Harangszó, 1930

1930-08-17 / 32-33. szám

1930 augusztus 17.

HARANQSZÖ.

251

ellen. Ne csak a házi tűzhely körül, hanem a házaséletben is tegyenek bizonyságot a felől, hogy minden családfenntartási működésüket e- vangéliumi kötelességérzet. Krisztusi lélek hatja át, Ez áraszt lelkűkben és övéik lelkében derült és borult ég alatt békés nyugalmat, boldogságot és ennek érzése, tudata övezi homlokukat királynői méltóság koronájával.

Hasonlóképen minden vallásos testületnek is, ahol Krisztus Urunk evangéliomát tisztán és igazán hirdetik, szent hivatása nyíltan, nem félve semmi veszélytől, Lutheri bátorsággal és határozottsággal hirdetni, hogy mi a mai kor különleges, cégéres bűnei ellen állást foglalunk. Gyűléseinken, értekezleteinken, a szószéken és a társas életben a kormányzás és a gazdálkodás ügyein kívül foglalkoznunk kell krisztusi lélekkel a társadalom újjászületésének vagy kérdéseivel (Máté 5, 16.) és határozatainkkal, példaadásainkkal, emberszeretetből fakadó tanácsokkal irányt adni annak a fejlődésnek, mely a bölcs Gondviselés intézkedése folytán életre serkenti az emker szívében annak tudatát, hogy „van ura, van Istene“ s a hatalmast és hatalomtalant Isten fiává, az embereket testvérekké neveli s helyreállítja majdan az egyén megbomlott lelki egyensúlyát, megteremti a társadalom nyugalmát, elégedettségét, békés össz- hangzatát és a földi életben az Isten országát megalapítja.

Imádkoznak. Edit az atya mellé térdel s mikor a harangszó elhaigatott s csak a búgása remegett a levegőben, mint az ámen, megszólal:

Mennyei atyánk, álld meg a mi jő lelkipásztorunkat, akkor mi is megvagyunk áldva.

Az öreg elérzékenyedett. Szemét törölte s homlokon csókolta a leányt, karonfogta s megindultak a hittérítő háza felé. Az estét it töltötték. Megtartották rendes házi áhítatukat. Az atya az írást magyarázta, imádkozott s Edit vezette a harmoniumon az éneket. Az áhitat órája volt számukra az erőgyűjtésnek ideje.

A napi munkában kifáradt lélek felüdült s új erőre kapott. A közös áhítatból mindig vittek magukkal annyit, -hogy a másnapi terhet könnyen hordozhatták. Az áhitat után a napi teendőkre terelődött a szó. Sziklai ismertette a zanzibári banknak ajánlatát. A bank minimális kamat mellett egy nagy tőkét bocsát a rendelkezésünkre, mert máshol nem tudja elhelyezni s nálunk — ismerve becsületességünket — biztos helyen látja a pénzét. A tőkére egyenlőre nincs szükségünk, de tekintettel olcsóságára, mégis gondolkodom, valami uton-módon talán felhasználhatnánk. (Folytatjuk.)

D. Kapi Béla püspök—az ágostai hitvallás aktualitásáról.

IV.

A negyedik szempont, amit az aktualitás megitélésénél hangsúlyozni kívánok, abban áll, hogy az ágostai hitvallás az államhoz való viszonyban is megállhat. Három szempontot érvényesít e tekintetben. Először is megmondja, hogy az állam és hatalom Isten rendelése, így tehát az ember hűséggel és engedelmességgel tartozik iránta. Másodszor az államhatalom azonban tartozik bizonyságot tenni az ő eredetéről és az ő törvényeit összhangba hozni Isten törvényével, a saját rendjét az Isten örökkévaló rendjével: hogy az emberek számára az engedelmesség bűnné ne váljék. A harmadik szempont pedig az, hogy az egyház elismeri az állam és világi hatóságok önállóságát és különállóságát. Nem állapít meg abban formát, hanem valláserkölcsi polgárokat akar nevelni. Olyan embertípust, amely istenfélelemmel, hűséggel, harmonikus érzésvilágával, életközösségével és az élet értékeit megbecsülő szolgálatával beleépíti önmagát az állam és az emberi közösségek életébe. Szóval az ágostai hitvallás az állammal szemben felajánlja a maga szolgálatát. És helyébe nem kívánja tőle azt, hogy az állam legyen az egyháznak rabszolgája, avagy lássa el minden jóval; csak azt kívánja, hogy mint az egyetemes kér. egyháznak egy élő, eleven tagja ugyanolyan megbecsülésben részesítse, amiben általában az egyházat részesíti és adjon segédeszközöket arra, hogy az egyház a maga ideálja szerint ne elzárkózó, az életközösségeket esetleg devalváló embereket termeljen, hanem olyanokat, kik mindebben értéket látnak és úgy lépnek az állam munkakörébe.

... Az ágostai hitvallásnak van tehát aktualitása. Bizonyságlevél ez az ágostai hitvallás hittartalmáról és erkölcsi tartalmáról. Programm ez, amely drága, értékes és eleven kincs lehet mindenkinek. Becsüljék hát meg az ágostai hitvallás aktualitását egyházunk minden rendű munkásai és tagjai. A modern ember vallásos életében sokszor erőteljes vonalakban alakul ki a történelmi öntudat; érvényesül benne az egyház történeti múltjához való ragaszkodás és az egyházi önérzet

büszkesége. De annál fogyatékosabb sokszor az emberek vallásos gondolkodásában a hitöntudat, mely gyakran az evangélikus egyház által képviselt vallásos egyéniségnek még csak nagy alapvonalait sem mondhatja magáénak. Az ágostai hitvallásba való elmerülés alkalmas arra, hogy az evang. embernek vallási öntudatát határozott hittartatommal töltse meg. Alkalmas azon követelés erőteljes hangoztatására, hogy csak a határozott hitvallással biró egyháznak van létjogosultsága. És csak a hitéről vallást tenni tudó és vallást tenni akaró egyháztag élő tagja az anyaszentegyháznak. Legyen hát prédikáló bizonyság ez a csendes óra az ágostai hitvallás megmaradó aktualitása mellett.

Ziermann Lajos kormányfőtanácsos előadása a szektákról és a nők egyházi szolgálatáról.

Az ev. theológiai konferencián Ziermann Lajos kormányfőtanácsos, soproni lelkész tartotta nívós előadását „Egyházunk és a szektamozgalom“ címen.

Szekta minden olyan vallási közösség, — mondta Ziermann Lajos — mely nem tartozik a törvényesen bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek közé, hanem csak törvényesen el nem ismert vallási közösség. Az egyház szempontjából szekta mindazon vallási gyülekezet, mely az elkülönítés miatt megzavarja az egyház békéjét, mely az elkülönítés folytán egyházellenes szellem.

Ezután részletesen foglalkozott az egyes keresztény elkülönések- kel, melyeknek elválását és életét történelmi példákkal támasztotta alá. Konklúzióképpen fejtette ki, hogy az egyes szekták megalapítói, illetve vezérei, egyéni és önző. legnagyobbrészt anyagi érdekeiket vették elsősorban tekintetbe elszakadásuk alkalmával.

Sopronban is vannak szekták, — folytatta Ziermann Lajos kormányfőtanácsos, — negyedszázaddal ezelőtt segédlelkészkedésem alatt az egyik, ma megszállt területbeli faluban is fellépett egy lelkipásztor, aki magánházakban tartott bibliamagyarázatokat.

Ilyen volt Feinsilber is, akit később Róbert bácsi néven lepleztek le Budapesten és aki jótékonysági akció révén sok pénzt szerzett