Harangszó, 1930
1930-07-13 / 28. szám
1930 július 13. HARANQSZO, 221 egyházmegyei felügyelő magával ragadó beszédben nyitotta meg a közgyűlést. Az ősöknek nagy hitét állította elénk hatalmas szavaiban s ébresztő gondolatai nem maradtak hatás nélkül. A gyűlés központját képezte az esperesnek évi jelentése. Körültekintő, alapos munka, mely nem csupán az egyházmegyének vallási erkölcsi s vagyoni viszonyairól tájékoztatott a legpontosabban, hanem az esperesi hivatallal kapcsolatosan végzett számos funkciónak megemlítésével rávilágított azokra a felelősségteljes s lelkiismeretesen végrehajtott, nehéz kötelességekre, melyekre az esperes van elhivatva. Az egyes bizottságok jelentései közben termékenyítő viták tették élénkké a gyűlést. Majd az esperesnek buzgó imájával a gyűlés bezárult. Lefolyásában a gyűlés tanulságos és értékes volt. Fakadjon belőle áldás az egész egyházmegyének munkájára! Iskola-alapköletétel. Június 15.-én a szegedi egyház Istent segédeimül híva a nagy vállalkozáshoz ünnepély keretében helyezte el az alapkövet uj iskola épületéhez. Ennek az épületnek felső, félemeleti részében két tantermes iskola s tanítólakás lesz; Alsó, mélyföldszinti kisebb része az iskolagondozó lakásául fog szolgálni, nagyobb részében pedig a leány-, a nőegylet-, s főkép az evangélikus egyetemi hallgatóság működésére szükséges helyiségek helyeztetnek el. Az alapkőlefételi ünnepélyen Kutas Kálmán lelkész mondott beszédet, imádkozott, majd az iskola-építés történetét magában foglaló okiratot kettős zárt palackban a gyülekezet fejei jelmondattal helyezték el az alapkőben. Az ünnepély az Erős várunk eléneklé- sével végződött. Majdnem 3 éves anyagi és erkölcsi küzdelem eredménye, hogy az iskola, illetőleg kulturház végre az építés stádiumába jutott. Dr. Pol- ner Ödön egyetemi tanár, volt gyülekezeti másodfelügyelő vívta ki, hogy a vallás- és közokt.-ügyi miniszter 12.000.— P adománnyal és 8.000.— P építési segéllyel jáiul az iskola építéséhez, Fodor Jenő másod felügyelő viszont tekintélyes városi segélyhez és épületanyaghoz juttatta a gyülekezetét. A cca. 62.000 P-be kerülő épülethez a gyülekezetnek segélyekből 32.000 P, saját forrásaiból 17.000 P áll rendelkezésre. A hiányzó 10.000 P-t bankkölcsönből fedezi az egyház. — Legyen az épület a gyülekezetnek valóságos kulturháza, amire szüsége is van, tekintve — a gyülekezeten kívül — azt a 150 főből álló egyetemi és főiskolai ifjúságot amelynek lelki irányítása a szegedi lelkészi gondozásnak egyik legnagyobb s eredménnyel biztató feladata. De szükséges kulturális helyiség a nőegylet, a szegényügyek szeretetmunkájának elvégzése céljából is, mert ilyen helyiséggel a városban eddig csak a mi gyülekezetünk nem rendelkezett s a hiány lehetetlenné tette a meglehetősan nehezen mozduló, közszellemet s lendületet nélkülöző, meghasogatott egységű egyházban a sikeres kulturális munkát. Ä soproni theologiai konferencia, Július 1—4. Szerte a magyar rónákon megsuhant már a kasza. Szorgos kezek gyűjtik kévékbe az istenadta termést. De ez idő alatt a soproni Ev. Theol. Fakultás szellemi vezetői sem bevertek tétlenül, hanem hatalmas szellemi tornára fújtak riadót. Négy püspök, számos lelkész és világi vezető férfiú részvételével folyt le a lapunkban már több ízben emlegetett theol. konferencia. A Csonka-Magyarország minden részéből összesereglett mintegy 120—150 főnyi résztvevő jelenléte félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy evang. egyházunkban igenis meg van az üdvösség dolgai iránti érdeklődés, sőt epedő vágyakozás. A résztvevők egy része az új Theol. Otthonban nyert minden tekintetben kifogástalan elszállásolást s a líceumi tápintézetben jó kosztot. A konferenciát Dr. Geduly Henrik tiszai egyházkerületi püspök templomi isten- tisztelettel nyitotta meg. Csel. 2, I. v. alapján az egy akarattal való együttlétet és történeti felelősségérzetet hangsúlyozta. E konferencián — mondta — a tudomány vasszárnyain isteni magasságokba emelkedik fel a lelkünk, de igazi áldásban csak akkor lesz részünk, ha a pünkösdi lélek le száll reánk. Ezután a soproni egyházi énekkar Altdörfer Viktor karnagy vezénylése mellett egy egyházi éneket adott elő bájos színezéssel. Majd Dr. Kiss Jenő hittudománykari dékán meleg szavakkal üdvözölte a konferencián megjelenteket s a konferencia célját ezekben a szavakban foglalta össze : Lelki ajándékot akarunk közölni veletek a ti megerősítéstekre s azt akarjuk, hogy felbuzduljunk egymásunk hite által 1 (Római levél I.) D. Raffay Sándor bányai eh. kerületi püspök előadás keretében a keresztyén felekezetek egyesítésére irányuló törekvéseket ismertette. Maga Krisztus akarja — úgy mond — az egységet, az egy nyájt[és egy pásztort. Az egységesítő törekvések két medret vájtak maguknak: a római és nem római keresztyénysóg medrét. Az utóbbiak 4 ponton már megtalálták a közös alapot, ezek: 1. A Szentírás feltétlen tekintélye. 2. Az apostoli és niceai hitvallások egyenlő értékelése. 3. Két szentség van: a keresztség és az úrvacsora. 4. Püspökökre szükség van, jellegük és hatáskörük azonban nemzetek szerint váltakozik. Van sajnos egy tábor, mely uniót csakis a pápa jogara, helyesebben igája alatt képzel el. A püspök reménységét fejezte ki, hogy ba a nemzetek Krisztust s rajta keresztül egymást is megtalálják az egy akol és egy nyáj meg fog valósulni. Az előadások sorozata voltaképen július 2-án kezdődött és szoros egymásutánban folyt minden délelőtt 8—12-ig. A konferencia vallásos, mondhatni áhitatszerü jellegét megóvták a reggeli Biblia-magyarázatok és imádságok, melyeket Németh Károly (1 Ján, I, 7) lébényi, — Hanzman Károly (I Pó 2, 2) soproni és Kellő Gusztáv (I Ján, 5, 4, 5) szarvasi lelkészek láttak el. A konferencia középponti témája a 400 éves, jubiláns Ágostai Hitvallás volt. D. Dr. Pröhle Károly professzor : „Keresz- tyénség és protestanizmus az Ágostai Hitvallásban“ címen két előadásban ismertette evang. hitünknek ezt az alapvető szimbolikus iratát. Előadása világos, szemléltető és mindvégig lebilincselő volt s a szó szoros értelmében magával ragadta a hallgatóságot. Ne tegyük az Ágostai Hitvallást — mondotta Pröhle professzor — azzá, ami lenni nem akar. Nem akar ez a keresztyén hit teljes rendszere lenni. Sajátos történeti helyzetben, sajátos célból született meg. Ragaszkodik a niceai és apostoli hitvallásokhoz. Egyfelől teljes erkölcsi komolysággal Ítéli el a bűnt, másfelől azonban megjelöli a Jézus Krisztusban való szabadulást. Az Ágostai Hitvallás határozott krisztusközépponti (krisztocentrikus) irányban halad s e tekintetben sem a róm. kath. hitszemlélet sem a kálvini világnézet nem vehetik fel vele a versenyt. Egyedül Krisztusban van üdvösség, s ezt egyedül hit és kegyelem által nyerjük. Ezt lélegzi az Ág. Hitvallás. Belőle igazi lutheri ke- resztyénség, a szív keresztyénsége sugárzik elő. D. Kapi Béla dunántúli püspök „Egyházi életünk és az Ág. Hitvallás“ címen beszélt e fő hitvallási iratunkról s többek közt a következőket mondta: Az Ágost. Hitvallás nem történeti emlék' csupán, hanem olyan irat, melynek ma is meg van a maga korszerűsége. Egy gazdag fegyvertár ez egyházunk harcosai számára. Négy szempontból értékes ez a Hitvallás. Biztos vonásokkal megrajzolva: 1. az evang. ember belső szerkezetét. 2. egyházi programmját. 3. Az ev. egyház egyházközi álláspontját. 4. Államhoz való viszonyát. Szerinte a bűn két forrásból ered: az istenfélelem hiányából és a bűnös vágyból. Az Ág. Hitvallás a Krisztus váltságha- lálához vezet s középpontjában a megiga- zulás tana áll, Isten a váltságot elkészítette s az ember szabad elhatározásából vagy elfogadja vagy elutasítja az isteni kegyelmet. A hittudományi kar többi professzora a maguk sajátlagos szakmáiból vett előadásokkal gazdagították a konferencia résztvevőinek theologiai ismeretét. Dr. Deák János: „A keresztyénség az Ótestamentomban“ címen tartott előadást. Alapgondolata az volt, hogy a keresztyén embernek is szüksége van az ótestamen- tomra. Bár egyes újabbkori theologusok, mint Harnack és a megtévelyedett Deiitsch az Ótesta mentőm ellen nyilatkoztak, viszont Luther a Szentírás egységéért szállt síkra. Különösen a próféták iratai és a
