Harangszó, 1931

1931-03-15 / 11. szám

86 HARANGSZÓ 1931 március 15. Érdeklődjünk önmagunk iránt! A „Harangszó“ f. évi 4. számában dr. Kring Jenő fölhívja közönségünk figyel­mét Luther-társaságunk könyvkereske­désére. Remélem, hogy e figyelmezte­tésnek lesz üdvös eredménye. Egyházunk tagjai akár egy kis áldozat árán is, idő- veszteséggel és távolság legyőzésével is inkább viszik vásárló pénzüket a mi saját intézményünkbe, mint idegen helyre. (Gál. 6 : 10.) Az illetékesek pe- digl akiknek hivatásukhoz tartozik fi­gyelemmel kisérni egyházunk intézmé­nyeinek életfolyamát, nemcsak vásárló szándékkal, hanem pusztán csak érdek­lődés által ösztönöztetve látogatják le­hető gyakran azokat a helyeket, ahol az evangéliumi szellem életforrásai buzog­nak. Kettős hatása van ezeknek a láto­gatásoknak. Egyrészt nevelik a lélekben az önbizalmat, midőn saját szemeinkkel győződünk meg ott az evangéliumi élet lüktetéséről, másrészt pedig azok, akik az intézményben a szőlömunkások szerepét viszik, látva a hittestvérek érdeklődését, újult erővel folytatják kötelességük tel­jesítéséit. Azért az igen tisztelt szerkesztő úr engedelmével azt a kérelmet kapcsol­nám dr. Kring Jenő hitrokonom javasla­tához, hogy lelkészeink, felügyelőink, képviselőink stb., kik itt Budapesten va­lamely gyűlésre összesereglenek, keres­senek és találjanak néha-néha alkalmat egyéb egyházi intézményeinknek, pél­dául az Országos Protestáns Arvaház- nak meglátogatására. Mint a jó gazda időnként gondos figyelemmel vizsgálja végig minden jószága állapotát. Elkép­zelheti bárki is — azért tehát említenem is felesleges —, hogy mily jól esik az intézet vezetőségének és mily hálás, tisz­teletteljes meghatottsággal fogadják a látogatást az árvák és mennyire föl— élénkíti szívükben az evangélikus öntu­datot, ha közvetlen tapasztalatból győ­ződnek meg afelől, hogy az egyház ve- zérférfiai s polgárai gondos figyelemmel kisérik az ő életsorsukaí. Sass János. Lelkészbeiktatás Dombóvárott. A dombóvári evang. egyházközség február 22-én ünnepélyes keretek kö­zött iktatta be hivatalába első rendes lelkészét, Berger Lajos eddigi helyet­tes lelkészét, kit egyhangú bizalommal választott meg a kis gyülekezet lelké­szévé. A beiktatást Schőll Lajos, a tolna- haratnya-somogyi egyházmegye főespe­rese végezte Müller Róbert alesperes, Frank Károly csikostőttösi, Stráner Vil­mos kaposszekcsői lelkészek kíséreté­ben. A lélekemelő ünnepséget „Erős vár a mi Istenünk“ ének vezette be, mely után az oltári szolgálatot Müller R. alesperes végezte. Közének után Schőll főesperes lépett az oltár elé és I. Timóth 4:16 alapján a lelkészi hivatás méltóságáról és a velejáró szent felelősségről szólva beiktatta az új lelkészt, ki lelkésztársai­tól körülvéve állott az oltárnál. A beiktató ének egy versének el­hangzása után az új lelkész lépett a szó­székre és Cselek. 20 : 24 alapján mon­dotta el beköszöntő beszédét, kiemelve, hogy a nagy apostollal együtt: kész bi­zonyságot tenni az Isten kegyelmének evangéliumáról. A beiktatás ünnepélye után díszköz­gyűlés volt, amelyen Schőll föesperes az egyházmegye és a lelkésztestvérek, Eöri Szabó Dezső a ref. egyház, dr. Friedmann Hillél főrabbi az izr. hitközs., Kenézy László föbiró a közigazgatás, Vér Vencel kir. kath. reálgimn. igazgató a tantestületek nevében üdvözölte az új lelkészt beiktatása alkalmából. Kapi dr. püspök és Nádosy Imre dr. gyűl. fel­ügyelő táviratilag üdvözölték a beikta- tottat. A kis gyülekezet felejthetetlen temp­lomi ünnepét a Himnusz fejezte be. A beiktatási ünnepet megelőző napon este vallásos-est volt, melyen irásma- gyarázatot Schőll Lajos főesperes tar­tott: I. Korinth. 1 : 18 verse alapján, reá­mutatván arra, hogy az ember egyetlen megtartója a Krisztus golgothai kereszt­je. Ünnepi előadást Frank Károly csi­kostőttösi lelkész tartott: Az ember problémái és a hit. Berger Lajos szólót énekelt: „Az Úr szent Bárányára...“ A vallásosesti ünnepséget a főesperes imája zárta be. Nyugodjon meg az Úr kegyelme és áldása lelkészen és híveken! OLVASSUK A BIBLIÁT! Jézus a király. Március 16. Amikor a böjtben a .... Fő, vérző sebekkel megrakott, Fő, szúró tö­visekkel megkoronáztatott...“ áll lelki szemeink előtt, ne felejtsük el, amit pró­féták is megjövendöltek, hogy vállán uralom lészen: Ézs. 9. 6—7., hogy ő a békesség fejedelme, bár utált és az em­berektől elhagyott volt: Ézs. 53. 2—7. Nincs másban menedékünk: az ő sebei­vel gyógyulunk meg. E gyógyulásról te- het-e bizonyságot boldogan szíved, vagy idegenkedés él még lelkedben —• az em­berektől megutált —• Szabadító iránt? Március 17. Luk. 2. 7—12. Amikor övéi közé jőve, az övéi őt be nem fogadták. Már születésekor a legszegényebb viszo­nyokkal találkozik az, akinek később sincs hol fejét lehajtsa. Mt. 8. 20. De az Úr dicsősége kiséri őt mégis mindenkor; amint az evangéliomot, örömhírt hirdető angyalsereget is körülvette. Ez a fény beragyogja-e lelkedet? Akkor is, ha rö­gös úton, keresztet hordozva jársz? Ta- lál-e szívedben és házadban helyet, aki érted áldozta fel magát a Golgothán? Március 18. Máté 21. 33—42. Atyja örökébe jött, de akikre a szolgálat lön bízva, az örökségre törtek, az örököst pedig megölték. Ma sem állunk jobban. Az oroszországi vallásüldözések arról ta­núskodnak, hogy nemcsak a Fiút gú­nyolják, de az örök Istent akarják le­dönteni égi trónusáról. A pogánymisz- szió mezejéről szomorú hírek jönnek a misszionáriusok üldözéséről, lemészár­lásáról. A gonosz idők meg ne tévesz- szenek. Amely követ az építők megve­tettek és megvetnek, az lett a szegeiéi­nek fejévé. Az Úrtól lett ez és csodála­tos a mi szemeink előtt. Március 19. Márk 15. 39. Egy pogány embernek, még hozzá katonának adatott a kegyelem, hogy a megváltás nagy té­nyét, mint szemtanú megértse. Nem go­nosztevőt, nem embert látnak az ő sze­mei a szenvedőben, Isten Fiát, aki el fog jönni majd hatalommal és dicsőség­gel. Hogy akkor hol állasz, mellette, vagy vele szemben, mostani magatartá­soddal döntőd el. Életed igazolja-e a százados vallomást: Bizony ő Isten Fial? Március 20. Csel. 5. 27—32. Az inga­dozó Péter itt már sziklahitével áll szem­be minden üldözésnek. „Inkább Istennek kell engedni, hogynem embereknek“. Jézus fejedelem és megtartó, hogv bűn- bánatot és bűnök bocsánatát adja. En­nek a fejedelemnek hódolunk-e, az ő megtartó kegyelme az, mely hordoz, véd minket minden eleséstől? Ha Isten ve­lünk, kicsoda ellenünk? Márc 21. János 18—37. Aki virágvasárna­pon alázatosan vonul Jeruzsálembe és nem harci ménen, a római helytartó előtt nyiltan mondja, hogy ő király. De az ő országa nem e világból való. Az a lelki ország, mely ekkor csak mustármagnyi volt, ma olv terebélyes fa, melynek ágai a világ minden tájára elnyúlnak, hogy oltalmat adjanak az Istent kereső lelkeknek. Krisztus királysága dicsőn ragyog. Ez az igazság. A te igazságod is? Március 22. Máté 10. 26—27. A bölcs ember vigyázva készül mindenre, ami vele megtörténhet, hogyne készülne a legnagyobb bizonyságra: a halálra. Nem veti magát úgy a földi javak szerzésére, mintha azok örökre az övéi maradnának. Szabadulást keres bűneiből, mert tudja, hogy lelke különben szégyent és kárt vall. Teljes alázatossággal beismeri, hogy benne semmi jó nincs, a. váltságot leiké­ért maga ki nem fizetheti. Odamenekül a kegyelem forrásához, ahhoz, aki érte is hullatta drága vérét a Golgothán. Amikor majd eljön Ö, a király az ő di­csőségében, hű alattvalóját romolhatat- lan kincsekkel megjutalmazza. így vá­rod-e te is a nagy királyt? Rimár Jenő. HETI KRÓNIKA. A gabonavásárló és a gabonaeladó országok képviselői konferenciát tartot­tak Párisban, melyen egyöntetűen arra a megállapodásra jutottak, hogy töreked­ni kell a minőségek emelésére. Nem elég csak gabonát termelni, hanem jót kell termelni. A gabonavásárló országok kötelezték magukat, hogy szükségletei­ket ezután Európában fogják megsze­rezni. — Az eladósodott gazdák érdeké­ben törvényjavaslatot készített a pénz­ügyminiszter, amely szerint az állam át­veszi a gazda adósságát, aki egy bank helyett az államnak tartozik. Az állam azután olcsó hitelt nyújt 6.5 százalék mellett, amelyet 30 év alatt kell vissza­fizetni. Az ügyek rendezését egy ötös bizottság intézi, amelynek albizottságai­ban az érdekeltek helyet kapnak. — A földteherrendezési törvényjavaslatnál Te- mesváry Imre elöádói előterjesztése so­rán rámutatott arra, hogy 16,156.000 kát. hold mezőgazdasági területből 5,870.000 kát. hold van jelzálogilag megterhelve, összesen 1541 millió pengővel. — A kormány megvonta a Reggeli Újság és a

Next

/
Thumbnails
Contents