Harangszó, 1931
1931-01-25 / 4. szám
1931 január 25 HARANGSZÓ äö halált s azzal vigasztalják magukat: odalenn majd nem fáj semmi, szivünket a halál gondolatára mégis félelem szállja meg. Hitetlen lelkünk a sírban nem találja meg az igazi vigasztalást. Isten gyermekeinek a lelkében annál nagyobb és ujjongóbb az öröm, valahányszor halálra és a halál utáni életre gondolunk. örökké! örvendetes szó, Szivet, lelket felvidító! Kezdet, melynek nincs vége! Túl a fényes csillagkörön örökkétartó szent öröm És zavartalan béke! Bélák Sándor. Néliíny szó a Luther Társaság könyvkereskedéséről. Budapesten az Üllői—út és Szentkirályi-utca sarkán egyetemes egyházunk tulajdonát képező házban van a Luther- társaság könyvkereskedése. Hogy mikor létesítették azt a könyvkereskedést, nem tudom, de tudom, hogy egy-két évvel ezelőtt nagy költséggel teljesen modernné tették és jól felszerelték. Nemcsak egyházi vonatkozású könyvet lehet ott kapni, hanem mindenfélét, s ami nincs raktáron, beszerzik akár külföldről is. Kapni ezenfelül papírárut, Írószereket stb. Hasonló vállalat, de persze nagyobb arányú a Szent István Társulat könyvkereskedése s a református egyház Bethlen Gábor könyvkereskedése. Hogy mi a célja egy ilyen könyvkereskedés létesítésének és fenntartásának, talán nem kell bővebben fejtegetni. Szolgálja az nemcsak egyetlen irodalmi társaságunk, hanem evangélikus egyházunk érdekeit is. Megítélésem szerint tehát kötelessége minden jó evangélikusnak pártolni ezt a kereskedést és szükségletét onnan beszerezni. Azonban mit látunk? Akárhányszor megyek a boltba, üres az és csak nagyritkán találok ott más vevőt. Nem tudnám megmondani, mert a könyvkereskedés vezetőivel erről a kérdésről nem beszéltem, hogy aktiv-e vagy passzív az üzilet mérlege, de azt hiszem, ebben a mai időben, am'ikor más — azelőtt virágzó kereskedések is — alig tengődnek, nem lehet valami fényes az üzleti eredmény. Mi lenne tehát a teendő? Egyházi embereinknek, elsősorban lelkészeinknek és tanítóinknak, de a felügyelőknek, presbitereknek, Luther-szövetségi vezetőknek stb. kötelessége lenne nemcsak saját szükségletüket a Luther Társaság könyvkereskedésében beszerezni, de ai többi egyháztagokat is buzdítani, hogy itt vásároljanak. Gyűlések, összejövetelek alkalmával, társaságban, családoknál stb. hívjuk fel egyháztagjaink figyelmét arra, hogy van egy ilyen kereskedés, ahol ugyanazért a pénzért mint másutt, vagy talán még olcsóbban is, be lehet szerezni minden könyvet és papírárut s ezzel a magunk érdekeinek háttérbe szorítása niélkiil szolgáljuk egyházunk érdekeit. Sokan talán kényelemszeretetből vagy közömbösségből elkerülik e boltot, pedig ha még egy kis kerülővel jár is, oda kellene mennünk. Hiszen jóformán a város közepén van! Én — hangsúlyozom — saját glhatá- rozámomból vettem kezembe a tollat, hogy rámutassak arra, amit fáj látnom s e lap nyilvánossága utján kérjek mindenkit, aki csak egy kicsit is vele érez egyházunkkal s annak intézményeivel, hogy tőle telhetöleg pártolja a Luther Társaság könyvkereskedését és bármi csekély szükségletét is annak utján szerezze be. Dr. Kring fenő Ax, erdő. Hallgat az erdő az alkonyi árnyban, Lógnak az ágak a párában lágyan. Virág nincs benn, csak haraszt, Gyásza égő könyt fakaszt. Szenved az erdő. Sikolt az erdő a dühöngő szélbe’, Táncol, hajladoz és ropogva dől le, Majd újra felpattanva Felzúg minden darabja. Meghalt az erdő ? Fehér az erdő, mint egy bús menyasszony, Niincs mi ajkán mosolyt fakaszthasson. Érzéketlen és hideg . . . De már benn forr az élet. Ragyog az erdő. Zsong, bong az erdő. Virág, madár, rovar, Levél, rügy, bimbó mind, mind élni akar. Csönd van és mégis lárma, A némaság kiáltja: „Él, él az erdő! Kristóf Kálmán Csikvánd. KARCOLATOK. Goethe volt a németek legnagyobb költője s minden idők egyik legkimagaslóbb szellemóriása. Úgy szárnyal az ő szellemének merész löpte a mindennapi ember gondolatvilága fölé, mint a sasmadár az alant meghúzódó falu házai és tornya fölé. Ebben a magasságban kiszélesbiil a látóhatár s átfogóbb lesz a tekintet. Hallgassuk meg ennek a nagy szellemnek a kérésztyénségröl és Bibliáról formált véleményét: „Akármily mértékben halad is előre szellemi kultúránk, akár menynyire gyarapodnak is a természet- tudományok terjedelemben és mélységben, kitágulhat az emberi szellem amennyire csak akar — a keresz- tyénségnek az evangéliumokból felénk tündöklő fenségét és erkölcsi kultúráját nem fogja túlszárnyalni.“ „Tisztelem és szeretem a Bibliát, mert csaknem egyedül neki tartozom erkölcsi kiképeztetésemért. Mindazok a történetek, szimbólumok, tanítások és példázatok tartós hatással voltak telkemre és erejük sokfélé formában munkáimban is megnyilatkotott. Azért is mindig nagyon visszatetszők voltak a Biblia elleni igazságtalan és elferdített támadások. Miiltáh MéghttieU kedtem a Bibliával, fel lettem vértezre minden gúnyolódás ellen, átláttam a szitán, észrevettem a gúnyolódok álnokságát.“ „Minél magasabbra fejlődik kultúránk, annál nagyobb mértékben szolgál a Biblia részint a nevelés fundamentumául, részint eszközéül, persze nem tudákosoknál, hanem igazi bölcs embereknél.“ HETI KRÓNIKA. 13-án kivégezték Szolnokon Kardos Mihálynét, a tiszazugi kettős arzénmérgezésért kötél általi halálra ítélt asz- szonyt. — Többheti szünet után 14-én összeült újra a képviselöház. Pakots József mondott interpellációt a cseh és román népszámlálásról, azután ismét elnapolták a Házat bizonvtalan időre. — Sznlbóky Alajos államtitkár meghalt. Halálával megüresedett a váci kerület képviselősége. Utódjául Kornis Gyula államtitkárt jelölték. — A „Népszövetség“ tiz éves. A föld egvharmada még mindig nem csatlakozott hozzá. Nekünk negved- millió pengőbe kerül évenkint a Nép- szövetség. — Benes cseh külügyminiszter szeretne lenni a leszerelési konferencia elnöke, de a német és az olasz kormány tiltakozott ellene. — Németországban 6—7 százalékkal leszállították a1 vasáruk árát. — Angolországban hetven angol szövőgyár szüntette meg az üzemét. 20000 munkás maradt munka nélkül. Sok helyen könyörgő istentiszteleteket tartottak a gyárosok és munkások között fennálló vita elintézéséért. — Japánban és Kínában oly borzalmas a hideg, hogv Ticucsinban a rendőrség egy éjszaka 30 megfagyott embert szedett é"S7e. HARANGSZÓ. Vizkereszt után való 3. vasárnap. Római levél 12, 17—21. „Minden emberrel békességesen éljetek“. Milyen szigorú és ellenmondást nem tűrő ez a parancs! „Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll“. Mennyi megértést érez ki az ember ezekből a szavakból a gyarló, indulatos emberrel szemben! Pedig ha jól megnézzük. ez a toldalék nem enyhíti, hanem szigorúbbá teszi a békesség parancsát. Lelkiismereti kérdéssé teszi számunkra, hogy mi soh’se kezdjünk békétlenséget és soh’se folytassuk, ha más kezdte. Lehetséges és rajtam áll, hogy minden emberrel békessé- gesen éljek. Ravasz László ref. püspök istentiszteletet tartott a bécsi magyaroknak, mely után gróf Ambrózy Lajosné, a bécsi magyar követ felesége, teát adott a püspök
