Harangszó, 1931
1931-07-12 / 28. szám
5ÍXÍI. évfoíyártl. 1931 július \í. 28. szám. ; Alapította: KAPI BÉLA l9io-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Az Óra rágós Lather* Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Postacsckkazámla : 3o.f»2<». Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Bűnömért folyt drága véred, Add a vétket eltemessem, Hogy meghaljak én is Véled. Síromig a jót szeressem ! A ,,HarangHzó“ szerkesztő-kiadóhivatal a GYŐR II., Potőfi-tér 2 Előfizetési ára . negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre i P 60 fillér. Az igazi jótékonyság. Lukács ev. 6k,. „Jól tegyetek és adjatok, semmit érte nem várván ...” M indaddig, amíg adományainkért és segítségünkért valami viszonzást várunk, amíg jótékonykodásunk fejében a magunk számára előnyt akarunk szerezni, vagy tekintélyünket, népszerűségünket akarjuk növelni — mindaddig igazi jótékonykodásról beszélni sem lehet. Látszólag az ilyen ténykedés is olyan, mintha a szeretet diktálná, de végeredményben nem más, mint rideg önzésünk — számítása. Az igazi jótékonykodás és könyörület módját magától Istentől tanulhatjuk meg. Amikor Isten ad, ő sohasem számítja, hogy vájjon az ember tudja-e viszonozni az ő jóságát. . . Felhozza az ő napját jókra és gonoszokra egyaránt. . . Ha áldásra emeli ke- zét, egyszerre mintegy elfelejti parancsait, amelyeket mint Ur és Bíró örökre kiadott teremtményei számára; elfelejti a nem teljesített kötelességeket, a sok bűnt, amit naponként egymásra halmozunk — és csak a szükséget látja, amelyen segíteni kell. Könyörületét és jóságát nem a mi cselekedeteinkhez szabja, hanem szükségeinkhez és atyai szivének gazdagsága szerint cselekszik mivélünk. Íme ezt az önzetlen, a maga hasznát sohasem kereső jótékonykodást kell nekünk is, az Isten gyermekeinek megtanulni és gyakorolni. Mikor adakozunk: sohase gondoljunk arra, hogy adományunkból mi szállhat vissza reánk. Ha felebarátunk megbánt — felejtsük el a bánfáimat s vele szemben is gyakoroljuk a kegyelmet és a könyörületet. Ha pedig azt vennők észre, hogy a nyújtott segedelmet méltatlanul té- kozolnák, s ha sokan bolondságnak tartanák is a mi könyörüietességiinket, azért mégis maradjunk csak az igazi jótékonyság hívei — hisz így cselekszik velünk a mi mennyei Atyánk is . . . „Kit gazdaggá tett a szerencse, A szive mért kemény, hideg ? Bajból, hogy a szegényt kimentse, Részvéttel óh, miért nem siet ? Hát oly nehéz-e jónak lenni Annak, ki annyi jót kapott? A keresztyén ember előtt semmi más szeretet nem lehet a legnagyobb, mint az Atya szeretete, irántunk való hűsége. Vannak, akik nem akarják és nem tudják meglátni Istennek irántunk való szeretetét. — Pedig megvan és pedig csodálatos mélységű és csodálatos magasságú az Ő szeretete: a legnagyobb! Milyen közel hozta hozzánk az Ő szeretetét az Ige által! Csodálatosan megvilágosít bennünket az Ő szeretete felől. János evangéliuma 1. fejezetében, ahol arról szól, hogy az Ige testté lett. Tehát nem a világűrben messzehangzó kiálltás, frázis a szeretet, hanem emberek elé állt, emberek lelkére s életére gyakorol hatást, világos, megtapasztalható valami. Kell nagyobb szeretet, nagyobb önzetlenség, áldozatkészség és szeretet. mint ami a testet öltött Igében, az Úr Jézus Krisztusban volt? Jézus példázatokkal és hasonlatokkal akarja közelebb hozni hozzánk Isten országa örök érvényű igazságait. Ő nem akarja egyszerre a kemény eledelt adni. (János 16. 12. Egyelőre csak olyanokat mond el, amelyek mindenkinek, aki az igazi bölcsesség szerint gondolkodik, világosak és érthetők. Ez a böl- cseség természetesen az Isten félelme. Bizonyosan Jézus Krisztus is. naNem inti lelkét arra semmi, Hogy Jézus mily példát adott ? * * Nézzétek öt: mint oszta széjjel Sok drága lelki kincseket, A bűnbánót, hogy emelé fel S nyert gyógyulást a nagy beteg. Drágább-e annál, mit kiosztott, Te gazdag, múlandó javad ? Te még a morzsákat sem osztod, Mig Jézus örök jókat ad..." Ámen* gyón sokféle szeretetet ismert az emberek között s azokat maga is gyakorolta, de ezek Öt nem akadályozták meg egyetlen nagy rendeltetésében. Ismerte a hazaszeretetei, a felebaráti szeretetet, a természet-szeretetet és sokat ilyent és mégis nem egyiket vagy másikat használja az Úr szereteté- nek példázására, hanem különösen az általunk is legszebbnek, legnagyobbnak ismertet és magasztaltat : a szülői szeretetet. Nincs is e földön nagyobb és csodálatosabb! Ezért akarja Jézus éppen a szülők szeretete révén még közelebb hozni hozzánk az Atya szeretetét. Nemcsak a testi életünk kezdeténél, mint Teremtő van jelen az Isten, hanem a lelki életünkénél is. <— Jézus így fejezi ezt ki, hogy egészen közel hozza hozzánk, érthetővé is tegye: „Újjá szüllek titeket!“ „Szükség néktek újonnan születnetek!“ (Ján. 3. 7.) Öh mennyi aggodalma lehet az Atyának, a jó Istennek minden egyes lélek, minden egyes gyermeke nemcsak születésekor, hanem lelki élete ébredésénél. Sőt ekkor még inkább gondol ránk, mert ekkor születik meg az a része az embernek, ami örökkévalóságra hivatott el. És mennyi-mennyi fájdalmat okozhat érettünk aggódó szívének, ha mi nem élet és lélek A legnagyobb szer etet.
