Harangszó, 1931
1931-04-19 / 16. szám
XXII. évfolyam. 1931 április 19. 16. szám. Alapította: KAPl BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetsóg. Ar. Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Postansckkszámla: 30.526. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. r Maradj meg szent igéddel, Földi vándor pályánkon Velünk oh Megváltónk; Te légy útmutatónk. A ,.Harangszó“ szerkesztő-kiadóhivatala GYŐR II., Petőfi-tér 2 Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Kgy évre * P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 f 80 fillér Veszedelmes csoportok. I. János 54. .Mert mindaz, ami Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzödelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.“ I tt a földön mindennek megvan a maga szívós ellensége, megvan még a hitnek is. Maga a világ, azután mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kérkedése — mint veszedelmes csoportok vonulnak fel a hit ellen ... Meg is ütköznek ... kemény csatát vívnak . .. sokan elesnek ... megtörik, elveszik a hitük, azután legyőzve, maguk az emberek is elbuknak, belepusztulnak a világ fertőjébe ... És ezen nem is lehet csudálkozni! Ha valaki elveszti a hitét, elvesztette minden erkölcsi erejét is, mert csak a hit tudja legyőzni a világot. . . A hit. .. persze nem a tehetetlen, holt hit, amelyet csak a nyelvünkkel vallunk; nem az a vasárnapi keresztyénség, amely csak nagy ünnepeinken tud lelkesedni; harcolni, győzni az a hit tud, amely mindennap Istennel társalkodik és imádságával az Úr elébe járul. Csak az ilyen hitről lehet elmondani, hogy legyőzi a világot. A h'itnek és a világnak csatája a szívünkben játszódik le. Ott ütközik meg a világosság a sötétséggel! És amíg a hit a szívünkben nem győzött, addig a világgal is tehetetlen ..., de mihelyt a szívünket elfoglalta, mihelyt a bensőnkben diadalmaskodott, ránk támadhat a világ minden gonosz hatalma, jöhet a hitetlenség, mint a tenger hullámverése, zúghatnak, tajtékozhat- nak sötét vizei — megáll a hit, mint kőszikla. A sülyedő hajóknál sohsem az a baj, hogy viharzó tengereket kell általszelniök, hanem a'z a baj, az a veszedelem, hogy a tenger ár valami módon behatolt a hajó belsejébe. A keresztyénekre nézve sem az a veszedelem, hogy Isten akaratából a bűnös világon kell általhalad— niok és tengernyi bűnnel kell felvenni a harcot, akkor szakad ránk a veszedelem, ha szívünkbe engedjük e világ lelkét, bűnös szellemét, amely azután minket is a mélységek fenekére von. Legyetek azért erősek az Úrban és az ö hatalmas erejében! Ne féljetek, bízzatok! A mi hitünk meggyőzi a világot... Fordítva válaszolok erre a kérdésre. Először azt óhajtom kifejteni, hogy miért „kell“ terjesztenie nemcsak a lelkész és tanító uraknak, hanem a presbitereknek, az egyháztagoknak, a nőegyleti, ifjúsági egyesületi, leányegyesületi, diákszövetségi tagoknak is a Harangszót? Az én kicsiny gyülekezetemnek két harangját elvitték a háborúban és csak a legkisebb maradt meg, amit még az ősök hagytak örökségbe az utódokra s ami még a kis, nádfödeles imaházba hívogatta tiszta ezüstös csengésű, szelíd szavával az evangélikusokat. A kis gyülekezetnek sok fenttartási terhe volt és van. Sokszor felhallatszott a zokszó, hogy egy napszámos, részarató ember nem fizethet az egyházi adóba annyit, hogy a nyári keresete egyharmadát odaadja. Félve indultam el házról-házra egy felajánlási ívvel. A harangokra gyűjtöttem. Csodák-csodájára nyolc nap alatt biztosítva volt a két új harang ára. A legszegényebb ember mai értékben kb. 10 pengőt adott. A leggazdagabb 300 pengő értéket. Mindez azért ment ilyen könnyen, mert a harangszóra szűk— „Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege, Nem árthat tenéked Senki gyűlölete E világ ellened Akár mily kegyetlen, Ne félj, higyj az Úrban Nem hagy ö szégyenben. * * Akármint halásszon Az ördög utánad: Ha Krisztusban bízol, Néked mitsem árthat; Rajtad semmit nem fog Á pogány ellenség, Bízzál csak Krisztusban S megtart a reménység". Ámen * ség van. Kivált faluhelyen. Ez ébreszti a falu népét hajnalban csengő szavával, ez jelenti a falunak, hogy meghalt valaki, ez kondul meg délben Hunyady János törökverő hadvezér nádorfehérvári diadala emlékére az egész világ minden tornyában, ez csendül meg al- konyattal, mint „imádságharang- szó“ és ez hívogatja az Isten házába az Isten megfáradt népét isten- tiszteletre, lelki megújulásra. Ugyanilyen hivatása van a mi Harangszónknak is, amely az egész ország evangélikusainak szánt harang. És pedig „hajnali“ harangszó. Ennek a harangnak a kötelét fiatal papok, tanítók markolták meg, de sokszor jönnek harangozni lelkes evangélikus testvérek, még tábornok munkatársak is. Mert a fő az, hogy a harang, a hajnali harangszó csengjen, zúgjon-bongjon s mindenki felébredjen a munkára. Mint az „Elnémult harangok“ c. megrázóan szép erdélyi tárgyú regényben Simándy tiszteletes, úgy harangozunk a mi népünknek. Ébresztjük, hogy meglássa az Evangélium és az evangélikus egyház nagy életki«cseit, hogy meglelje Hogyan terjesszük a „Harangszó“-t és miért? Irta: Pass László.
