Harangszó, 1929

1929-03-24 / 13. szám

98 HARANCíSZO. 1929. március 24. Gondolatok. Helytelen nézet, hogy a vallás csak annak kell, ki magát boldognak nem érzi, mert e földön, hol semmi sem biztos, hol egy pillanat min­dentől megfoszthat, mitől üdvünk függ, ki érezheti magát boldognak. Mint a növény a világosság, úgy szellemünk az Istenség eszméje felé törekszik. Br. Eötvös. Közti: Zemann Zoltán. protestáns világünnepségen részt- venni szándékozókat, hogy jelent­kezzenek levélben a debreceni re­formátus Püspöki hivatalnál. Ha elegendő számú jelentkező lesz, úgy az érdeklődők részére társas utazás is lesz Wien, München, Stuttgart, Speyer, Mainz, Frankfurt a. M., Nürnberg, Lipcse, Drezda, Budapest iránnyal s a nevezett városok megtekintésével. Jelentke­zési idő március 30. (M. P. L.) A keresztyén ifjúsági egyesület vezetőképző tanfolyama. \Falami csodálatos, a jövőre kiható fon- * tos munkát végzett a KIÉ. vezetősége,' amikor ezt a tanfolyamot megrendezte. Csonkamagyarországnak különböző helyei­ről mintegy 120 fiatal ember, földmíves ifjú, tanító és lelkész gyűlt össze, hogy gazdag lelki tapasztalásoktól és tudástól roskadozva vigye szét a csonka haza minden részébe azt a világosságot, ame­lyet Jézusnak az élet és világ világossá­gának gyertyája mellett gyújtott meg. Egyházunknak szüksége van bibliás keresztyén ifjúságra, akik a dicső ősök örökét méltóképp representáljék és ha kell hozzájuk hasonló önfeláldozó bátorsággal állják meg a helyüket azokkal a nehéz tusákkal szemben, amelyeknek csiráját magéba zárja a közeledő ködös jövő ko­mor felhője. Hogy ilyen bibliás ifjúság megszülethessen, szükség van vezetőkre, nevelőkre, akik teljes szívvel-lélekkel, egész életükkel tettre hívják és munkára nevelik protestáns ifjúságunkat. Ifjakat ifjak által megnyerni a Krisztus számára az u. n. párisi alap négyes programmja alapján, amelynél kiadósabbat és vonzóbbat még senki sem sűrített össze az ifjúság szá­Isten nélkül. Irta : Mayer Pál. 3 4. A búcsú. Istenes Tóthék nagyban készülődtek a nagy napra. Ki akartak tenni magukért. Ki tudja, hátha még a tisztelendő úr, vagy a tanító úr is meglátogatja őket. Az igaz, hogy ezeket elfeledték meghívni, vagy talán nem is szokás. A búcsú csütörtöki napra volt esendő, tehát kedden már nagy sürgés- forgás volt Istenesék portáján. A gazda nagyban mustrálta a hízókat, volt vagy három, melyiket kéne az árnyékvilágból kiszenveszteni. Mikor megállapodott, na­gyobbik fiával, az Andrissal, odaállt á köszörűké mellé s előkészítették a minden­féle késeket és bárdokat a holnapi napra, mert disznóölés lészen. Legyen friss kol­bász, friss hurka, finom pecsenye az ünnepi szentnapra. Ámbára tisztelendő úr azt tartja, hogy minek az a sok parádé, mert hogy ünnepnap is csak olyan gyomra van az embernek, mint hétköznap. Délután az Andris fiú kiment a pincébe kocsival egy hordó borért, finom, tiszta, aranyszínű riz- lingért, mert ez hozzátartozik az ünnephez. Mit gondolna az a sok gyönge pecsenye, ha csak holmi bicskanyitogató vinkóval, vagy pláne vizzel öblögetnék le I mára és amelynek lényege Lukács 2. 52. alapján a szellemi, lelki, értelmi és testi erők harmonikus és céltudatos kifejlesztése. A tanfolyam különösen három irány­ban fejtett ki tevékenységet: 1. Megjelölte azokat az utakat, amelyen a magyar ifjú­ság jövőjét ki kell alakítaniok azoknak, akik a nemzet lázasan lobogó szívén tart­ják a kezüket. 2. Megjelölni igyekezett azokat az útakat, amelyeken az ifjúság lelke hozzáférhetővé vélik. 3. Megmutatta azokat az irányelveket, amelyeknek be­tartása mellett céltudatos ifjúsági munka fejleszthető ki. Páratlan értéke a tanfolyam­nak, hogy mindezt olyan előadókkal tár­gyaltatta le, ill. adatta elő, akiknek sze­mélyisége a legteljesebb garancia arra nézve, hogy az utak és módok megjelölése csakugyan helyes. Strong T. a KIÉ. világ- szövetségének egyik munkás tagja és ve­zető embere kiváló lélektani előismeretek és hosszú gyakorlati tapasztalatok alapján több előadásban foglalkozott az ifjú lélek­tanával a KIÉ. munka programmjával, a serdülő munkával stb. Sitters P. H. jelen­leg a Balkánon működő KIÉ. mozgalom szellemi és gyakorlati vezető embere, kü­lönösen az ifjúsági munka adminisztratív oldalával, az otthonok felszerelésével és a pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Ezen külföldi előadók angol nyelvű előadását Töltéssy Zoltán és Doboss Károly tolmá­csolták. A vezető előadók között ott voltak evangélikus egyházaink kiválóságai is. Kapi Béla püspök a Bibliáról tartott nagy hatású előadást, dr. Scholtz Oszkár ny. főtanácsos, az ev. KIÉ. munka apostoli szehdségü elnöke és ezidei vezetője a K1E. világmozgalmának történetével foglalkozott. Németh Gyula szekszárdi lelkész, az ev. K1E. munka különös helyzetét és munka- irányait jelölte meg. Vidovszky Kálmán, a „Magyar Cserkész“ szerkesztője az ifjú­ság problémáiról szólott. Református részről dr. Tóth Miklós kúriai bíró, a KIÉ. nemzeti bizottságának elnöke klasszikus szépségű megnyitóval köszöntötte a tanfolyam előadóit és hall­gatóit ; ugyanő zárta is be a tanfolyamot. Forgács Gyula sárospataki ref. lelkész, Buday Gergely theol. tanár, dr. Batiz Dé­nes orvos, dr. Patay Pál theol. m. tanár és mások szerepeltek még alapos készült­séggel. Volt egy mintaösszejövetel is, a tan­folyam hallgatói megnézték a Kulturmoz- góban az amerikai minneapolisi KIÉ mun­káról felvett 4 felvonásos filmet, látták a különböző budapesti egyesületek és. ta­nultak Strong T.-tól néhány külföldön szo­kásos kedves mulattató játékot, amely a társas összejöveteleknek kedélyes részét van hivatva kitölteni. A konferenciának négy napja valóság­gal iskolapéldája volt az előadók és hall­gatók közötti kontaktusnak. Az állandóan ébrentartott figyelemre szükség is volt. mert az előadások rövid énekszünetekkef úgyszólván egyfolytában 9—1, 4—7 és 8—VslO óráig folytak. Nagy elismerés éjf hála illeti meg u KIÉ. vezetőségét: dr. Scholtz Oszkárt. Töltéssy Zoltán nemzeti titkárt és Doboss De Istenesné asszonyom is ki akart tenni magáért a nagy napon I Nem hiába, hogy minden lakzinak, keresztelőnek, mely három falu határában volt, ő volt mindig a szakácsnője, de meg kell adni, értette is a dolgát I Az igaz, hogy meg is volt a hozzávalója: tele kamra, tele pince tele ládafia 1 Mer aki szegény, bizony csak babot eszik, meg krumplit, azt is csak, ha van. Szegény ember felesége hiába tud remekelni a konyhában, bizony vizzel főzi azt a levest, meg sóval, nem zsírral, vagy pedig vajjal. Valamint, ha pénze van, a bolond is tudja adni az urat, szép ruhában járni I Bezzeg, akinek nincs pénze, ha úr is, bizony kopott gúnyában jár! Nos hát volt riadalom és veszedelem a baromfi udvar környékén. Véres csaták­ról, borzalmas veszteségekről Írhatnának a baromfi történészek e kritikus napon. Ami Istenesné asszonyom kezébe került liba, kacsa, jérce, pulyka : az élve onnan nem szabadult I A konyhában Istenesné nővére, Erzsók néne, a bíró felesége, maga is hires sza­kácsnő tartotta kezében a nagy kanalat. Ezzel dirigált. S csak azt sajnálta, hogy száz keze nincsen. Az igaz, volt is dolog. Az egyik sarokban mákot törtek; az asz­talon diót, mandulát hámoztak; — fiam Panni, szaladj a pincébe zsírért; te meg Pista ugorj a méhesbe, hozzál néhány lép mézet, köll a dióba ; jaj a csokoládét meg majd kifelejtettük. A kemencébe öles ha­sábokat dobáltak. Az igaz, volt is akkora hőség a konyhában, talán a pokolban sem különb. Erzsók néne arcáról ökölnyi verej- tékcsöppek potyogtak s olyan piros volt, mint a főtt rák. No de rendesen végzett munkának ren­des a vége. Olyan kalácsok kerültek ki a kemencéből, hogy a király ő felsége is repetézett volna belőlük. Olyan fehér volt a bele, mint a hó s könnyű, foszlós, mint a hab s úgy mosolygott valamennyi, mint Erzsók néne, mikor jó kedve volt, azzal a piros pozsgás arcával. Másnap csakugyan nagy ünnep volt. Mély, áhítatos csend feküdte meg a falut. Itt-ott az énekszó ájtatos hangjai hallatszot­tak, mert a falu népe vallásos, istenfélő nép volt. Isteneséknél is minden reggel az első munka volt: imádkozni a jó Istenhez, S most, hogy a reggeli munkát elvégezték, sőt a fejenként 4—5 bögre kávéval s 1—2 tányér kocsonyával is szerencsésen végez­tek, újból hozzányúltak az énekeskönyvhöz s ájtalosan elénekeltek 1—2 ünnepi éneket. Majd Istenes elővette a bibliát, felolvasta az aznapi evangéliomot és epistolát s erre a prédikációs könyvből kezdte olvasni a prédikációt. A család tagjai az asztalt kö­rülülve, áhítattal hallgatták n szent Igét Csak a gazdasszony nézett ki itt-ótt a kony-

Next

/
Thumbnails
Contents