Harangszó, 1930
1930-03-16 / 11. szám
XXI. tvfwiyato. 11. szám. 1930. március 16. Alapltolla K A Pl BßLA lS10-bcc. Uiptulajdono« uonántmi Lumar-Siüvílíío. ii Omzfcfo. Lathal H.öret- •8* hl rutaion lapja K6.lr.tok, eló&aetésl dijat ÍS reklamációk a HARANGSZO szarkeaaló kladéhlratalának Szombathelyre (Vasrm.) küldendők. glóSzelest alfoaad alndan avana. lelkén ta tanító. ■eojBlsolk Diideg nUrsij. Ne rejtsd el orcád, Istenem, Tekints reám kegyelmesen. laetknxtO-kiailOhtTatal SZOMBATHELY Vas vármegye, Flikkladóklratal > .Luther-Táraaaáa* tónJT kareakediaa Budapaat, VÖD., Szentkirályi-u. fi/a. á „HARAflfiSZO“ tlOflaetáal ára negyedévre 1 P 28 f. Félévre 8 P 40 f. Ceoporto. küldéascl lOr/.-oe kadvaamény. áaierlkaha egeaa évre I dollár ; ai utódállamokba Bsgvedérra I P á (U Pí kereszt beszéde. Zsidókhoz írt 1. 2, 12. „És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be Krisztus egy- szersiuindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.“ K risztus ártatlan szón védésének történetét a keresztyén váltság- tan: a keresztről szóló tudománynak nevezi. Ez a drága „tudomány“ legelőször is megvigasztalja, lecsendesíti háborgó lelkiismeretünket. Már maga ez, felmérhetetlen áldás. Hisz a világon nincs semmi más ami az embert jobban elcsüggesztené, örömét jobban elverné, munkakedvét jobban összetörné — mint a rossz, a háborgó lelkiismeret! Az emberek kezdettől fogva próbálgatták lelkiismeretüket valamivel megnyugtatni, de a próbálkozás mindig csak próbálkozás maradt. Sem Pilátus kézmosása, sem az áruló Judás kötele nem adott csendes békességet a Léleknek... az egyedüli orvosság a nagypéntek keresztjéről harmatozik alá. Vezesd a megfáradottat és megterheltet a kereszt tövébe, mutasd meg neki a Krisztus sebeit... és a legnyomorultabb is meglátja azokban a szeretet könyörülő hatalmát, csodálatos erejét, amely az ő lelkiismeretét is megnyugtatja és szívét békességgel betölti... A keresztről szóló tudomány megváltoztatja egész életünk folyását — megjavítja erkölcseinket, megszenteli egész vándorlásunkat. Figyeljük csak meg és mindig úgy találjuk, hogy a tiszta erkölcs, a becsületesség, s a többi szent erény mindig ott virágzik és ott lesz teljessé — ahol az emberek Leikébe teljesen beleolvadt ez a szent tudomány a Krisztus keresztjéről... Azután a keresztről szóló tudomány megtanít minket béketűréssel szenvedni... Vegyük eszünkbe s próbáljuk felmérni: milyen sok, nehéz fájdalmat viselt ő el a Gecse- máne kertjében, a Golgothán... békességgel!.. Utoljára a keresztről szóló tudomány készít elő minket csendes kimúlásra. Mivel is vigaszlalnók a távozó testvért, akit talán háborít a megilólteté8 gondolata, mivel is vigasztalnék mással, mint olyan igékkel, amelyet ismer kora gyermekségétől kezdve, s amelyet a messze múltból is visszacsengenek: „A ml Urunk Jézus Krisztusnak, az Isten fiának vére megtisztít minket minden bűntől..vagy ezt a másikat: „íme az Istennek ama báránya, aki elveszi a világnak bűneit!... “ Jézus e világ bűnéért KI meghalni eljövél, S tévelygő szemünk üdvéért Önként áldozat levél; Te ki kész valál outni vért Ádám romlott fiaiért: Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba. Vigasztaljon gyötrődésed, Midőn bűntudat gyötör, Támogasson csüggedésed, Kétség s baj reám ha tör. Verejtéked hüvösítsen, Segítőin, ha senki nincsen; Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba.“ Amen. « Március tizenötödike. Irta : dr. Schlitt Gyula. O ly sokszor Írtak már március Idusáról és még sokat fognak róla Írni, még pedig azért, mert nem lehet róla eleget irni. Ezen a napon rakták le a modern Magyar- országnak az alapjait s tették lehetővé azt, hogy a nyugati államok figyelembe vegyenek bennünket és haladni akaró nemzetnek nézzék a magyart. A negyvennyolcas hősök helyet adtak a magyar nemzetnek a nap alatt. Azóta indult hazánk oly irányú és hatalmas fejlődésnek, hogy ma helyt állunk minden tekintetben a művelt nyugati nemzetekkel szemben. Oly értékes munkát végeztek akkor elődeink, mely nem évülhet el soha s valahányszor visszatér a március tizenötödike, mindannyiszor megkapja lelkünket varázshatásával s hódolatra késztet azok előtt, kik a nagy dolgot véghez vitték. E napnak jelentősége abban nyilvánul legelső sorban, hogy a nemzeti erők felszabadultak megkötöttségükből s a szabad gondolkodás, a szabad cselekvés lehetőségein keresztül megtaláltuk azokat a formákat, melyekkel megtartva faji jellegünket nemzeti állammá tudtunk lenni. Az evangélikusság szempontjából azért is nevezetes ez a nap, mert a mi egyházunkból kerültek ki azok a férfiak, kik ennek a megváltó, szent mozgalomnak vezetői voltak. A negyvennyolcas nagy munkák egész embereket követeltek vezérekül s büszkeséggel tölthet el minden evangélikust az a tudat, hogy az ő egyháza adta ezt az acélos vezéranyagot. Nagyon gyakran a gúnynak vagyunk tárgyai más felekezetek előtt, hogy nem vagyunk sem hidegek, sem melegek. Ezzel azt akarják mondani, hogy határozatlanok vagyunk és gerinctelenek. Az evangélikus Kossuth példája mást mond. Mikor arról volt szó, hogy a nemzetet vissza kell adni önmagának, akkor Kossuth
