Harangszó, 1929
1929-03-24 / 13. szám
98 HARANCíSZO. 1929. március 24. Gondolatok. Helytelen nézet, hogy a vallás csak annak kell, ki magát boldognak nem érzi, mert e földön, hol semmi sem biztos, hol egy pillanat mindentől megfoszthat, mitől üdvünk függ, ki érezheti magát boldognak. Mint a növény a világosság, úgy szellemünk az Istenség eszméje felé törekszik. Br. Eötvös. Közti: Zemann Zoltán. protestáns világünnepségen részt- venni szándékozókat, hogy jelentkezzenek levélben a debreceni református Püspöki hivatalnál. Ha elegendő számú jelentkező lesz, úgy az érdeklődők részére társas utazás is lesz Wien, München, Stuttgart, Speyer, Mainz, Frankfurt a. M., Nürnberg, Lipcse, Drezda, Budapest iránnyal s a nevezett városok megtekintésével. Jelentkezési idő március 30. (M. P. L.) A keresztyén ifjúsági egyesület vezetőképző tanfolyama. \Falami csodálatos, a jövőre kiható fon- * tos munkát végzett a KIÉ. vezetősége,' amikor ezt a tanfolyamot megrendezte. Csonkamagyarországnak különböző helyeiről mintegy 120 fiatal ember, földmíves ifjú, tanító és lelkész gyűlt össze, hogy gazdag lelki tapasztalásoktól és tudástól roskadozva vigye szét a csonka haza minden részébe azt a világosságot, amelyet Jézusnak az élet és világ világosságának gyertyája mellett gyújtott meg. Egyházunknak szüksége van bibliás keresztyén ifjúságra, akik a dicső ősök örökét méltóképp representáljék és ha kell hozzájuk hasonló önfeláldozó bátorsággal állják meg a helyüket azokkal a nehéz tusákkal szemben, amelyeknek csiráját magéba zárja a közeledő ködös jövő komor felhője. Hogy ilyen bibliás ifjúság megszülethessen, szükség van vezetőkre, nevelőkre, akik teljes szívvel-lélekkel, egész életükkel tettre hívják és munkára nevelik protestáns ifjúságunkat. Ifjakat ifjak által megnyerni a Krisztus számára az u. n. párisi alap négyes programmja alapján, amelynél kiadósabbat és vonzóbbat még senki sem sűrített össze az ifjúság száIsten nélkül. Irta : Mayer Pál. 3 4. A búcsú. Istenes Tóthék nagyban készülődtek a nagy napra. Ki akartak tenni magukért. Ki tudja, hátha még a tisztelendő úr, vagy a tanító úr is meglátogatja őket. Az igaz, hogy ezeket elfeledték meghívni, vagy talán nem is szokás. A búcsú csütörtöki napra volt esendő, tehát kedden már nagy sürgés- forgás volt Istenesék portáján. A gazda nagyban mustrálta a hízókat, volt vagy három, melyiket kéne az árnyékvilágból kiszenveszteni. Mikor megállapodott, nagyobbik fiával, az Andrissal, odaállt á köszörűké mellé s előkészítették a mindenféle késeket és bárdokat a holnapi napra, mert disznóölés lészen. Legyen friss kolbász, friss hurka, finom pecsenye az ünnepi szentnapra. Ámbára tisztelendő úr azt tartja, hogy minek az a sok parádé, mert hogy ünnepnap is csak olyan gyomra van az embernek, mint hétköznap. Délután az Andris fiú kiment a pincébe kocsival egy hordó borért, finom, tiszta, aranyszínű riz- lingért, mert ez hozzátartozik az ünnephez. Mit gondolna az a sok gyönge pecsenye, ha csak holmi bicskanyitogató vinkóval, vagy pláne vizzel öblögetnék le I mára és amelynek lényege Lukács 2. 52. alapján a szellemi, lelki, értelmi és testi erők harmonikus és céltudatos kifejlesztése. A tanfolyam különösen három irányban fejtett ki tevékenységet: 1. Megjelölte azokat az utakat, amelyen a magyar ifjúság jövőjét ki kell alakítaniok azoknak, akik a nemzet lázasan lobogó szívén tartják a kezüket. 2. Megjelölni igyekezett azokat az útakat, amelyeken az ifjúság lelke hozzáférhetővé vélik. 3. Megmutatta azokat az irányelveket, amelyeknek betartása mellett céltudatos ifjúsági munka fejleszthető ki. Páratlan értéke a tanfolyamnak, hogy mindezt olyan előadókkal tárgyaltatta le, ill. adatta elő, akiknek személyisége a legteljesebb garancia arra nézve, hogy az utak és módok megjelölése csakugyan helyes. Strong T. a KIÉ. világ- szövetségének egyik munkás tagja és vezető embere kiváló lélektani előismeretek és hosszú gyakorlati tapasztalatok alapján több előadásban foglalkozott az ifjú lélektanával a KIÉ. munka programmjával, a serdülő munkával stb. Sitters P. H. jelenleg a Balkánon működő KIÉ. mozgalom szellemi és gyakorlati vezető embere, különösen az ifjúsági munka adminisztratív oldalával, az otthonok felszerelésével és a pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Ezen külföldi előadók angol nyelvű előadását Töltéssy Zoltán és Doboss Károly tolmácsolták. A vezető előadók között ott voltak evangélikus egyházaink kiválóságai is. Kapi Béla püspök a Bibliáról tartott nagy hatású előadást, dr. Scholtz Oszkár ny. főtanácsos, az ev. KIÉ. munka apostoli szehdségü elnöke és ezidei vezetője a K1E. világmozgalmának történetével foglalkozott. Németh Gyula szekszárdi lelkész, az ev. K1E. munka különös helyzetét és munka- irányait jelölte meg. Vidovszky Kálmán, a „Magyar Cserkész“ szerkesztője az ifjúság problémáiról szólott. Református részről dr. Tóth Miklós kúriai bíró, a KIÉ. nemzeti bizottságának elnöke klasszikus szépségű megnyitóval köszöntötte a tanfolyam előadóit és hallgatóit ; ugyanő zárta is be a tanfolyamot. Forgács Gyula sárospataki ref. lelkész, Buday Gergely theol. tanár, dr. Batiz Dénes orvos, dr. Patay Pál theol. m. tanár és mások szerepeltek még alapos készültséggel. Volt egy mintaösszejövetel is, a tanfolyam hallgatói megnézték a Kulturmoz- góban az amerikai minneapolisi KIÉ munkáról felvett 4 felvonásos filmet, látták a különböző budapesti egyesületek és. tanultak Strong T.-tól néhány külföldön szokásos kedves mulattató játékot, amely a társas összejöveteleknek kedélyes részét van hivatva kitölteni. A konferenciának négy napja valósággal iskolapéldája volt az előadók és hallgatók közötti kontaktusnak. Az állandóan ébrentartott figyelemre szükség is volt. mert az előadások rövid énekszünetekkef úgyszólván egyfolytában 9—1, 4—7 és 8—VslO óráig folytak. Nagy elismerés éjf hála illeti meg u KIÉ. vezetőségét: dr. Scholtz Oszkárt. Töltéssy Zoltán nemzeti titkárt és Doboss De Istenesné asszonyom is ki akart tenni magáért a nagy napon I Nem hiába, hogy minden lakzinak, keresztelőnek, mely három falu határában volt, ő volt mindig a szakácsnője, de meg kell adni, értette is a dolgát I Az igaz, hogy meg is volt a hozzávalója: tele kamra, tele pince tele ládafia 1 Mer aki szegény, bizony csak babot eszik, meg krumplit, azt is csak, ha van. Szegény ember felesége hiába tud remekelni a konyhában, bizony vizzel főzi azt a levest, meg sóval, nem zsírral, vagy pedig vajjal. Valamint, ha pénze van, a bolond is tudja adni az urat, szép ruhában járni I Bezzeg, akinek nincs pénze, ha úr is, bizony kopott gúnyában jár! Nos hát volt riadalom és veszedelem a baromfi udvar környékén. Véres csatákról, borzalmas veszteségekről Írhatnának a baromfi történészek e kritikus napon. Ami Istenesné asszonyom kezébe került liba, kacsa, jérce, pulyka : az élve onnan nem szabadult I A konyhában Istenesné nővére, Erzsók néne, a bíró felesége, maga is hires szakácsnő tartotta kezében a nagy kanalat. Ezzel dirigált. S csak azt sajnálta, hogy száz keze nincsen. Az igaz, volt is dolog. Az egyik sarokban mákot törtek; az asztalon diót, mandulát hámoztak; — fiam Panni, szaladj a pincébe zsírért; te meg Pista ugorj a méhesbe, hozzál néhány lép mézet, köll a dióba ; jaj a csokoládét meg majd kifelejtettük. A kemencébe öles hasábokat dobáltak. Az igaz, volt is akkora hőség a konyhában, talán a pokolban sem különb. Erzsók néne arcáról ökölnyi verej- tékcsöppek potyogtak s olyan piros volt, mint a főtt rák. No de rendesen végzett munkának rendes a vége. Olyan kalácsok kerültek ki a kemencéből, hogy a király ő felsége is repetézett volna belőlük. Olyan fehér volt a bele, mint a hó s könnyű, foszlós, mint a hab s úgy mosolygott valamennyi, mint Erzsók néne, mikor jó kedve volt, azzal a piros pozsgás arcával. Másnap csakugyan nagy ünnep volt. Mély, áhítatos csend feküdte meg a falut. Itt-ott az énekszó ájtatos hangjai hallatszottak, mert a falu népe vallásos, istenfélő nép volt. Isteneséknél is minden reggel az első munka volt: imádkozni a jó Istenhez, S most, hogy a reggeli munkát elvégezték, sőt a fejenként 4—5 bögre kávéval s 1—2 tányér kocsonyával is szerencsésen végeztek, újból hozzányúltak az énekeskönyvhöz s ájtalosan elénekeltek 1—2 ünnepi éneket. Majd Istenes elővette a bibliát, felolvasta az aznapi evangéliomot és epistolát s erre a prédikációs könyvből kezdte olvasni a prédikációt. A család tagjai az asztalt körülülve, áhítattal hallgatták n szent Igét Csak a gazdasszony nézett ki itt-ótt a kony-
