Harangszó, 1930
1930-08-03 / 31. szám
242 HARANOSZÓ. 1930. augusztus 3 Levél. A „Harangszóa tekintetes Szerkesztőségének Szombathely. Tekintetes Szerkesztőség! Legelőször is tisztelettel közlöm, hogy jelen levelemmel egyidejűleg feladtam b. címükre a Postatakarékpénztár utján befizetési lapon 5 pengő ösz- szeget, melyet szíveskedjenek hátrálékos előfizetési dijam rendezésére fordítani. Nem vagyok tájékozva, hogy e címen mennyi tartozásom áll fenn, azért kérem, hogy amennyiben az összeg kevés lenne, szíveskedjenek e körülményt közölni velem, hogy tartozásom teljes kiegyenlítéséről intézkedhessem. Ameny- nyiben több lenne ez összeg, mint tartozásom, szíveskedjenek a többletet a Harangszó, a mi kedves lapunk terjesztésére fordítani. Kötelességemnek tartom megragadni ezt az alkalmat s kijelenteni, hogy egyetlen lap sem végezhet annyi egyházi vonatkozású kulturmissziót, mint a mi kedves Harangszónk. Igazán mondom, hogy itt, e 14.000 lakosú kedves alföldi városban, szeretett Evangélikus Anyaszentegyházunk és közöttünk csak ez az egyedüli összekötő kapocs, mert a 14 000 lélek között mindössze eyy tiszta evangélikus család és cca 20 vegyes család van. Összes lélekszámúnk cca 25. El lehet gondolni, hogy e kevés lélek hogy eltűnik (és sajnos eltűnik) a többi 14.000 más vallásu között! A legközelebbi evangélikus templom Tiszaföldváron van, tőlünk 90 kilométerre, vagy esetleg Szolnokon, ami szintén távolságra körülbelül ugyanannyi. A Harangszó révén kapunk hirt túl a Dunán lakó kedves Testvéreinkről s oly jól esik ezeket olvasni. Lelki gondozásról itt szó sem lehet és csak a Harangszó és a rádión közvetített istentiszteletek azok, melyek megadják a lehetőségét a lelki összeköttetésnek. — Ezért szeretem én annyira a mi kedves lapunkat. s. N. Gy. — Ha nem ebből a szempontból néznők az Újszövetség egyes kitételeit a legvadabb anarchiát jelentenék, öngyilkosok etikája lenne a Hegyi beszéd. Nietzsche morálja érvényesülne. Teljesíthetetlen követelések lennének Krisztus szavai. Nem haladná-e túl az osztályharc legvadabb uszítását Lukács kijelentése: „Jaj nektek gazdagok. Könnyebb a tevének a tű fokán keresztüljutni, mint a gazdagnak a menyországba kerülni. Csak úgy foghatjuk fel helyesen ezeket a kérdéseket, ha a múlandóság fokáról az örökkévalóság magaslatára emeljük. Az Újszövetség is foglalkozik tehát a szociális problémákkal, de a belső szerves átalakítás lényegével, nem forradalommal dolgozik. Nem nyúl hozzá a társadalmi berendezésekhez erőszakkal, az ideált alakitja ki és megvárja, amig az élet eléri ezt az ideált. A szociális problémák fő alapfogalmait értelmezte ezután dr. Kiss Jenő az Újszövetség szerint. — Az Újszövetség is hangsúlyozza — mondotta — az emberi egyenlőséget, az Istenben való viszonylatban. Földi viszonylatban meg van a tagoltság. Nem uniformizálja az emberiséget, az egyént hozza előtérbe. — A napszámos munkája után ép úgy megkapja az elismerést, mint az, aki nagyobb dologgal foglalkozik. Az írás a hűséget állítja követendő mintaképül. IstenAz Isten népei. Irta: dr. Schlltt Gyula. 16 A rendes bűnök elkövetése szinte lehetetlenné volt téve. Irigységre nem volt ok, hisz munkateljesítésük egyforma alapon lett díjazva. Lopni nem volt érdemes, mert minden értékűk a raktárban volt. Egymást be sem csaphatták, hisz minden ügyüket a központ intézte. llgy éltek a telepen, mint az álomnak országában. Dolgoztak s Imádkoztak. Rúd- nai s Sziklai a központi épületben nyertek lakást. Nagy elfoglaltságuk mellett nem folytathatták eddigi munkájukat. A népért dolgoztak s a nép hálás volt. Évi fizetésben kapták meg jutalmukat. A telepnek híre ment messze vidékekre s csodálatára jártak a népek. Aki egyszer meglátta az itteni életet, annak már csak egy vágya volt, itt letelepedni. A városokból gazdag ma- gányzók jöttek s felvétették magukat a közösségbe. A központban kezelték vagyonukat s ök is munkába álltak a közért. Oly szép volt ez a munka 1 Személy és vagyonbiztonság meg volt a legnagyobb mértékben. Az egész telepen nyugalom, béke s nagy arányú fejlődés, mintha egy szolgálatot végez mindenki a maga munkakörében. — A munka nem ránk rótt nehéz teher, hanem élethivatás. Méltatlan tehát az a beállítás, amely a munkát tehernek tekinti és attól szabadulni igyekszik. A munka az Isten képére teremtettség nemes jele. Ennek a helytelen megítélése zavarta össze a szociális kérdést és hozta létre a kommunizmust. darab mennyország hullott volna alá a földre. Esténként az atyánál jöttek össze a telep vezetői. Már új emberek is voltak. Egy orvos, egy nagytőkés és egy mérnök. Mindegyik vallásos érzésű nagy emberbarát. Ép ez hozta őket a telepre. Most is a jövő teendőiről beszélgettek. Rudnai aggodalmának ad kifejezést, hogy terhesek kezdenek lenni a felgyülemlett tőkék. Kicsiny számukra a munkatér, nem tudják kifejteni erejüket. Wal- dauer, a nagytőkés közbeszól: Ezen segíthetünk I Mindenki felfigyel! Gyárat építünk — folytatja Waldauer — mely feldolgozza telepünk nyersterményeit. Az én tőkém elég lesz rá. Megkísérlem. A nagy tervre megdobbant mindegyik szíve. A ragyogó szemek egymást biztatták, hol becsületes, önzetlen együttműködés fog a végrehajtáshoz, ott a lehetetlen is sikerül. A szót tett követte s két év alatt füstölt a gyár. A közösség tagjaiból kerültek ki a munkások. A kisebb birtokkal rendelkezők eladták földjüket a nagyobb birtokosoknak, így erősödtek ezek is, ők pedig a gyárban kaptak biztos megélhetést. Ez volt a telepnek egészséges földbirtok reformja. A gyár tőkéjét ugyancsak a központ — De ráutal az Újszövetség arra ís, hogy a földi értékek nem tulajdonai az embernek. A javak szerzése nem lehet öncél. A munka nem gyűjtésre, hanem a megélhetésre való. A meglévő tőkét lehet Isten országa szolgálatába állítani, de lehet akadálya is az üdvösség- nak, — utal a gazdag ifjúról szóló példabeszédre, — akkor meg kell tőle válni. kezelte s a munkások keresetét is. Nagy gócponttá lett a telep. A becsületes munkával előállított áruknak volt keletjük. A gyár forgatta a központnak minden pénzét s nagy kamatokat fizetett a közösség tagjainak. A hittérítő, kit atyjaként szeretett mindenki már csak lelkipásztorkodással foglalkozott s a rendes istenszolgálalot végezte. A gyermekek tanítását, az iskola vezetését Waldauer leánya, Edit vállalta. Ő is részt kér a közös munkából s nem tágftott, míg nem adták a kis négereket a keze alá. Egy nap kiránduláson volt a közeli erdőben. Ott játszott velük a tisztáson. Olyan volt köztük, mint egy fehér angyal a kis ördögfiókák között. Nagy zsivajjal kergetődztek s ha egyet elfog a kis feketék közül össze-vissza csókolja. Most a kicsinyek kergetik Editet, el akarják fogni. Edit menekül. Egy fa mögül hirtelen előugrik Lajos, mérnök, Edit olyan lesz mint a rózsa. Majd sírásra fordul piciny szája. Ennyire ráijeszteni 1 Lajos nagy bocsánatkérések között közeledik hozzá, s megnyugtatja a megijedt leányt. Edit meg is békül. Kérdőre vonja Lajost, miért leselkedik utána? Lajos megérttette Edittel, hogy most véletlenül más járatban van. A hegyoldalban egy rendkívül szép helyet
