Harangszó, 1930
1930-05-25 / 21. szám
1930 május 25 HARANQSZO. 165 egyet, magántauár, Görgey László vármegyei főjegyző. Farkas Géza képviselő, Stranyavszky Sándor államtitkár és mások, mindannyian a rend tagjai. A Johannita-rend magyarországi csoportja az ünnepi istentisztelet után a Nemzeti Kaszinóban teljes ülést tartott, amelyen Oszkár porosz herceg is résztvett. Este 8-kor díszebéd volt a Nemzeti Kaszinóban Oszkár herceg tiszteletére. * A Johannita-rend — hivatalosan Jeruzsálemi Szent János Rend — székhelyét Potsdambantartja. Nagymestere a mindenkori német császár másodszülött fia. Eitel Frigyes — házassága után — Oszkár herceg javára lemondott a nagymesteri címről. A rendnek számos európai államban vannak tagjai, akik or- szágonkint csoportokba tömörülnek. A magyarországi csoport öt évvel ezelőtt alakult, amikor is a magyarországi konvent Feilitzsch bárót választotta kommendátorául. A rendnek tiszteletbeli kommentátora : vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója. A Johannita-rend célja a keresztyén eszmék védelme, a lovagi erények ápolása és jótékonyság gyakorlása. Ezen előkelő rendbe való fölvétel kamarási táblát, vagy ősnemességet kíván, azonkívül társadalmi, vagy közéleti téren betöltött jelentős pozíciót. A rendnek ma Magyarországon körülbelül 80 tagja van. Köztük Vasmegyéből: szentmártoni Radó Lajos felsőházi tag, Koltai Vidos Dániel és Koltai Vidos József cs. és kir. kamarás földbirtokosok a Johannita lovagok. A rendnek csak protestáns vallású tagjai lehetnek. A katolikusok hasonló rendi alakulata a máltai lovagrend. A keresztyénség helyzete Oroszországban. 3 Irta : Lie. Dr. Karner Károly. Lenin a marxista szocialisták álláspontját vallotta és a vallást magánügynek minősítette. Hasonló elvi álláspontot foglal el a szovjetek köztársasága is — hivatalosan. Ezen álláspontnak akar kifejezést adni az említett törvény, amely kimondja a lelkiismereti szabadságot és megengedi a vallásos propagandát De keresztülvitele csakhamar kimutatta, hogy a szovjetvezérek célja nem a vallás és lelkiismeret szabadságának biztosítása, hanem annak kiirtása A törvény megengedi az atheista propagandát is. Sőt a valóságban tulajdonképen csak az utóbbi, az atheizmus. Két ellenséges sebesült katona szembeszéde a kötdző-segéiybelyen. (Galicia, Komarno melletti harcban a sebesülésemkor. Vércsalakos szalmaalmon vergődték át az éjt. Aféle frontsegélyheíy volt. Véres szenny szerteszét. Villanó tüzes szemekkel, mint szörnyeteg kutyák ugattak, döngtek az ágyúk. Kattogtak a puskák. Vérfagyasztó hörgő jajok . , , Elhaló sóhajok: „VizetI" ........Anyám .,. Jaj, Istenem ... , .. Kis fiam ... Meghalok .., Lobogva égő falvaknak tűzláng koszorúja borzalmas fénykeretet vont hörgő haldoklókra 5 ahogy az üszők vérszagú hűvös hajnal hasadt: Két szomszéd katonaszempár úgy egymásba tapadt, Egyik szelíd, kék, törlfényű szomorú orosz szem. Másik fáradt villanású, bánatos magyar szem. Ebből elszánt ellenségek. Békült testvérek most. 5 a két szempár nagy, megértő, néma beszédbe fog: „Lásd mennyi gyász, könny, borzalom, Nézd a sok kihullt vért. Apák, fiák hafott sorát... Testvér... Mindez miért? I" E két bús emberszempárnak néma beszédébe’ benne volt a nagy háború minden szörnyűsége. Benne a Jézusi béke engesztelő, megbocsátó szent, örök érteke, Nagy, mély átérzése. Fönsége, szépsége: . , a K a IHÁSZ SÁNDOR az istentelenség szabad. Mert már az említett törvény értelmében is pl. tilos a val- lősoktatás teljesítése nyilvános iskolákban, sőt a szovjet különféle eszközök segítsé- gülvétele mellett igyekezik a gyermekeket a vallásoktatástól általában is elvonni: nemcsak az iskolában nem hall a gyermek valláslanítást, hanem lehetetlenné lesz az egyház által külön teljesítendő vallástanítás is: a 18 éven aluli ifjúságot a lelkésznek még az iskolán kívül sem szabad maga köré gyűjteni. Sőt még az is megvan nehezítve, hogy szülők tanítsák a gyermekeiket vallásuk elemi igazságaira. Az iskolában csak a vallásellenes propaganda jogosult. Erre a tanítók állásuknál fogva kötelezve vannak. Az olyan tanító, aki nem folytat állandóan vallásellenes propagandát, vagy aki épenséggel kifejezést merne adni vallásos érzületének és meggyőződésének, az állásával játszik. Rendkívül jellemző az a körkérdés, amelyet orosz iskolákban tanítók a növendékekhez intéztek és amelyben többek közt felvilágosítást kérnek a gyermekektől, hogy családjuknak mely hozzátartozói látogatják a templomot, hogy a növendék maga szo- kott-e templomba menni, hogy kényszerí- tik-e templombajárésra vagy volt-e módja „jogát“, hogy t. i. nem jár templomba érvényesíteni ; hogy szokott-e imádkozni, hogy hord-e mellén keresztet és ha igen, miért, mint vélekedik a vasárnapi isten- tiszteletről. beiratkozott-e már a vallásellenes egyesületbe, stb. A kérdőivet egy szocialista újság mutatta be olvasóinak, úgyhogy annak hitelessége felől nem lehet kétség. Ily módon a felnövekvő fiatalság kimondottan vallásellenes befolyás hatása alatt áll. Ez a propaganda nem riad vissza attól, hogy éles ellentétet ébresszen a szülők és gyermekek közt. belenyúl a szülők legtitkosabb és legemberibb jogaiba, elidegeníti a gyermeket a szüleitől, hogy a maga vallásellenes ideológiájának megnyerje őket. Kimondottan a vallásellenes propaganda szolgálatában áll a „Komszo- mol“-nak nevezett ifjúsági szervezet. A szó maga rövidített formája a „Kommunista ifjúsági egyesület“ orosz formájának. A szövetségnek 1920-ban alkotott prog- rammjában nyíltan benne van a valláselleni harc és pedig nem abban a formában, mintha az valamelyik egyház vagy vallásos alakulat ellen irányulna, hanem abban az értelemben, hogy a „vallásos hitnek az elve, mint olyan gyűlöletes a kommunizmus számára " Ezen egyesület tagjainak a száma 1926- ban kb. 200,000 volt, a hozzátartozó kommunista cellák számát u. a. év végén egy a helyzettel ismerős és a kommunista propagandának szolgáló író kb. 5000-re tette. Ma a tagok számát kb. 1 millióra becsülik. Ez magában csekély szám, ha elgondoljuk, hogy Oroszországnak a lakossága jelenleg meghaladja — hivatalos orosz becslés szerint, — a 150 milliót. A szervezet valódi befolyása a közéletre azonban sokkal nagyobb, mint arra ebből a számból következtetni lehetne. Mint az állam által támogatott szövelkezés megtalálja útját olyan körülmények közt is. amikor belső gyengesége miatt elkellene pusztulnia. Valóban ez a szervezet zászlóvivője az ifjúság és így a jövendő nemzedék kommunista elvekkel való eltöltésének és éppen azért a szellemi életre gyakorolt befolyása, beláthatatlan horderejű. De a szovjet nemcsak arra törekszik rendszeres és céltudatos eljárással, hogy a felnövekvő ifjúságból a vallásos életnek a szikráját is kiölje, hanem igyekszik megnyerni a maga számára a felnőtt nemzedéket is. Ennek a célnak az érdekében alakították meg „Az istentelenek szövetkezetét“, amelynek a szovjet fennállásának tizedik évében kb. 250 000 tagja volt. Alig, hogy a kommunista köztársaság megalakult, a vezetők megindították az egyházellenes „felvilágosító“ propagandát. A maguk marxista-materialista ideológiája szerint a vallásnak szociológiái gyökerei vannak és a vallás a szociális fejlődésnek