Harangszó, 1930
1930-10-26 / 43. szám
1930 október 26 HARANCISZÖ. 331 Megemlékezett még Pesthy Pál az ágostai hitvallás négyszázéves jubileumáról, majd így folytatta: — Az 1848. évi XX. te-ben biztosított jogainkhoz utolsó lehelle- tünkig fogunk ragaszkodni. A bennünket lelkiekben ért sérelmekkel szemben a kellő felvilágosítás megadása után az Ítélkezést nyugodtan bizhatjuk minden tisztánlátó egyénre, mert a mi igazságunk fényes, mint a nap, mert a mi hitünk az egy igaz Isten és ha Isten velünk, ki ellenünk! Felemlítette az egyházkerületi felügyelő azokat a sérelmeket, amelyek az egyházat anyagi vonatkozásokban érték, majd megemlékezett Vass József elhunytáról. Raffay Sándor püspök hivatalos évi jelentésében megemlékezett mindenekelőtt az ágostai hitvallás keletkezésének négyszázados fordulójáról és hangoztatta, hogy az evangélium egyházának ma az a történelmi hivatása és kötelezettsége, hogy az ifjúságot egész férfiakká, hitvalló hősökké nevelje. Sajnálkozással kell megállapítanom — mondotta —, hogy az elmúlt köz- igazgatási év is ismét csak azt igazolja, hogy még mindig mostoha gyermekei vagyunk a magyar államnak. — Különösen fáj, hogy még mindig nem történt egyetlen komoly lépés sem az államhatalom részéről a felekezetközi viszonyok bomlásának megakadályozására. Ezt a gondatlanságot végtére is az állam és a társadalom törvényes rendje sínyli meg. A felelősség azonban nem bennünket terhel. Mi évről-évre megújítjuk ebben a tekintetben is panaszunkat és megszólaltatjuk aggodalmainkat. Orvoslást azonban eddig nem nyertünk. *A javadalmas egyházi tisztviselők házasságkötése volt az egyetlen pont, ahol nagyobb vita támadt. Arról van ugyanis szó, hogy azok, akik az egyháztól fizetést kapnak, házasságkötésükhöz ezután a felsőbb egyházi hatóság engedélyét legyenek kötelesek megszerezni. A felsőbb egyházi hatóság egyházi és erkölcsi szempontból birálná el a kérelmet. Raffay Sándor püspök maga kelt a javaslat védelmére, úgy hogy egy szavazat ellenében a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. A közgyűlés este 7 óráig tartott. A dunáninneni evang. egyházkerület közgyűlése. A dunáninneni ev. egyházkerület Balassagyarmaton tartotta közgyűlését okt. 16-án. A közgyűlést ünnepélyessé telte az a körülmény, hogy üt iktatták be a lándori Kéler Zollán dr. halálával megüresedett egyházkerületi felügyelői székbe Sztranyavszky Sándor dr. belügyi államtitkárt. Sztranyavszky Sándort tiz év óta ott látjuk az első sorokban, amint megnemalkuvó határozottsággal, fáradhatatlan kitartással és bátor önfeláldozással küzd a nemzet öntudatban kl- erősült magyarság érvényesüléséért. Politikai pályája megszakítás nélküli merész, feltörő ívelése a kormányzati tudásnak és politikai iskolázottságnak. A megyei köz- igazgatás műhelyéből, az élet gyakorlati iskolájából indul el és irányváltoztatás nélkül dolgozik, szakadatlan eréllyel, férfias vaskézzel, míg meg nem nyílik az út és a munkatér, kiváló szakismereteinek, gyakorlati tudásának elismert értéke előtt. Az új korszak politikusai között Sztranyavszky Sándor azt a ritka típust képviseli, aki a maga kiváló egyéniségével, tiszteletreméltó személyi értékével tekintélyt, hatalmat elismerést szerez annak a helynek, melyet elfoglal és annak az ügynek, melynek élére áll. A kerületi felügyelői magas tisztség mégsem a nagytekintélyű belügyi államtitkárnak szól, nem is a népszerű politikus érdemeit részesíti külön elismerésben, ez az egyházi kitüntetés Sztranyavszky Sándornak, a vallás, a lélek, a tisztesség emberének szól. (Folyt, kör) Egyházunk jövője.* Irta: szehtantatfai NAOY LAJOS. Hurcolhatták gályákra papjainkat, Ránk küldhették zord Karaffa hadát, Hűségükért Irthatták nagyjainkat, Ki nem olthatták hitünk csillagát, Gyújthatnának számunkra ma is máglyát, Zörgethetne bilincseket kezünk, Élesíthetnék újra bakó-bárdját, — Üldözés miatt el nem veszhetünk. Ostromol bennünk százados szegénység, Nem élveztük hatalom mosolyát, De bőven buzgóit az áldozatkészség, Ez tartott fenn templomot, iskolát, Szent eszméknek szolgálatában állunk, Fény, pompa, csillogás nem kell nekünk, Isten igéje a mi gazdagságunk, Szegénység miatt el nem veszhetünk. Belső ellenség is dúl sorainkban, Te is az vagy, ha közönyös szived, Akiben erős, lutheránus hit van, Az nem lehet se-meleg, se hideg. Az apáinak hitét el nem hagyja, Énekel, küzd, imádkozik velünk, [hajtja, Van még, ki térdét „Bál‘-nak meg nem Rút közöny miatt el nem veszhetünk! Ne féljetek, hogy egyházunk hajója Jövendő zúgó árján elmerül, Sionunkat az Úr hatalma óvja, Szavára tenger habja csendesül; Viharok közt nőtt nagyra szentegyházunk, Sem tűz, sem víz nem árthatott nekünk, Minden veszéllyel bátran szembe szóltunk, Velünk a „Mester“, el nem veszhetünk! • Az 1931. évi Luther Naptárból mutatóba. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére. A KIG németországi 5 Lnther-tannlmányútja. Napló. Közli: Tremmel Lajos tanító. Július 16. szerda. Reggeli és lelki áhitat után tovább mentünk Halle felé, s 9.27- kor megérkezve azonnal a város nevezetességeinek a megtekintéséhez láttunk. A Leipziger-Turmon át a hatalmas Vilmos császár szobrához értünk. Kis kanyarosodással a városi temetőben Francke Hermann Ágoston sírja mellett állottunk meg levett kalappal. A nagy emberbarát reneszánsz síremlékének látása után a Ring gyönyörködtetett bennünket. A városi színház, muzeum és a hatalmas egyetem érintésével a Moritzburgban találtuk magunkat. A vár körül viz folyik s ez regényessé varázsolja az ódon kastélyt. A vár mögött van a torony nélküli Dóm. Ez a hatalmas alkotás három építészeti motívumot egyesít magában, u. m. korai gót, reneszánsz és barokkstilt. A gyönyörű oltárképek a barokk korból valók. A piactéren van a gyönyörű Frauen Marienkirche, késői gót stílben. Eredetileg két templom volt, 1529-ben építették össze, így lett belőle egy hatalmas háromhajós s négytornyu templom. 01- tárja késői gótstilű, Schinkeltől. Kétoldalt nagyértékü festmények Cranachtól. Nagyon szép a szószékje is, melyről Luther is többször prédikált. Szemben a szószékkel Justus Jónásnak a templom első prot. lelkészének a képe. A templom egy gondosan elzárt fülkéjében őrzik Luther állítólagos halotti maszkját. Luther holtteste Witten- bergbe való szállítása közben egy éjszakán át itt volt felravatalozva, s ez alkalommal készítették róla állítólag a maszkot. Ez újabbnn vitás. Ugyanitt mutogatnak egy-két Melánchton ereklyét is. Az orgona Bach idejében épült, a nagy mester itt is játszott. A templom előtt van az u. n. Roter-Turm, egy különálló ősrégi torony. A Marktplatz főterén Händel szobra hirdeti a híres német zeneszerző halhatatlanságát. Rt van az a híres Roland szobor is. Ezután a Francke-féle Stiftungokat kerestük fel. Ezen alapítványok ma már oly hatalmas kiterjedésüek, hogy magukban is egy egész kis várost tennének ki, pedig 1695-ben Francke H. A. 7 forinttal alapozta meg. Több középiskola, árvaház, könyv
