Harangszó, 1930
1930-12-14 / 50. szám
XXI. évfolyam. 1930 december 14. 50. szóm. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Az Országos Luther Szövetség hivatalos lapja. Kéziratok, előfizetési díjak és reklamációk a „HARANGOZÓ“ •zurkeHEtő-kiadóhi vau lónak Győrbe küldendők. Postacsckkszáinla: 30.526. Előfizetést elfogad minden evang. leikész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. w Hajfiiadat állja Ab Úr úgy kívánja A bűnös természet, Fojtsd el, tie kíméljed! Szerkesztő-kiadóhivatal GYŐR II., Petőíi-tér 2. Fiókkiadóhivatal: .Luther-Társaság“ könyvkereskedése Rudapest, Vili., Üllöi-út 24. A „HARANGSZÓ“ előfizetési ára negyedévre 1 P 23 f, félévre 2 P 40 f. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Vigyázzatok! Lukács ev. 21.36. .Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessétek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek és megálhassatok az emberek Fia előtt“. w É beren vigyázzatok minden időben! Legyen nyitva a szemetek! Szent bizodalommal és reménységgel nézzetek felfelé a hozzánk közelgő Megváltóra . . . Vigyázzatok önmagatokra, nehogy a harag, az irigység, a büszkeség, az elbizakodottság, vagy e világ hivalkodása elkapjon benneteket és felejtesse mennyei célunkat . . . Vigyázzatok arra, ami körülvesz benneteket: sok veszedelem, megannyi kísértés, vesztünkre kitett tőr leselkedik reánk s az Úr jön ítéletre! „Lelkem vigyázz serényen, buzgón fohászkodjál.“ Ebben a néhány szóban összesűrítve benne van mindaz, amit az igazi ádventi előkészület megkövetel. Benne van minden feltétele annak, hogy megállhassunk az embernek Fia előtt és elkerüljük az ítélet borzalmasságait... hogy csendesen mehessünk az örök Király trónusa elé... számadásra. Mondd, vándortársam, te is óhajtod ezt, kívánod ezt? . . . Az első feltétel így hangzik: „Vigyázzatok azért minden időben ..." Se a gond, se az élvezet, se a munka ne rakjon ólomsúlyokat a lelkedre, ne kössön a földhöz, ne raboljon el az Istentől... Vigyázzatok! A második feltételt így állítja fel az ige: könyörögvén, hogy megállhassatok az embernek Fia előtt... Imádkozzatok! ... és szárnyaival betakar minket az Ur és kegyelméből oltalmazó sátort von árva fejünk fölé. Ha az Úrhoz kiáltasz —- meghallgat téged, s melletted áll nyomorúságod idején... melletted áll az utolsó óra nagy csendességében is ... mellet- | ted áll a nagy ítéletmondás pillanatában ... kiragad a veszedelmekből... dicsőséggel megkoronáz és megmutatja néked az ő dicsőségét... Imádkozzatok !... hogy megállhassatok az embernek Fia előtt. Íme az ádvent két nagy parancsa: Vigyázzatok ! Imádkozzatok !... Két szó csupán, de örök karácsonyra vezet. Kegyelmes Istenem, add, hogy én is megállhassak az embernek Fia előtt. . . Sok szépet hallottunk és olvastunk már a szeretetről és mégis olyan kevés szeretetet látunk az életben ! Mi ennek az oka? Nehéz talán szeretni? Nemhogy nehéz volna a szeretet, hanem inkább édes öröm és lelki gyönyörűség! Miért nem szeretik hát az emberek egymást? Miért olyan szeretetlenek, miért olyan önzők, miért olyan rosszak? Az emberek nagy része nem olyan rossz, mint amilyennek látszik. A legtöbb ember lelke mélyén ott a szeretet parancsa, csak lángja nincsen. A legtöbb ember szívében ott a nagy, általános jóakarat minden ember iránt. Van őbennök szeretet, csak nem tudják, hogy mit kezdjenek vele, hogy „hogyan" kell szeretni ? Lássuk csak, mi is az a szeretet? Mindenesetre nem csupán érzés, hanem cselekvő akarat is. Jó akarat. És mi az a „jó“ ? Mi az életben az a „jó“-nak mondott dolog, amihez a jó akarat segíti az embertársait? Jó nem mindig a kellemes. Ezt sokan nem tudják. Sokan, kivált egyes szülők, akik nem értenek a gyermekneveléshez és mégis az embernevelésben kontárkodnak, azt „Oh vigyázz, mert a világ, Elszédít zajában; Sok szép, de múló virág, Mérget rejt magában. Oh vigyázz, mivel gyász Van a gyönyör mellett, S fény árnyat lenget. * Kérjed az Istent híven, Buzgó szent imával. Hogy kegyesen ö vigyen A veszélyen által! Istened, ha veled: Az ösvényen ö visz, S oltalmával őriz". Ámen. * hiszik, hogy akkor szeretik a gyermeküket, ha annak minél több élvezetet, örömöt, kellemes érzést okoznak. Ezek a szülők „majomszeretettel“ dédelgetik a gyermekeiket, amit nem köszönnek meg nekik később a gyermekeik. Egyszer egy börtönben Karácsony napján istentiszteletet tartottam. A régi, gyermekkori Karácsonyokról, az édesanyák szereteté- ről beszéltem a raboknak. Egy őszhajú, megtört rab keservesen sírt a beszéd közben és az istentisztelet végén azt mondta, hogy őt az özvegy édesanyja sohasem szerette, mert sohasem verte meg kiskorában s azért jutott ő vén fejjel a börtönbe. Pedig biztosan „szeretni“ akarta drága kis fiát az az özvegy édesanya! De csak akkor szerette volna, ha valóban javát akarta volna a fiának s embert nevelt volna belőle: munkás, szorgalmas, rendes, vallásos, erkölcsös embert. Mi hát az a „jó“, amit a jó akarat a gyermekének, élettársának, rokonának, embertársainak juttatni szeretne? Az illető ember igazi érdeke. A biztos megélhetés, az egészség, a jog, a becsülés, a tisztelet, az egyési szabadság, az elismerés, A szeretet. Irta: Pass László.
