Harangszó, 1930

1930-07-13 / 28. szám

1930. július 13. HARANQSZÓ. 219 ben és a kegyelemnek egyazonos, drága cseppjei hullanak mindkettő leikébe. (25.10. c.) Az isteni igazság és szeretet az ellentétek felett áll, az egymásra agyarkodókat egyenlőkké teszi igazságban és kegyelemben. Az Ágostai Hitvallás ledönti azt a lelki arisztokrácia és lelki prole- társág közé emelt választó falat, amely az Isten előtti egyenlőségnek útjában állott. A gyónásnál az em­ber ne a hasonlóan bűnös ember­társa előtt, hanem Isten előtt alázza meg magát (25. c.). Az úri szent vacsora két szin alatti kiszolgálta­tásával megszünteti azt az ellentétet, amely az egyszerű hívőt alsóbb­rendű lénynek, a klerikust közben­járónak tette meg, (22. c.) a szerze­tesi életet pedig angyali magaslatra emelte (27, 23. c.) és így tovább. Nem jelentik-e már az eddigiek is a társadalmi ellentétek elmérge­sedett élének igen nagy mérvű, a lelki oldalon teljes megoldását?! De az anyagi megoldást, sem ítéli a kér. felfogás és így az Ágos­tai Hitvallás sem meliőzhetőnek. Ezt a megoldást pedig az új életben (6. 20. c.) mutatja fel. Ahol ez az új élet megvalósul, ott' a szociális probléma anyagi oldalának a meg­oldása a társadalmi rend felforga­tása nélkül, önmagától következik be és pedig nemcsak az egyik osz­tály megelégedésére, hanem vala­mennyi osztály boldogságára. Az új élet az istenfélelemből és az Isten iránti szeretetből táplálja a tiszta, önzetlen és aktiv felebaráti szere­teted amely az egyik oldalon kész­ségesen ad, amíg csak adni tud, a másik oldalon pedig nem követel, hanem Istenben bizó hittel várja a mindennapi kenyeret, hisz Ő terem­tője, megtartója és gondviselője a nincstelen szegényeknek úgy, mint a vagyonosoknak és néki gondja van az övéire. (1. c. Mt. 6, 25—32.) Az új életnek próbaköve a sze­retet gyakorlása, melyet az új em­ber Isten akaratáért és a felebarát iránti igaz szeretetből visz véghez. Ez az új élet a bűnös önzéstől megszabadulva mindenek előtt az igazságnak megfelelően látja meg a visszás gazdasági helyzeteket s az embertársak nyomorát, ezenfelül pedig a szeretet leikével ad nem­csak az igazság szerint, hanem úgy, ahogy az Isten csak^adnia enged és nem akkor duzzad szíve az öröm­től, amikor vagyona mind jobban halmozódik, hanem akkor, mikor Ínséges testvérével jót tehetett. Ez­zel az új életből folyó magatartással megszűnik a szívbéli ellentét, irigy­kedés, gyűlölködés, önzés szülte nyo­mor és szent, testvéri ölelkezésben ujjongva üli diadalát az isteni szere­tetnek az emberek szívében vissza­verődő, az embertársakra szertehulló melengető, éltető, boldogító napja. Ami pedig még ezen felül is megoldatlan marad, azért bőséges kárpótlást nyer ki-ki ott, ahol meg­szűnik minden igaztalanság és sze- retetlenség: az élő és bennünket üdvösségre váró Istennél. Mi tehát az Ágostai Hitvallás mondani valója a szoc. problémával kapcsolatosan ? Uraknak, szolgák­nak, tőkéseknek, proletároknak, gazdagoknak és szegényeknek azt mondja: „Keressétek először Isten­nek országát és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek“. (Mt. 6, 33.) Diakonissza-avatás, főnöknő beiktatás. Bensőséges ünnepe volt e hó 29-én, vasárnap, az ev. egyház- község kebelében működő Szeretet- háznak. Négy új diakonissza-nö­vendéket avatott fel Pálmai Lajos tb. esperes, a Szeretetház igazgatója és lelki gondozója a délelőtti isten- tisztelet keretében ünnepélyes for­mák között. Máté ev. 10. r. 16. verse alapján intézett a növendé­kekhez szívbem arkoló beszédet s figyelmeztette őket a reájuk váró nehéz, de dicsőséges feladatra. Miután kivette tőlük a fogadalmat s egyenkint megáldotta a Krisztus szolgálatára magukat immár elkö­telezett Tabithákat, elbocsátotta őket annak a szamaritánusi mun­kának folytatására, melyet áldoza­tos lélekkel Istenért, a Krisztusért végeznek, a szentírásból vett textus eme szavaival: „íme, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; — legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, miut a galambok.“ Egy szárnyaló karének elhangzása után, D. Kapi Béla püspök lépett az oltár elé s az előtte térdeplő, húsz évvel ezelőtt a pozsonyi diák. anyaház tagjává felavatott Huber Etelka eddigi he­lyettes főnöknőt iktatta be rendes főnöknői állásába. Gyönyörű be­szédben vázolta meg tisztségét, utalva Márk evangéliuma 10. r. 43—44. verseinek eme szavaira: „ , . . aki nagy akar lenni közöt­tetek, az legyen a ti szolgátok; — és aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen . . .“ Majd áldást mondott reá és vég­zendő munkájára s elbocsátotta további útjára azzal az atyai intés­sel: legyen a vezetése alatti inté­zetnek jó szelleme, s mint egyenlők között az első: mindenben jó példa­adó. A szép ünnepélyen nagy számú érdeklődő közönség volt jelen s a tömött sorok közt helyet foglalt a pozsonyi anyaház több tagból álló küldöttsége is a főnöknő vezetése alatt. Délután 6 órakor műsoros szeretetvendégség volt a Szeretet­ház nagytermében, amelyet nyolc­van terítékkel a „Belmisszió-egye­sület“ rendezett a nagy nap öröme alkalmából. A műsoron karénekek, szavalatok szerepeltek az intézet kötelékébe tartozók előadásában. Pálmai Lajos intézeti igazgató a Szeretetház történetét s a háború és kommun alatti helyzetet ismer­tette érdekes és színes szabad elő­adásban. Az emlékezetes ünnepélyt Kapi Béla püspök imája zárta be. Confessio Augustiana. Az egész világon egyforma ben- sőséggel ünnepelték meg az ágos­tai hitvallás 400 éves évfordulóját. Csonka-Magyarország valamennyi ág. hitv. ev. gyülekezetében június 22-én emlékeztek meg a 400 éves évfordulóról ünnepi istenitiszteletek és díszközgyűlések keretében. Budapesten a Deák-téri templom­ban D. dr. Raffay Sándor püspök tartotta az ünnepi beszédet. A dísz- közgyűlésen Tolnay Károly nyug. Máv. elnökigazgató tartott hatalmas emlékbeszédet. Nyíregyházán D. Geduly Henrik tiszakerületi püspök, Győrött délelőtt Túróczy Zoltán, la­punk társszerkesztője, a délutáni vallásos estélyen D. Kapi Béla püspök, Sámsonházán D. Kiss István püspök beszélt. Sopronban Ziermann Lajos kormányfőtanácsos méltatta a hitvallás jelentőségét, a díszköz­gyűlésen Töpler Kálmán felügyelő, kormányfőtanácsos olvasott föl dek­larációt. Kaposvárott Takács Béla lelkész tartotta az ünnepi isteni­tiszteletet. A díszközgyűlésen Lux Ferenc egyház elnöke beszélt. Az ünnepségen jelenvolt dr. Kovács Sándor egyetemi tanár, a Luther- Társaság titkára, nemkülönben dr. Kring Jenő táblabiró, a kaposvári ág. hitv. ev. egyház örökös tiszte­letbeli felügyelője. Az ünnepi dec-

Next

/
Thumbnails
Contents