Harangszó, 1929
1929-03-24 / 13. szám
1929. március 24 HARANGSZO. 101 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A törvényhatósági bizottságban a vallásfelekezetek is képviseletet nyernek. A felekezeteket a legnépesebb egyházközségeik (hitközségeik) élén álló lelkészek képviselik, tekintet nélkül arra, hogy a törvény- hatóság területén választók és választhatók-e. A vallásfelekezetek képviselőinek száma híveik számarányához igazodik. Az egyes felekezetek képviselőinek száma az összes vármegyékben és városokban a következő: 179 r, kát., 8 gör. kát., 59 ref., 22 evang., 3 gör.-kel. és 12 izraelita lelkész tagja lesz a törvényhatósági bizottságoknak. Berki Gyula képviselő beszédében találóan jegyezte meg „hogy még a törvényhatósági bizottságok összeállításába is felekezeti szempontokat kever a közigazgatási javaslat. “ A vallás helyett — mondotta — csak a rátermettség kvalifikáljon. De nemcsak a törvényhatósági bizottságokban. Mindenütt! Képek a szekszárdi templom-avatásról. Ismét tele lett a szemünk könnyel, sírt az egész gyülekezet, a meghatódottság és a hála könnyei peregtek arcunkon, mint néma imádság, mikor Németh Gyula lelkész a szószékre lépett. Akkor éreztük meg az Úr végtelen kegyelmét, hogy miért éppen őt rendelte ide, hogy ő áldott, nehéz munkával eddig hozta, vezette a gyülekezetei, hogy az ő szorgalma, munkássága kellett ide és az ő hívő szíve, hogy megépülhessen az Úr segedelmével a templomunk. De legyőzve a könnyeket, gátat vetve a meg- hatódottság és túláradó öröm elé, program- mot adott, örök ádventi programmot adott prédikációjában ev. gyülekezetünk egész életének és saját magának. „Imé, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit I“ (Ján, 1, 29.) Hogy higyjük, amint ő hiszi, hogy Jézus Krisztus az élő Istennek fia, bárány, aki a haláléval elvette a világ bűneit. Ezen a hiten épüljön gyülekezetünk tagjainak lelki temploma, mert ez a hit az, amelynek a keresztyén élet talpkövévé kell lennie. • Istentisztelet utolsó éneke erővel, hittel, bizalommal telve; szállt fel a magasba „Erős vér a mi Istenünk" és benne mind az a hit, mind az a bizalom, amit ember, gyülekezet érezhet az örökkévalóban. * Istentiszteletünket követő díszközgyűlésen jegyzőkönyvbe foglaltatott ez a nyilatkozat szószerint: 1. Az egyházközség közgyűlése alázatos lélekkel mond hálát az Istennek azért, hogy húsz esztendő áldozatát, küzdelmét, reménységét érdemén felül is megkoronázta a mai nappal és mint meg nem érdemelt drága ajándékot veszi át és fogadja el Istennek kezéből ezt a templomot. Hálás szívvel ajánlja fel a szentháromság egy igaz Isten dicsőségére: az egyház híveinek áldására és a magyar nemzet és magyar haza hűséges szolgálatára; Istennek oltalmába. ígéri, hogy Istennek ehez az ajándékához, melynek nagy és áldott lelkiismereti kötelezettségeit is érzi további áldozatkészséggel templomáról szorgalmával mindhalálig hű marad. 2. ’ Az egyhásközség hálós szívvel mondott köszönetét méltóságos és főtisztelendő Kapi Béla püspök urnák az avatás aktusáért. 3. Az egyházközség köteles őszinteséggel állapítja meg és nyilatkoztatja ki, hogy templomépílésének munkájában rajta kivül álló egyesek és intézmények annyi szeretettel, megértéssel és áldozatkészséggel voltak segítségére, hogy enélkül célt nem ért volna. Ezért a viszontszolgálatra kész keresztény szív egész melegével köszönetét mond. (Folyt köt.) EGYRŐL-MÁSRÓL A mindennapi életből. A nemzéti lobogó tisztelete. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az összes tanügyi hatóságokhoz rendeletet bocsátott ki a nemzeti zászló kultuszáról. A nemzeti lobogó minden államban — mondja a rendelet — az állam méltóságának, a nemzeti erőnek és összetartozásnak szimbóluma, melyet mindenütt tradicionális tiszteletadással vesznek körül. Ez, sajnos, nálunk általánosságban nem szokásos és a múlthoz képest közöny mutatkozik. Ezért elrendelte a miniszter, hogy valamennyi hazai iskolában, minden évben egy ünnepies alkalomkor előadást tartsanak a nemzeti zászlónak a nemzet életében való jelentőségéről és az egész ifjúság tisztelgő menetben vonuljon el a nemzeti lobogó előtt. Mit mondott Luther Márton a pénzről? „Akinek van pénze, az legyen úr a pénze felett s ne a pénz uralkodjék ő felette. Mert aki felett a pénz uralkodik, az nem teheti azt, amit ő akar, hanem annak azt kell tennie, amit a pénz diktál. Ha ő ura a pénznek, akkor ezzel a pénzzel tud jótékonykodni. Ha látja, hogy valakinek nincsen kabátja, akkor azt mondja a pénznek: No csak te félmilliós vagy milliós pénzdarab, ki abból a pénztárcából, nem látod hogy ott egy meztelen ember, segíts rajta, hogy legyen kabátja! Vagy amott h fekszik egy beteg, akiknek orvosságra és jó levesre lenne szüksége ! Nem látod te duzzadó pénztárca? No csak rajta, hamar segíts ezen a betegen 1 Akik pénzükkel igy bánnak s így rendelkeznek, — azok urai az ő pénzüknek. Bizonyára sok keresztyén így rendelkezik pénzével. De bizony van sok olyan is, aki a pénzét rakásra gyűjti, jól elzárja, hogy mindig nagyobb és nagyobb rakás legyen belőle. Az ilyenek szolgák, még pedig a pénznek rabszolgái!“ Te ura vagy szolgája vagy-e pénzednek? HETI KRÓNIKA. A képviselöhózban a közigazgatási reform tárgyalása alkalmából Jánossy Gábor képviselő rámutatott, hogy a szabadságnak nincs nagyobb ellensége, mint az agyonigazgatott közönség. Nem helyesli az érdek- képviseletek bevonását, de ha már meg történik ez, kívánja, hogy a tanító rend és a jegyzői kar is képviseletet nyerjen. Törvénnyel kívánná kötelezni a leányokat a férjhezmenésre. — Wekerle pézügyminisz- ter benyújtotta az 1929—30. évi állami költségvetést. E szerint 1 milliárd 428 millió pengőre rúgnak a magyar állam jövő évi kiadásai. Ugyanakkor Wekerle miniszter 6 pénzügy javaslatot nyújtott be, Ezek a javaslatok a rendkívüli ideiglenes házadómentességre, a vitézi telkek és visszatelepülő magyar állampolgárok ingatlan- szerzésének illetékmentességére, az állatforgalmi adó megszüntetésére, a földadó kulcsának leszállítására, az okirati illetékek alól való mentességekre és az Ipari Jelzé- logintézetnek nyújtandó kedvezményekre vonatkoznak. — A felsőhöz elfogadta a fürdőjavaslatot. — Szegeden kegyeletes ünnepségek keretében emlékeztek meg a szegedi árvíz 50-ik évfordulójáról. — Az idei március 15-iki ünnep a revízió jegyében folyt le. Rothermere lord március 15-e alkalmából meleghangú üzenetet küldött a magyar sajtónak. ' A román agrárbizottság minden ellen- érték nélkül elkobozta a csiki székelyek 62 ezer holdnyi vagyonát. Spanyolországban újból forradalmi jelenségek mutatkozfiak. Ezúttal az egyetemi ifjúság zavarog. Az olasz minisztertanács elfogadta a vatikáni megegyezésről szóló javaslatot. A német delegáció jóvátételi bizottsága 1—2 milliárd aranymárka évi törlesztés fizetést ajánlott fel. Szovjet-Oroszországban Sztálin és Bucharin között az ellentétek mindinkább kiélesednek. A francia radikálisoknak nem sikerült elhalasztani a kongregációs törvény tárgyalását. Nagy Sándor állhatatossága. Nagy Sándor arra a kérdésre, hogy mivel hódította meg a félvilágot, így felelt: Azzal, hogy sohasem ingadoztam.
