Harangszó, 1931
1931-01-25 / 4. szám
28 HARANG SZÓ 1931 január 25. Sajnos, ez a társadalmi osztály a gyülekezetből már teljesen kihalt, vagy elköltözött, A bőtiyi templomban hirdette az Igét három éven keresztül (1857—6Ó.), Trsztyenszky Gyula, alkinek jó szónok emléke még ma is él a gyülekezetben. Szónoki képességét a víilági hatóság is elismerte azzal, hogy az ácsi honvédemlék felavatásakor őt kérték fel az ünnepi beszéd tartására. Pálmai lelkész idejében (1860—1883.) több alkalommal fungált ebben a kis templomban annak apósa, a boldogemlékezetű Karsay püspök. Az ékesebb egyháztagok még ma is élénken emlékeznek vissza Karsay igehirdetéseire. A Perlaky által építtetett templomnak a tetőzete az idők múltával többször igényelt javítást s egy ilyen javítás alkalmával látták el á tetőzetét fatoronnyal, amikor az addig haranglábon függő, a templom előtt szabadon levő két harangot a fatoronyba helyezték el. 1863-ban " Pálmai Lajos buzgólkodása folytán felállították benne az eső orgonát is. A múlt század vége felé a templomnak nehéz időket kellett megérnie. Amikor az egyházközség szegénysége már-már veszedelmessé kezdett válni, amikor mindez bénitólag hatott az egyházi életre s úgy volt, hogy a nagy nehézségekkel létrehozott s fenntartott épületeket is elsodorja az anyagi szegénység árvize, akkor küldött a Gondviselés a gyülekezetnek buzgó lelkészeket Tolnai József és Petőcz Ferenc személyében s adott az egyházközségnek a legnagyobb áldozatokra is kész felügyelőt : Mayer Oszkárt, akik közben a gyülekezetbe letelepült földbirtokos úri családok támogatásával s a többi hívek áldozatkészségének a felébresztésével megmentették a gyülekezetei a szegénység örvényébe való elbukástól s nemes példaadásukkal magasra emelték az egyházi életet. Ez az újjáéledt hitbuzgóság 1907-ben tetemes áldozatokkal megnyitotta a régi Perlaky-féle templomot s hozzá díszes kőtornyot is épitettetett a szerény fatorony helyébe. A templom mai alakját 1907-ben nyerte. Jellemző az akkor végzett munka alaposságára, hogy a renoválás óta a temlomnak sem a külseje, sem pedig a belseje semmiféle javítást sem igényel. Áll az most is 23 év óta épségben dacolt az idők romboló viharával s hirdeti az akkori felügyelő, Mayer Oszkár alaposságát és fáradhatatlan munkálkodását, aki nagy áldozat- készséggel s átánjárással csinos formát adott az elavult régi épületnek, amit megifjitva Gyurátz püspök megáldása után vettek a hivek használatba. Ekkor cserélte ki a gyülekezet a régi Perlaky által ajándékozott oltárt újjal s annak ékességéül ekkor ajándékozott Peregi János győri magánzó, Krisztust az olajfák hegyén ábrázoló gyönyörű képet. Belép a jóltevők sorába a soproni Nő- egvlet is négy ezüstözött oltárgyertya- tartó adományozásával. A nemrég elhunyt Kéler Zoltán egyházkerületi felügyelő oltárbibliát s szőnyeget ajándékoz, a győri Lehner-nővérek, Fischer Stefánia oltárterítőket ajándékoznak, dr. Fischer Kálmán pedig csillárt ajándékoz. 1922-ben a háború céljaira elvitt harang helyett újat öntet a hívek áldozatkészségé, 1923-ban a templom északi falába az egyházközség elhelyezteti a világháborúban elhunyt tagjai névsorát feltürttető emléktáblát, melyen 14 egyháztag bevésett neve tanúskodik arról, hogy a nagy világégés idején is meghozta a hazáért az áldozatot. A bönyi templom s az azt fenntartó egyházközség története azt bizonyítja, hogy a hitbuzgóság, áldozatkészség az evangéliom igazságaihoz való ragaszkodás által alkothatnak a kicsiny és szétszórtan élő egyháztagokból álló gyülekezetek nagyot és maradandót s juttathatják a virágzás tetőfokára a hitéletet. Amint a múltban az áldozatos egyházszeretet volt ennek a kis gyülekezetnek s annak templomának fenntartó ereje, úgy a jelenben és a jövőben is csak ez a csudálatos erő képes a másvallásuak tengerében levő ezt a kis szórványegyházat fenntartani s nemes céljának betöltésére képesiteni. Szekeres Sándor. OLVASSUK A BIBLIÁT! Az öröm alkalmai. Január 26. Öröm a földi javakban. Csel. 14 : 14—17. Isten kezeinek munkája: az anyagi világ megszámlálhatatlan kincseivel és szépségével a keresztyén ember lelkét is örömmel tölti el. Sőt Isten alkotásaiban és adományaiban csak hivő lélekkel tudunk igazán örvendezni, ha A bönyi evangélikus templom. az alkotások mögött meglátjuk az Alkotót, az adományok felett a nagy Adományozót s gyermek hálával, tiszta örömmel őbenne merül el a lelkünk. Mivel a hivő léleknek szélesebb a látóköre és élesebb a látása, öröme nemcsak tisztább, nagyobb és számosabb is. Végtelen sok jelenséget lát az anyagi világban, ami örömre hangolja s egész jelentéktelennek látszó dolgok is nagy örömre és hálára adnak néki okot. Január 27. Öröm, ha másoknak kedvez a szerencse. I. Kor. 12 : 12—27. A bűn- által megrontott ember örömét mások szerencséje, boldogulása, öröme nem hogy növelné, inkább megosztja, mert irigység ébred fel benne, mikor ezt látja. Hí, Krisztus által uj természet részesei lettünk s az óembert gonosz indulataival és kívánságaival megfeszítettük, azáltal is több alkalmunk nyílik az örömre, hogy képesek vagyunk együtt örülni az örülökkel. Embertársaink anyagi és lelki gyarapodása keserűség helyett örömmel tölti el szivünket. Január 28. Öröm, hogy fézust megtaláltuk. Csel. 8 : 26—39. Zsolt. 4 : 7—8. Bármily tiszta örömmel szemléli a keresztyén ember földi vándorlása közben az anyagi világ szépségeit, szivének az adja meg a legnagyobb örömöt, hogy Jézust megtalálta és vándorútját Vele együtt folytathatja. Ha gazdagság, szépség s az emberi utitársak el is maradnak mellőle, s kopár, tövises az út, melyen halad, csak Jézus orcája világoljön, ez néki elég. Az Úr állandó közelsége naponként megújuló örömök drága alkalmait kínálja fel számára s a te számodra is Testvérem, ha Jézust választottad úti— társadna'k. Január 29. Öröm, ha mások megtérését látjuk. Luk. 15. Isten gyermekei mások anyagi romlásának sem örülnek, annál kevésbé lelki tévelygésének. Hűséges imádsággal, mentő szeretettel azon fáradoznak, hogy a tévelygők közül minél többen megtalálják a hazavezetö utat. A legfőbb jó, mit embertársaiknak kívánnak nem az anyagi jólét, hanem lelkűk megmentése Jézus által, ki az ,út, igazság és élet: Hagy egy-egy tévelygő lélek megtér az atyai hajlékba, nemcsak a mennyben van nagy öröm, itt a földön is. Isten gyermekei között, kik képesek Istennel mindennben együt érezni. Tettél-e már valamit azért, hogy minél több alkalmad legyen ilyen örömökre ? Január 30. Öröm, hogy bűnbocsánatot nyertünk. Zsolt. 32. Láttál-e már síró gyermekszemeket, könnytől harmatos gyermekarcot felragyogni, mikor a megbántott apa a kis bűnösnek elengedte a büntetést s bűnbánó gyermekét arról biztosította, hogy már nem haragszik reá ? Ilyen ragyogó arcú gyermekek a keresztyének is, ha naponkénti bűnbánatuk és megtérésük által Isten bűnbocsátó kegyelmében részesülnek. Mivel Isten ellen naponként vétkezünk, sok alkalmunk van arra, hogy bűneinket megbánjuk s az elnyert bűnbocsánat felett örvendezzünk. Január 31. Öröm, hogy Isten fiai lehettünk. Gál. 4:1—7. Ha szomorú árvaságunk gyötrelmeit, tévelygésünk fáradalmait kipihentük Átyánk karjaiban, lelkünk szinte alig tud betelni az örömmel, hogy ilyen szerető, kegyelmes, jóságos Atyánk van. Örömmel kelünk és fekszünk s a napi munka küzdelmei közt minden pillanatban béke, nyugalom vár az ő kebelén. Bűntől való megtisztulásunkkal együtt nő az örömünk is, hisz boldogok a tiszta szívűek, mert ők az IstenJ meglátják. Eközben örvendező reménységgel várjuk az óráit, mikor a mennyei hajlékok ajtai feltárulnak előttünk s mi Atyánk elé járulhatunk, hogy színről-színre lássuk Őt. Február 1. Öröm, hogy miénk az örök élet. Zsolt. 16. Ha e világ fiai, kik a bűn széles országutján haladtak, csalódottan, kifosztottál!, összetörtén kívánják is a
