Harangszó, 1930
1930-07-13 / 28. szám
XXI. ávralytw. 28. szám. 1930. július 13. Alapította KAPI BfiLA 1910-ban. Laptalajdonofl: Duilttu L0imr-Si0»8tií|. 4b Orssáf os Iiuther-H*ÖT#I- ■ég hivatalos lapja. Kéziratok, slőfliatéal dijak és reklamációk a HARANGSZÓ saarkaoatO kiadóhivatalának Szombathelyre (Vaarm.) tüldnnclók. Blöttasteat slfogad aiindan svana. lalkáas és tanító liOJtleoii omni fiiiriu. HARANGSZÚ A földi sors bármerre vet, Nem tagadom meg hitemet. ts.rk~.UI-klmdAklT.Ul SZOMBATHELY Vu »»r megye. flökkladOhivatal t , Luther-Táraaaá^* könyv kareakedáas Budapest, Vin., Saentklrályi-u. »1 /ft. A „HAKANWKZO“ •löflsetéal ára aecyedéTrt 1 P 2» f. Félévre t P 40 I. Csoportos küldéssel 10*/»-oe kedvesmény. áaiertkaea egén évre I dollár , aa utódállamokba aecyedévre 1 P ét fill. Szenvedések között. Római 1. 8, 18. „Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik.“ Í gy biztatgatja maga-magát a szegény és mégis gazdag, a szomor- kodó és mégis mindenkor örvendező Pál apostol. Lehajtott, fáradt fejét a magasságok felé emeli és látja azt a dicsőséget, amit Isten ígért az övéinek... Ha egyáltalában élt ember a földön, akinek a szíve fájdalmakat hordozott, akkor Pál apostol volt ez az ember. Mintha élete minden napja arra lett volna kiválasztva, hogy megváltó Krisztusa megmutassa neki azt: mennyit kell türelemmel szenvedni annak, aki az ő nevét hordozza... földi vándorútja a szenvedések, kínlódások útja volt s Pál azt mutatta nekünk meg: Istennek gyermeke hogyan lehet boldog, még a nyomorúságok közepette is... A Biblia több helye beszél arról, hogy Isten gyermekeinek itt alant sokszor könnyes a vándorútja. Egyszer így szól: „Az igaznak sokat kell szenvedni“... másutt ezt olvassuk: „Akit szeret az Ür, azt megdorgálja“. .. Ám a fenti igében van egy új gondolat is, egy drágalátos vigasztalás: a szenvedés — dicsőségre vezet, nem itt a homályos látás világában, hanem az örök életben... Amit itt szenvedünk, azt testben szenvedjük s nem rontja meg belső világunkat... nem törheti össze a megváltott Lélek koronáját, azt a zavartalan boldogságot, amelyről Jézus egykor így szólott: „Ismét meglátlak majd titeket és örülni fog a ti szívetek“... Amit itt alant szenvedünk azt a múló időben szenvedjük... itt mindennek elkövetkezik vége — minden dolognak rendelt ideje vagyon — amit Istennél nyerünk az örök, elfogy- hatatlan és el nem múló. Az Isten szeretete — örök! Ez az örökség, ez a dicsőség soha el nem fogy 1 Jézus mondja ezt is: „A ti örömötöket senki el nem veheti“. . . Uram ! ezt a dicsőséget jelentesd meg majd nekünk is!... „Az Istennek jótetszése Lelkemnek nyugodalma; Hogyha fáj is fenyítése, Ez szívem bizodalma: Bár jó napom ma nem látom, De holnap rám virradhat; Ha késik is meg lesz mégis, Atyám meg nem tagadhat. * Az Istennek tetszésére Bizom minden dolgomat, Mert lelkem üdvösségére Fordítja ő sorsomat. A nehéz bajt, keserves jajt, Mely szívemet szaggatja, Szent örömmel ő váltja fel: Legyen meg akaratja.“ Amen. • Kapi Béla püspök - az ágostai hitvallás aktualitásáról. (A soproni theol. konferencián tartott előadásából.) R z ágostai hitvallás, mint szimbolikus irat, kettős kapcsolatban áll előttünk. Eleven kapcsolatban áll mindenek előtt a Szentirással, másod ízben az egyházi köz-szellemmel. Szimbolikus irattá csak úgy válhat, hogyha ezt a kettős kapcsolatot elevenen fenntartja. így egyházunk és az ágostai hitvallás elválaszthatatlan viszonyban van egymással. Ha nem engedjük, hogy az ágostai hitvallás egy történelmi emlékké váljék, akkor kell, hogy meglássuk annak az egyházi életünkben való állandó aktualitását. Azt, hogy az ágostai hitvallásnak, amely a történelemnek a produktuma, négy évszázad múltával is van mondani valója a mai egyház számára, van tanítása a mai evangélikus ember számára. Hogy ma is kifejezésre tudja juttatni az egyháznak tulajdonképeni hitbeli és erkölcsbeli birtokállományát. Azt jelenti, hogyha az ágostai hitvallás aktualitásáról beszélünk, hogy azt még ma is a Szentirás mellett fundamentális alapnak tekintjük, hogy az még ma is vas- ajtaju fegyvertár, amely egyházunk küzdelmei számára a Krisztus által adott fegyvereket biztosítja. És ab- b8n, hogy az ágostai hitvallás mostani aktualitását hangsúlyozzuk, benne foglaltatik az a meggyőződésünk, az a hitvallásunk, hogy az evangélikus egyháznak van történeti jogosultsága. Hogy van olyan egyházegyénisége, értéke, amely elkerülhetetlen szükségessé teszi azt, hogy mint külön egyházegyéniség álljon és munkálkodjék és se jobbra, se balra beolvadással, a maga egyházegyéniségének, karakterének az elszíntelenedésével, a maga elvének az elfojtásával ne váljék erőtlenné, ne váljék a maga önállóságának az elvesztőjévé. Ha elmélyedő lélekkel tanulmányozzuk az ágostai hitvallást, akkor felismerjük benne az evangélikus egyház teljes kiépített hittartalmát és erkölcsi tartalmát. Nagyon leszállítanánk az ágostai hitvallás értékét, hogyha abban nem látnánk mást, mint a lélek értelmi és toll- finomságával megírt egyházdiplomáciai iratot. Van ilyen karaktere is. De nagyon lesülyesztenénk a tulajdonképeni értékét, hogyha ebben keresnénk a jelentőségét. Az igazi jelentősége abban van, hogy
