Harangszó, 1930
1930-07-13 / 28. szám
220 HARANQSZO 1930 július 13 laratiot dr. Merényi Oszkár egyházközségi jegyző készítette és olvasta föl. A vallásos estély kiemelkedő része dr. Kovács Sándor egyetemi ny. r. tanár beszéde volt. Az estély Ittzés Zsigmond orgonajátékával, Scholtész Emil zenetanár hegedűszólójával, majd Sturm Lajos hatásos szavalatával ért véget. Szombathelyen Czipott Géza lelkész végezte az ünnepi szolgálatot. Az áhitatot nagyban emelték a Leányegyesület ünnepi énekkara, nemkülönben a Vakok Intézetének tagjaiból alakult kvartett, mely Arany- Sarudy: Fiamnak c. énekét énekelte nagy hatással. A díszközgyűlés ünnepi istentisztelet keretében folyt le. A távollevő felügyelőt az elnöki székben Fóth Kálmán városi főszámvevő helyettesítette. A lelkész, a felügyelő-helyettes, Herczeg Ferenc oénztáros, és v. Nagy Lajosból álló elnökség nevében Czipott Géza lelkész olvasta föl a gyülekezet ünnepi hitvallását. Az istenitisztelet végeztével a presbitérium élén dr. Valkó Miklós kir. törvszéki tanácselnök tolmácsolta a lelkész előtt a presbitérium és az összgyülekezet háláját a gazdag magvetésért. A megszállt területen, Sajógö- mörön ugyancsak június hó 22-én ünnepelték az ágostai hitvallás 400 éves évfordulóját. Az oltári szolgálatot Bencze Sámuel, Fizély Ödön és Egyed Aladár lelkészek végezték. Az ünnepi beszédet Fizély Ödön alsózselezsényi lelkész tartotta. Az Urvacsorai beszédet Bencze Sámuel mondotta. A díszközgyűlésen az elnöki megnyitót Szent-Ivány József mondotta. Az ágostai hitvallás mellett hűségnyilatkozatot tettek a sajógömöri egyház nevében Németh Pál, a lőkösi egyház nevében dr. Gamauf Pál, a tornaaljai misszió nevében dr. Gaál Gusztáv. A közgyűlést Egyed Aladár lelkész zárta be. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A gráci egyetem hallgatói sztrájkba léptek. Erre okot az egyetemi tanács azon határozata szolgáltatott, mellyel örökre kitiltott az egyetemről egy hallgatót, akit a törvényszék egy katho- likuH egyesülethez tartozó egyetemi hallgató bántalmazása miatt elitéit. A diákok tiltakoztak ezen határozat ellen és megakadályozták az előadások megtartását Dal a harangról. Sohiller F. német eredetije után fordította : Dr. beczkói Blaskovich Béla. Ha mester veri a formát széjjel, Kellő időben és józan ésszel, Akkor a harangot baj nem éri, Szép zúgását áldás kiséri; De jaj, mikor formája alul A rézfolyam önként szabadul, Abból csak számos baj származhat, Mihez nyers erő nyújt alkalmat, Ilyen vész bizton bekövetkezik Ha a nép a rosszal szövetkezik, S az utóbbi huzza a harangot Amely csakis most ad hamis hangot Szabadság, testvériség, egyenlőség! Azok az üres jelszavak, Mik utcaszerte hangzanak, És „vitéz“ akad most tengersok, A csendes polgár is fegyvert fog, Ami máskor csatornatöltelék, Az uralkodik most: a csőcselék, Amely előtt nincs már semmi szent, Minden oly zavaros fent és lent; Az pedig a legsülyosb veszély, Felszabadult a szenvedély, Mely nem ismer többé korlátot, Pusztít ellenséget, barátot; A börtönöd mind kiürülnek, Városok falvak romba dűlnek. — „Nézzétek, mint a tiszta arany, Oly szépen fénylik a kész harang, Mely a formából elénk tárul, És mesterművet im elárul. A sisaktól a pereméig A művész alkotót dicséri.“ A mester igaz örömmel int: „Ifjak, öregek jöjjetek mind, A szép harangot felszenteljük, Concordiá-ra kereszteljük. Ebben a városi községben, Éljen a nép egyetértésben, Hogy megszűnjék az örök átok, A harangot jól felhúzzátok, Mint a harang a szomszéd Éggel, Legyetek ti is békességgel.* Vége. A veszprémi ev. egyházmegye közgyűlése. A veszprémi ev. egyházmegye június hó 25-én tartotta Takács Elek, esperes és Mihály Sándor, felügyelő kettős elnöklete alatt 1930. évi rendes közgyűlését. Az egész gyűlés az áldott időkről való megemlékezésnek jegyében folyt le. Az ágostai vallástétel nagy napjának jubileumi lelke hatotta át a népes közgyűlés tagjait s a hitvalló ősöknek a 400-as távlatból is elevenen ható szent lelkesedése és bátor hite nyomta a híveket megfeszített munkára kötelező- bélyegét a tárgyalások folyamára. 24-én reggel a lelkészi kar az Ur Szent Vacsorájával élt. A szertartást Schöck Gyula, pápai lelkész végezte. Utána az egyházmegyei tanító és lelkészegyesület tartotta külön-külön értekezletét. A tanítóegyesület Szutter Dániel, a pápai egyház ny. érdemes igazgatójának elnöklete alatt a tanítói hivatással kapcsolatos aktuális ügyeit tárgyalta. Kakas Irén, pápai tanítónő értékes munkát olvasott fel s Nitschinger János, pápai tanító a tankönyvrevizióról és a népiskola 7. osztálya felállításának szükséges kérdéséről s mikénti megoldhatásáról tartott gyakorlati érzékre valló előadást. A lelkészértekezlet lefolyásának Takács Elek, esperes elnöki megnyitó beszéde adta meg az irányt. A nagy, dicső múlt erőforrásaiból merítő közhasznú lelkészi munka s ezzel szemben az állam részéről fájdalmasan tapasztalt negligálás képezték életbe vágó gondolatainak gerincét. Kovács Béla, pápai hitoktató az Ágostai Hitvallásról tartott lebilincselő előadást, Mátis Károly, nagyalásonyi lelkész pedig „A szociális probléma az Ágostai Hitvallás megvilágításában“ címen olvasott fel mélyen járó munkát. Mind a két előadás meggyőzött bennünket arról, hogy a haladni akaró világnak feltétlenül szüksége van arra a szellemre, mely az Ágostai Hitvallásból árad s a mely a világnak a legműveltebb népeivé formálta 400 éven át, soha el nem avuló, tiszta tanainak rendíthetetlen követőit. Ésperes úr jelentéseiből meggyőződtünk arról is, hogy egyházmegyénk lelkészei ma is végzik nemzetmentő munkájukat. Annál lehangolóbb tapasztalni azt hogy a történetnek acélba öntött bizonyságtételei dacára, jelen munkaeredményeinket semmibe véve, nem hogy méltányolnának bennünket, hanem — kisebbségünkre való tekintettel — visszaszorítanak minden téren. Gyülekezeteink a ránk rakott terhek alatt roskadoznak. Nekünk a sors nem juttatott a haza földjéből 100.000 holdas birtokokat, pedig a haza fenntartása érdekében mi is tettünk valamit s ami evangélikus híveinknek ősei szintén ott álltak honfoglaló Árpád zászlója alatt. Adócsökkentési államsegélyképpen kaptunk 50.000 pengőt. Egy ország félmillió evangélikussága. S ezzel szemben egyetlenegy katholikus lelkész kap az államtól egy 57.000 pengő értékű miseruhát. A sok közül ez csak egy példa 1 Evangélikus testvér gondolkodj efelett! 1 Egy seb ez, mely fáj. Fájhat ez különösen annak az egyháznak, mely az országos statisztikából tudja, hogy az államnak erkölcsi és kulturális viszonylataiban, milyen értéket képvisel a maga kisebbségében is. A 48-as törvények a maguk végrehajtásában nem fejthetik ki a nemzet fejlődése szempontjából azt az erőt, amelyet Kossuth, a nagy evangélikus lélek prófétai szemén keresztül meglátott, amig azoknak XX. cikke nem kerül a megvalósulás stádiumába. A 48. XX. te. a nagy reformeszméknek szerves tartozéka, melynek megvalósulása nélkül, a többi is csak 50%-ban tudja kifejteni immanens erejét az ország boldogsága érdekében. A törpe iskoláinkat fenyegető veszély, a lelkészek törvénybiztosította teljes összegű korpótlékának késése s számtalan más mind oly momentum, mely joggal fáj nekünk, bizalmatlanságot szül a lelkészi karban s bénítja munkakedvét. Egy mély fájdalomnak megnyilatkozása volt az egész lelkészértekezlet. De az esperes urnák ez ügyekre vonatkozó biztató jelentéseiből reményt merítettünk, hogy a kultusz'; ormány nem hagyja figyelmen kívül jogos kívánságainkat s azokat teljesiti. Másnap ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a közgyűlés. Ihász Mihály, egyházmegyei aljegyző lelket építő imában emelte Istenhez a jubiláló gyülekezetét s majd az evangélikus lelkészeknek balassagyarmati ünnepélyes deklárációját olvasta fel. A közgyűlést Takács Elek esperesnek buzgó imája vezette be. Mihályi Sándor,
