Harangszó, 1929

1929-03-24 / 13. szám

Ha a zöld asztalon ott lett volna a könyvek könyve. Hohenlohe herceg a humanizmusról. A Deák-téri Luther-Szövetség böjti sorozatában Hohenlohe Ká­roly Egon herceg tartott előadást: „Keresztyénség és humanizmus“ címmel. „Mostanában, — úgymond — adminisztratív úton próbálnak se­gíteni a szociális nyomorúságon, azonban azt látjuk, hogy akik csupán bürokratikus eszközökkel közelítik meg a szociális eszményt, bajosan érik el a célt. A magán­jótékonykodást is inkább önzés és hiúság fűti, pedig sok embernek nem annyira a szegénysége fáj, mint az a mód, amellyel rajta se­gíteni igyekeznek. Nekünk, világ­háború utáni embereknek csak­ugyan nincs okunk büszkéknek lenni a humanizmus vívmányaira és arra a bölcsességre, amellyel a világ urai többi között a magyar sorsot is irányítják. Mennyire más­képpen alakultak volna ki a béke- szerződések, ha a tárgyaló zöld­asztalon ott lett volna a Könyvek Könyve, a Biblia.“ Szégyenérzet. Diogenes (meg­halt 324-ben Kr. e.) így szólt egyik tanítványához, aki zavarba jővén elpirult: „Ne szégyenkezz, fiam, mert ez az erény színe.“ lett, Istenesék gyerekei már kintszorultak a konyhában. Az ebéd, meg kell adni, pompás volt. Gyöngyözött is valamennyi­nek a homloka s midőn a finom bort kezd­ték szopogatni, egyszeribe kigyulladt a vendégek arca. — A friss hurka, kolbász, fiatal, omlós malacpecsenye azután igazán megoldotta a vendégek nyelvét. — Többet ér ez, Istenes Uram, mint száz prédikáció I — szolt Domokos, Farkas sógora. — Hét hallják, — szólalt meg Farkas mester — nekem még a menyország sem köll, ha ilyesmi ott nem kapható. — Nono, eljátszod te a menyországodat csakhamar. Hallom, miféle rumlit csapta­tok a csárdában. — Eh, mit, egyszer élünk sógor. Az az élet, ha az ember jól tud enni-inni, mit is vartyognak azok a papok mindig menyor- szágról-pokolról. Hát volt ott valaki ? Látta valaki ? Hol van az ? — Ez a menyország ni 1 S beledöfte villáját egy nagy darab friss pecsenyébe 1 Nekem ugyan papolhat a pap. Amit nem látok, azt nem hiszem I Én bizony csak jobban szeretem a finom pecsenyét, a jó borocskát a legszebb prédikációnál is! (Folyt. kBv.) 100 ________________________ K risztusunkhoz. . . . Cikkázó fergeteg vert rajtunk végig . . . Haldoklók sóhaja hangzott az égig .. . Vörös pallosával a fekete halál Bármerre vergődtünk . .. reánk talált, . . Mert eltévelyedtünk Uram tetőled, Futottunk, bújtunk, bűnösen előled . . . . . . Fejünket átkos párnákra hajtva Ezer bűnös lélek a hitét elhagyta, S bálványt emelve durva, rőt lelkének Pogány tanítást adott gyermekének ... Amikor köröttünk a félvilág égett: Gúnyszóval illettek, kéromoltak téged . . . .. .Szép hazánkban szerte üldözöttek lettünk A viharban ... vészben hozzád menekül­tünk . . . . . . Hitünktől akartak minket megfosztani, Lelkünket akarták megfeszíteni I .. ... S a vad zivatarban hozzád hű maradtunk Keresztrefeszített, drága, jó Krisztusunk 1... . .. S egyek leszünk neved csodás varázsá- Szélesehazában,bánat országában... [ban, És egy lesz a magyar 1 Európa fénye 1 Békesség sátora borúi majd föléje . . . .. . Ott ragyogsz fölöttünk a rideg romokon: Krisztus keresztje a hegyormokon 1. .. Somogyi János. HARANQSZO. OLVASSUK A BIBLIÁT! Jézus a válság óráiban. Tudod, mit tesz? Márc. 25. Ellenségeiért imádkozik. Lu­kács 23, 34. Gondold meg, mekkora volt a szenvedése: Bűntelen, ártatlan volt, mindenkivel csak jót tett és mégis halál vár Rá. S azok ellen, akik halálra ítélik, nem forral bosszul, hanem imádkozik értük. El tudod képzelni, mekkora lelki erő kell ehhez ? A legnagyobb testi és lelki szen­vedések közt azokért imádkozni, akik ide juttatták! óh de csodálatosan nagy a Te türelmed és szerelmed irántunk, megváltó Krisztusunk, hogy nem a Te Atyád bosszú- állását, hanem bűnbocsátó kegyelmét kéred ellenségeidre. Márc. 26. Bűnbocsánatot hirdet. Lukács 23. 39—43. A két ember múltja lehet egy­forma, a jelenük egészen ellentétes. Az egyik a múltban él most is, a másik sza­kított a múlttal, megtért Istenéhez, Akiről azelőtt tudni sem akart és hisz a Jézusban, Akit pedig a szeme láttára akar csúffá tenni a világ. Maga sem remélt már ke­gyelmet és ime élete utolsó óráiban része­sül abban. Jézus a Hozzá érkezőnek min­dig megbocsát, ha látja annak Istenhez térését és a Benne való hitet. A kereszten való bűnbocsánathirdelése által is azt mu­tatja, hogy a bűnbocsánat mennyire nél­külözhetetlen a mi életünkben. Érzed-e ezt az életedben?.. Márc. 27. Övéiről gondoskodik. János 19, 25—27. Jézus amellett, hogy az egész emberiség lelki ügyét munkálja, sohasem feledkezik meg az egyes emberek egyéni szükségleteiről sem. Amikor az egész em­beriség lelki ügyéért vívja a nagy harcot a halállal a kereszten, még ekkor is gondja van övéinek földi életére. Látod, milyen gondoskodó szeretettől szól a kereszt alatt állókhoz 1 Ha vannak goűidjaid, menj a kereszthez, ha senki nem segít rajtad, állj a kereszt aló, nézz fel arra. Aki minden­kinek a gondját magára vette, meglátöd, Jézus fog gondoskodni rólad mindig ! Márc. 28. Isten akaratát tölti be. János 6. 38. Máté 26, 39. Ismerte Istennek üdvö­zítő akaratát, újra meg újra megbizonyo­sodott ezt az akaratot irányító szent szere- tetről és önként vállalta ennek az akaratnak véghezvitelét. Igyekszel-e te Isten akaratát megismerni, egyéni akaratodat annak alá­rendelni úgy, ahogyan Jézus telte ? Vagy lázadozol az ellen s nem engeded érvé­nyesülni, mert a te akaratod vele ellenke­zik ? Ne felejtsd el, Isten akarata üdvössé­get munkáló, jó és szent akarat. Tanulj meg Jézustól engedelmeskedni Isten aka­ratának és mindenben cselekedni azt. Márc. 29. Meghal a kereszten. János 19, 30. Lukács 23, 46. A világ bűne Jézus keresztre feszítésében éri el a tetőfokot, Jézus szeretete ugyanekkor ragyog a világ felé a legfényesebben. Szereidének nagy­ságát ez az áldozathozatala méri meg és mutatja meg igazán, hogy meghal a ke­reszten. Elvégeztetett a szenvedés, de el­végeztetett a világ megváltásénak isteni munkája is 1 Isten Szent Fia. drága meg­váltó Jézusom, odaborulok kereszted tövé­be, hadd törjön össze olt az a ludat, hogy miattam, helyettem, érteni szenvedtél és haltál meg. Oh de sokba kerültem én Ne­ked I Keresztfádnál könyörgöm Hozzád : Irgalmazz nékem, óh Jézus, óh Jézus 1 Márc. 30. Minden bűnödet halálba vi­szi. II. Kor. 5, 21. Gál. 3, 13. Itt világlik meg Nagypéntek jelentősége és a kereszt­nek titka, hogy azért halt meg Krisztus hogy elvegye a világ bűnét, tehát a te bűnödet, az én bűnömet is. Ami a keresz­ten történt, az a te életednek fontos sze­mélyes ügye, a legfontosabb, amit csak el tudsz képzelni. Krisztus minden bűnödet halóiba viszi! Tudod mit jelent ez? Érzed ennek a ténynek a te életedben való döntő jelentőségét? Bűneid terhét levette az Ür a vólladról kegyelemből, hogy higyj Benne! Tudod-e mór mondani hittel Neki: Meg­váltóm, Uram, Királyom 1 Márc. 31. Feltámad a halálból. Márk 16, 1—8. Képzeld el a sírhoz vándorlók csodálatos tapasztalását és örömét! Akit a világ halálra adott, Akit mindenki halott­nak tudott, nem halott már, feltámadt 1 Nem a halál, az élet győzött, nem a bűné. Krisztusé lett a diadal. Az Ür feltámadt. Ez Nagypéntektől Husvéthoz zarándoklók­nak tapasztalása és öröme. Tapaszialod-e te is ? S ha igen, le tudod-e vonni ennek a tapasztalásnak az összes gyakorlati kö­vetkezményeit az életedben ? Úgy tudsz-e husvéíot ünnepelni, hogy szívből zengheted az örömhírre , a boldog áment: Bizony feltámadt az Űr?! Lukács István. 1929. március 24.__ Növekvő belátás. „Amikor gyer­mekeim 16—20 évesek voltak töb­bet tudtak mint én“ — szólt egy öreg földművelő. — „Huszonnégy éves korukban ugyanannyit tud­tak, mint én; a harmincadik év körül már meg is hallgatták, amit mondtam; harmincöt éves koruk­ban már tanácsot is kértek tőlem. És sejtem, ha negyven évesekké lesznek, elismerik majd, hogy az öreg is ért valamihez.“ Adató sit a Haraipá Martán!

Next

/
Thumbnails
Contents