Harangszó, 1931
1931-11-01 / 44. szám
HÁKÁNGSZÓ l93l november SÍ. MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemtedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. Az egészségtan köréből. Irta : Dr. Kovacsics Sándor, Ilyen ember kevésbbé tud gondolkozni, nem veszi észre a veszélyeket; többnyire az italos embereket érik a balesetek. Szellemi működése tompult, zavart lesz. Az elmebajok nagyrésze a mértéktelen szeszivás következménye. Az utódok csenevészek, hülyék, süket- némák. Tíz pálinkázó család 57 gyermeke közül csak tíz volt teljesen ép, egészséges; ellenben tíz nem pál- linkázó család 61 gyermeke közül 50 volt teljesen ép, egészséges. A szeszes ital megfosztja az embert erkölcsi érzékétől. Mint az árnyék a fényt, úgy kísérik a szeszes italt a testi-lelki szenvedések, anyagi nyomorúság, erkölcsi lezüllés, bűnözésre való hajlam, élvezetvágy, meg nem engedett pénz- és haszonvágy, a perlekedés, a lustaság, a dőzsölés. A bűnözők nagyrésze a szeszes italok fogyasztói közül kerül ki. A szeszes ital nem táplál, csak izgat. Olyan tápláló szer, mint a lusta lónak az ostor, de tönkre teszi az ember testét, mert sejt méreg. Melyik motortulajdonos volna hajlandó olyan benzinnel fűteni, amelyik tönkre teszi a gépet? De drága is, mert egy liter bor árából egy kg. cukrot, egy liter pálinka árából tíz kg. kenyérlisztet lehet venni. Akik nem élnek szeszes itallal, többet tudnak dolgozni, többet is keresnek, kevésbbé fáradnak el. A szeszes ital nem melegít. Télen azért isszák, mert — állítólag — melegít. Ez tévedés, mert a szeszes ital inkább melegveszteséget okoz. A bőr véredényeit kitágítja és így a hideg levegő nagyobb mennyiségű vérrel érintkezik a bőrfelületen, ennélfogva jobban lesüti. A borszesztől bénított sejtek nem bírják a nagyobb melegveszteséget pótolni. Nem a templomból jövő, józan emberek szoktak úton, árokszélen megfagyni, hanem a korcsmából jövő, beszeszelt, részeg emberek. Egy római bölcs (Kátó) azt mondja az alkoholról: ez az ital a nagyokat kicsinyekké, a kicsinyeket semmivé teszi. A spártaiak, hogy fiaikkal a szeszes italt megutáltassák, szolgáikat lerészegítették és így mutatták meg fiaiknak. Ruházat, ágy, bőrápolás és fürdés. A ruha az emberi test szűkebb lakása. Védi az időjárás, a lehűlés ellen. Az emberi testnek dísze és erkölcsi célokat is szolgál. A ruházat részint állati anyagból készül (gyapjú, selyem), részint növényiekből (kender, len, gyapot stb.). A ruházat megválasztásánál arra kell ügyelnünk, hogy a bőr működését, a bőrlélekzést, a levegő felvételét és azi elhasznált anyagok kiválasztását ne gátolja. Az alsó ruha lenből, pamutból készüljön. Télen-nyáron egyforma minőségű és vastagságú alsó- ruhát kell viselni. A melegebb, vastagabb gyapjúból készült ú. n. Jaeger ing nem egészséges, mert igaz, hogy a test melegét jobban tartja, de az izzadságot lassan veszi magába, lassan engedi elpárologni és így könnyen meghűlést okoz. Márpedig a dolgozó ember erősen izzad, ennek követke ztében a ruha és test között Győr város tiszti főorvosa. 5. párás levegő halmozódik fel. A melegebb felsőruha gyapjúból készül, mely rossz hővezető, a melegveszte- j seget megakadályozza s véd a külső hideg ellen. Az j alsóruhát hetenként többször kell váltani, mert a bőr szennyét, a levált hámsejteket és az izzadságot magába J veszi. A szennyes ruha gátolja a bőr működését s a szennyes anyagok bomlásából eredő termékek a bőrön át fel is szívódhatnak. Munkások részére ajánlatos, hogy külön munkaru- j hát viseljenek? A munkás erősen izzad s az izzadságot a vékony gyapjú-szövet magába szívja, nem tapad a testre s lyukacsai nem tömődnek el, lassan párolog el belőle a nedvesség s a munka végeztével nem okoz hirtelen lehűlést. A ruha legyen bő, kényelmes, az időjárásnak megfelelő. Kerülni kell, különösen nőknek, a szoros ruhát, a fűzöt, a szoros harisnyakötőket, melyek értágulást okoznak. Meleg süveg, a nyaknak meleg kendövei való betakarása elkényezteti a tejet, a nyakat. Az elkényeztetett testrész kevésbbé tud védékezni a meghűlés ellen. A lábbeli legyen bő, járáskor ne bántsa a lábat. A szoros cipő bőrkeinényedést, tyúkszemképződést, fájdalmas körömbenövéseket okoz. A magas sarkú cipő a járást bizonytalanná teszi. A bel- j sőszerveknek, veséknek, beleknek előesését okozhatja. \ Az ágy. Az emberek életük egy részét ágyban töl- j tik. Az ágy legyen kényelmes, tág. Hibás az alsó tollas párnák használata, mert gátolja a bőr párolgását. ! Egészségi szempontból ajánlatos a kemény lószőr- vagy szalmával kitömött párna. Nem jó nagyon mele- j gén takaródzani. A meleg toli-dunna helyett jobb a gyapjutakaró, melyet fehér huzattal kell ellátni. Az ágyruhákat szellőztetni kell tűző napon, hogy a felszívott, bomló anyagtól megszabaduljanak. Fürdés. Az emberi testet a külvilág ártalmai ellen a bőr védi. Ápolására fokozott figyelemmel kell lenni. Gondoskodjunk tisztántartásáról, edzéséről. A szabadon levő testrészek könnyebben és jobban szennyeződnek, azért kezünket és arcunkat naponta többször meg kell mosnunk vízzel és szappannal. Hetenként egyszer-kétszer fürödjünk, vagy ha ez nem áll módunkban, meleg vízzel, szappannal mossuk le egész testünket. A testnek ez az ápolása kihatással van szervezetünk egész működésére. A bőr lélegzése, kiválasztó működése élénkebb lesz, jobb lesz az étvágy, nagyobb a munkabírás és edzettebbek, ellenállóbbak leszünk a betegségekkel szemben. Az állattartók nagyon jól tudják, hogy az állatok bőrét, szőrét naponta meg kell vakarni, tisztítani. Sok ember van mai nap is, aki a bőrápolást, mosakodást, fürdést elhanyagolja. Régente fürdési körmeneteket tartottak, réztányérok csattogó hangjával figyelmeztették a lakosságot a fürdésre. Ma réztányérok csattogásé helyett a tanítók és oktató-könyvek igyekeznek az embereket felvilágosítani, figyelmeztetni a bőrápolás, a mosakodás, a fürdés fontosságára. (Folytatjuk.)
