Harangszó, 1929

1929-03-24 / 13. szám

1929. március 24 HARANGSZO. 101 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A törvényhatósági bizottságban a vallásfelekezetek is képviseletet nyernek. A felekezeteket a legné­pesebb egyházközségeik (hitközsé­geik) élén álló lelkészek képviselik, tekintet nélkül arra, hogy a törvény- hatóság területén választók és vá­laszthatók-e. A vallásfelekezetek képviselőinek száma híveik szám­arányához igazodik. Az egyes felekezetek képviselői­nek száma az összes vármegyék­ben és városokban a következő: 179 r, kát., 8 gör. kát., 59 ref., 22 evang., 3 gör.-kel. és 12 izraelita lelkész tagja lesz a törvényható­sági bizottságoknak. Berki Gyula képviselő beszédé­ben találóan jegyezte meg „hogy még a törvényhatósági bizottságok összeállításába is felekezeti szem­pontokat kever a közigazgatási javaslat. “ A vallás helyett — mondotta — csak a rátermettség kvalifikáljon. De nemcsak a törvényhatósági bizottságokban. Mindenütt! Képek a szekszárdi templom-avatásról. Ismét tele lett a szemünk könnyel, sírt az egész gyülekezet, a meghatódottság és a hála könnyei peregtek arcunkon, mint néma imádság, mikor Németh Gyula lel­kész a szószékre lépett. Akkor éreztük meg az Úr végtelen kegyelmét, hogy miért éppen őt rendelte ide, hogy ő áldott, nehéz mun­kával eddig hozta, vezette a gyülekezetei, hogy az ő szorgalma, munkássága kellett ide és az ő hívő szíve, hogy megépülhes­sen az Úr segedelmével a templomunk. De legyőzve a könnyeket, gátat vetve a meg- hatódottság és túláradó öröm elé, program- mot adott, örök ádventi programmot adott prédikációjában ev. gyülekezetünk egész életének és saját magának. „Imé, az Isten­nek ama báránya, aki elveszi a világ bű­neit I“ (Ján, 1, 29.) Hogy higyjük, amint ő hiszi, hogy Jézus Krisztus az élő Istennek fia, bárány, aki a haláléval elvette a világ bűneit. Ezen a hiten épüljön gyülekezetünk tagjainak lelki temploma, mert ez a hit az, amelynek a keresztyén élet talpkövévé kell lennie. • Istentisztelet utolsó éneke erővel, hittel, bizalommal telve; szállt fel a magasba „Erős vér a mi Istenünk" és benne mind az a hit, mind az a bizalom, amit ember, gyülekezet érezhet az örökkévalóban. * Istentiszteletünket követő díszközgyűlé­sen jegyzőkönyvbe foglaltatott ez a nyilat­kozat szószerint: 1. Az egyházközség köz­gyűlése alázatos lélekkel mond hálát az Istennek azért, hogy húsz esztendő áldo­zatát, küzdelmét, reménységét érdemén felül is megkoronázta a mai nappal és mint meg nem érdemelt drága ajándékot veszi át és fogadja el Istennek kezéből ezt a templo­mot. Hálás szívvel ajánlja fel a szenthá­romság egy igaz Isten dicsőségére: az egyház híveinek áldására és a magyar nemzet és magyar haza hűséges szolgála­tára; Istennek oltalmába. ígéri, hogy Isten­nek ehez az ajándékához, melynek nagy és áldott lelkiismereti kötelezettségeit is érzi további áldozatkészséggel templomáról szorgalmával mindhalálig hű marad. 2. ’ Az egyhásközség hálós szívvel mon­dott köszönetét méltóságos és főtisztelendő Kapi Béla püspök urnák az avatás aktu­sáért. 3. Az egyházközség köteles őszinteség­gel állapítja meg és nyilatkoztatja ki, hogy templomépílésének munkájában rajta kivül álló egyesek és intézmények annyi szere­tettel, megértéssel és áldozatkészséggel vol­tak segítségére, hogy enélkül célt nem ért volna. Ezért a viszontszolgálatra kész ke­resztény szív egész melegével köszönetét mond. (Folyt köt.) EGYRŐL-MÁSRÓL A mindennapi életből. A nemzéti lobogó tisztelete. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az összes tanügyi hatóságokhoz rendeletet bocsátott ki a nemzeti zászló kul­tuszáról. A nemzeti lobogó minden államban — mondja a rendelet — az állam méltóságának, a nem­zeti erőnek és összetartozásnak szimbóluma, melyet mindenütt tra­dicionális tiszteletadással vesznek körül. Ez, sajnos, nálunk általános­ságban nem szokásos és a múlt­hoz képest közöny mutatkozik. Ezért elrendelte a miniszter, hogy valamennyi hazai iskolában, min­den évben egy ünnepies alkalom­kor előadást tartsanak a nemzeti zászlónak a nemzet életében való jelentőségéről és az egész ifjúság tisztelgő menetben vonuljon el a nemzeti lobogó előtt. Mit mondott Luther Márton a pénzről? „Akinek van pénze, az legyen úr a pénze felett s ne a pénz uralkodjék ő felette. Mert aki felett a pénz uralkodik, az nem teheti azt, amit ő akar, hanem annak azt kell tennie, amit a pénz diktál. Ha ő ura a pénznek, akkor ezzel a pénzzel tud jótékonykodni. Ha látja, hogy valakinek nincsen kabátja, akkor azt mondja a pénz­nek: No csak te félmilliós vagy milliós pénzdarab, ki abból a pénztárcából, nem látod hogy ott egy meztelen ember, segíts rajta, hogy legyen kabátja! Vagy amott h fekszik egy beteg, akiknek orvos­ságra és jó levesre lenne szük­sége ! Nem látod te duzzadó pénz­tárca? No csak rajta, hamar segíts ezen a betegen 1 Akik pénzükkel igy bánnak s így rendelkeznek, — azok urai az ő pénzüknek. Bizo­nyára sok keresztyén így rendel­kezik pénzével. De bizony van sok olyan is, aki a pénzét rakásra gyűjti, jól elzárja, hogy mindig nagyobb és nagyobb rakás legyen belőle. Az ilyenek szolgák, még pedig a pénznek rabszolgái!“ Te ura vagy szolgája vagy-e pénzed­nek? HETI KRÓNIKA. A képviselöhózban a közigazgatási re­form tárgyalása alkalmából Jánossy Gábor képviselő rámutatott, hogy a szabadságnak nincs nagyobb ellensége, mint az agyon­igazgatott közönség. Nem helyesli az érdek- képviseletek bevonását, de ha már meg történik ez, kívánja, hogy a tanító rend és a jegyzői kar is képviseletet nyerjen. Tör­vénnyel kívánná kötelezni a leányokat a férjhezmenésre. — Wekerle pézügyminisz- ter benyújtotta az 1929—30. évi állami költségvetést. E szerint 1 milliárd 428 mil­lió pengőre rúgnak a magyar állam jövő évi kiadásai. Ugyanakkor Wekerle minisz­ter 6 pénzügy javaslatot nyújtott be, Ezek a javaslatok a rendkívüli ideiglenes ház­adómentességre, a vitézi telkek és vissza­települő magyar állampolgárok ingatlan- szerzésének illetékmentességére, az állat­forgalmi adó megszüntetésére, a földadó kulcsának leszállítására, az okirati illetékek alól való mentességekre és az Ipari Jelzé- logintézetnek nyújtandó kedvezményekre vonatkoznak. — A felsőhöz elfogadta a fürdőjavaslatot. — Szegeden kegyeletes ünnepségek keretében emlékeztek meg a szegedi árvíz 50-ik évfordulójáról. — Az idei március 15-iki ünnep a revízió jegyé­ben folyt le. Rothermere lord március 15-e alkalmából meleghangú üzenetet küldött a magyar sajtónak. ' A román agrárbizottság minden ellen- érték nélkül elkobozta a csiki székelyek 62 ezer holdnyi vagyonát. Spanyolországban újból forradalmi jelenségek mutatkozfiak. Ezúttal az egye­temi ifjúság zavarog. Az olasz minisztertanács elfogadta a vatikáni megegyezésről szóló javaslatot. A német delegáció jóvátételi bizottsága 1—2 milliárd aranymárka évi törlesztés fizetést ajánlott fel. Szovjet-Oroszországban Sztálin és Bucharin között az ellentétek mindinkább kiélesednek. A francia radikálisoknak nem sikerült elhalasztani a kongregációs törvény tárgya­lását. Nagy Sándor állhatatossága. Nagy Sándor arra a kérdésre, hogy mivel hódította meg a félvilágot, így felelt: Azzal, hogy sohasem ingadoztam.

Next

/
Thumbnails
Contents