még a siró gyerek is Kossuth katonája akart lenni. Én csillogó szemekkel hallgattam a feketefátyolos aszony beszédét, aki lelkesülten folytatta. — Az én honleányi szívem is nagyot dobbant. Szerettem volna túláradó örömömben odaborulni Kossuth Lajos Iámért nem akarsz megmenekülni?“ „Elveszel, ha nem leszel az én népem !“ „Betakarom a szemem. Nem merek a jövendődbe nézni.“ „ Úgy fáj a szívem, ha rád gondolok, szegény Magyarország /“ Ki lép oda Hozzá? Ki fejti le szelíd erőszakkal a szeméről a kezét, s ki mondja szent elkötelezéssel: „Ne sírj Jézus! Nézz az én szemembe! Lesz még dicsőbb jövőnk itt. Neked is, nekünk is. Fogod még mondani: „Úgy örül a lelkem, ha rád gondolok, drága Magyarország!“ Theologiai konferencia Sopronban. A hittudományi kar által április 7— 10-ig rendezendő konferenciának megjelent már a programmja is. ' A konferencia központi témája: „Korunk szellemi válsága“. Április -7-én: Délután 6 órakor isten- tisztelet a templomban: Kiss István püspök. Utána vallásos-estély, melynek keretében dr. Deák János dékán a konferenciát megnyitja és D. Kovács Sándor egyetemi ny. r. tanár emlékbeszédet tart az Ágostai Hitvallás Apológiájáról. Április 8-án: Délelőtt háromnegyed 8 órakor reggeli áhitat. Utána előadások: „A szekularizmus mint világjelenség“ D. dr. Pröhle Károly egyet. ny. r. tanár. ,.A protestantizmus világhelyzete“ D., D. Raffay Sándor püspök. „Az erkölcsi élet válsága“ Lie. dr. Karrier Károly egveí. ny. rk. tanár. „A szociális válság“ Németh Károlv esperes. Este vallásosestély a gyülekezet részvételével. „A dzsagga misszió“ címen vetítettképek- kcl előadást tart dr. báró Podmaniczky Pál egyet. ny. r. tanár. bai elé és csókolni, csókolni még a lá- banyomát is! Ottóhoz rohantam és remegve kiáltottam: — Ottó, édes Ottó felragyogott a szabadság napja. Óh, érzed, hogy menynyivel szebb lett ezáltal a mi szerelmünk is! Szabad hazában, evangélikus hitünk szerint a mi drága, felszabadult budavári templomunkban tarthatjuk meg esküvőnket. Érzed-e ennek a nagyszerűségét?! — Érzem, érzem, kedves Lídiám — rebegte vőlegényem. — És most én is elmegyek Görgeihez, mert hí a haza! És ha majd felszabadítjuk Buda várát, akkor tartjuk meg esküvőnket. Jó lesz, édesem?! — Jó! De mit szól hozzá özvegy édesanyád? — Ö is helyeselni fogja tettemet, hiszen magyar asszony. Elmentünk az édesanyjához és előadtuk neki tervünket. Én azt hittem, hogy nem engedi el egyetlen fiát. De csalódtam. Még ő lelkesítette egyetlen gyermekét: — Menj, menj csak, Ottó fiam, egyetlen magzatom, menj, mert neked is ott kell lenni, ahol a többi van. Szerezz hirt, dicsőséget édes jó anyádnak. És... ha — itt elcsuklott az asszony hangja — elesnél... ha ... ha meghalnál, úgy én Április 9-én: Délelőtt háromnegyed 8 órakor reggeli áhitat. Utána előadások: „Korunk válsága és a theológia I.“ D. dr. Pröhle Károly egyet. ny. r. tanár. ,.A nevelés mint világprobléma“ dr. Böhm Dezső evangélikus leánykollégiumi igazgató. „A Tízparancsolat szociális jelentősége“ dr. Deák János egyet. ny. r. tanár. „A magyar protestantizmus helyzetképe“ D. Geduly Henrik püspök. Este 8 órakor vallásos-estély a gyülekezet részvételével. „Korunk válsága és az egyes ember“ címen előadást tart dr. Kiss Jeaő egyet. ny. r. tanár. Április 10-én: Délelőtt háromnegyed 8 órakor reggeli áhitat. Utána előadások: „Korunk válsága és a theológia II.“ D. dr. Pröhle Károly egyet. ny. r. tanár. „Egyházunk feladatai a válsággal szemben'' D. Kapi Béla püspök. Az előadásokat megbeszélések követik. 11 órakor záró istentisztelet lesz a templomban. A szent szolgálatot végzi: D. Stráner Vilmos egyet. ny. r. tanár. A rendezőség tervbe veszi a város nevezetességeinek a megtekintését, a múzeumok meglátogatását. A konferencia résztvevői kedvezményes ellátást kaphatnak a líceumi tápintézetben; egy napi ellátás (reggeli, ebéd és vacsora) ára 2 pengő. Olcsó árban való elszállásolásról is a rendezőség gondoskodik. Ingyenes szállóhelyek a Theol. Otthonban állanak rendelkezésre; az ágyneműhasználat költségeire a Theol. Otthon személyenként 1 pengőt kér. A rendezőség kedvezményes vasúti jegyekről is gondoskodik. A részvételi jegy ára 4 pengő, segédlelkészeknek és egyetemi hallgatóknak 2 pengő. Helybeliek látogatási jegye 2 pengő, egy napra 1 pengő. Jegyeket a dékáni hivatalban, illetve a konferencia irodájában lehet váltani. Jelentkezési határidő azok számára, akik kedvezményes vasúti jegyet kérnek, március 20., egyéb esetekben március 31. is megfogok halni... a hazáért! Nem volt fájdalmas a búcsúzás. Mindnyájan lelkesültünk és szemünkben ott csillogott a büszkeség könnye, amikor Ottó elment... Én Ottó édesanyjához költöztem, mert árva leány voltam. Aztán teltek a napok, hónapok. Az osztrákok elfoglalták Buda várát és mi bennrekedtünk a várban. Nagyon fájt a szivünk, fájt! Egyik nap meghallottam, hogy vőlegényem megmentette Bem tábornok életét a szebeni ütközetben. Lelekesülve szaladtam Ottó édesanyjához. — Édesanyám, örömhírt mondok: Ottó mellére Kossuth kormányzó úr személyesen tűzte fel az érdemkeresztet és kapitánnyá léptették elő, mert megmentette Bem tábornok életét. Édesanyánk az örömhír hallatára letérdelt, kezébe temette arcát és zokogott. zokogott, de úgy, hogy azt hittem meghal. Én hozzáfutottam, átöleltem és remegve kérdeztem: — Édesanyám, csak nincs rosszul? — Semmi bajom sincsen, édes lányom, csak a boldogságtól sírok. Csak még azt adja meg az Isten,- hogy még egyszer megláthassam drága fiamat, aztán nyugodtan halok meg. (Folytatjuk.)
