Harangszó, 1929
1929-03-03 / 10. szám
1929. március 3 HARANQSZO. 75 A Káté. Dr. Burghardt berlini lelkész mondja-' Mikor gyermek voltam, igen sokszor járatlan, sötét, sűrű erdőnek tűnt fel előttem a Káté, melyben az ember könnyen eltéved. Mikor férfiúvá lettem, olyan fának tűnt fel előttem, mely valamikor gyümölcstermő volt, most azonban a gyermekek világában csak arra való, hogy kivágják. Csak lassan lett előttem világos, hogy a Káté gyermekek, felnőttek, férfiak, asszonyok számára egyaránt a vígasztalásnak forrása, életben-halálban a ■ különböző megpróbáltatások között kipróbált vezető és segítő. Tapasztalataim során rájöttem, hogy Luther a Kátéban bibliai alapigazságoknak kezeléséhez útmutatásokat ád a pedagógusnak azok helyes felhasználásához. így lettél te kedves Kis Káté — kiált fel Burghardt — legjobb barátom a vallásoktatásban. Hány komoly ünnepi órát szereztél nekünk, hányszor mutattad meg, hogy milyen örök igazságokat tartalmaz a Biblia az emberiség számára. Bepillantást engedsz atyáink hitéletébe, bölcseséget és útmutatást tartogatsz részünkre. És amint megismertünk, megszerettünk téged, világossá lett előttünk a Bibliának minden sora — te Kis Káté maradj meg továbbra is a mi evangélikus gyülekezeteinkben a gyermek számára annak, aminek téged Luther eleve elrendelt. ki evangélium nyomai a modern közéletben. Herceg Hohenlohe előadása Győrött. A győri evangélikus egyház- község február 24-iki vallásos-estélyén herceg Hohenlohe Károly Egon tartott előadást: „Az evangélium nyomai a modern közéletben“ címen. Reámutatott arra a tényre, hogy a mai közélet nem fedi a Krisztus keresztyénségét. Ennek oka nem az evangélium hódító erejének csökkenése, hanem az a körülmény, hogy az emberiség nem engedi át magát teljesen az evangéliumnak. Ennek dacára is vannak nyomai az evangéliumnak, pl. a törvényhozásban s általában az emberek gondolkodásában. De hogy milyen messze van a közélet az evangéliumtól, azt Jézus három programm-szerü kijelentésével igazolja. Jézus pro- grammja az igazság diadala volt, s hogy ettől mily messze van a mai közélet, semmi sem mutatja jobban, mint az az amerikai körkérdés : mi történne akkor, ha e világon 24 óráig mindenki igazat mondana ? Megdöbbentő, hogy ezt a kérdést fel lehet vetni, de még megdöbbentőbb, hogy a kérdésre adott válaszok megegyeznek abban, hogy ez esetben megállana a modern élet; a nemzetközi diplomácia, a politika, a tudományos társadalmi és közgazdasági élet mind-mind nélkülözi a teljes igaz— Elhiszem, jó asszonyr elhiszem, hogy nagy fájdalom volt azt végighallgatni. Fájt ez magának, tudom. A szíve sajgóit, a lelke vérzett s lóm ez a gyötrő fájdalom is jóra vált. Mert hiszen a jó Isten azért adja a fájdalmat, hogy azáltal nemesedjünk. A fájdalom a lelek tüze, abban nemesül, abban tisztul meg, mint ahogy az arány is a tűzben tisztul meg minden salekjától, a bűntől, a szennytől s a fájdalom elmúlta után az ember úgy érzi magát, mintha újjászületett volna. Igen újjászületett. Egészen más lelt a gondolkodása, más az érzése, egyszóval, egészen más az egész ember. Hát önöknek is jó volt ez a fájdalom tüze. Az ember halkan megszólalt. — Úgy van tisztelendő uram. A lelkem érzése szerint beszél. A lelkész ránézett. — Örülök Kovács uram, hogy úgy érez. ahogy beszél. Kivált, hogy maga beszél így 1 Kovács bátran, nyugodt lelkiismeretid' nézett a lelkész szeme közé. — Nem szégyenlem már a Krisztus evangéliumát tisztelendő úr. Ez a baj. a kis Pisti baja visszavezetett a jó, a helyes útra. Tudom már, mi a keserűség, mi a fájdalom hit nélkül. Tévelygő lelkem meglátta e korszak mellett az igaz ösvényt, én ráléptem s arról mór semmi se tud letéríteni. A lelkész arca boldogan ragyogott fel. — Vettem észre mindjárt a belépésemkor. hogy valami történt magával' Amiért hogy úgy köszönt. — Igen, úgy köszöntem. Pedig amikor tisztelendő úr kihirdette a népnek, hogy ezután úgy köszönjünk egymásnak: „Erős vár a mi Istenünk I“ s úgy fogadjuk, hogy „Erős vári", hót én nevettem magamban a legjobban. De azóta meg vagyok győződve már. hogy bizony „Erős vár a mi Istenünk“, bizony erős vár! Ez a hét-nyolc nap elegendő volt ahhoz, hogy egy életre való hitet szedjek fel s valljam erős hittel, hogy „Erős vár a mi Istenünk I“ Igen, mert ő tartotta meg a fiúnkat. Az orvos mór lemondott róla. Azt mondta, ember már nem segíthet, egyedül csak az Isten 1 És 6 megsegített. Mert ő a mi erős várunk. A lejkész imára kulcsolta a kezét. — Úgy van Kovács úr. A maga hite kivirágzóit. Ahhoz mór szólanom nem kell. Tekintete az asztalon heverő könyvre esett. Azonnal ráismert. De azért megkérdezte. — Talán ezt a könyvet olvasgatta Kovács úr? ságot. Jézus másik programmja a materializmus elleni küzdelem volt. Az ő országa nem e világból való. Ma a közélet egészen a anyagiasság szolgálatába van állítva s ahol a lélek igényeit előmozdítja, ott is politikai, földi célok érdekében támogatja azokat. Jézus harmadik programmja a szeretet uralomra jutása volt. Azt mondotta: Arról ismeri meg a világ, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek. Ha valaki megindulna keresztyént keresni ezen ismertetőjel alapján, melyik országban lehetne megállnia azzal, hogy itt keresztyéneket találtam. Óriási a kontraszt a szeretet-vallása és az önző világ között, de még nagyobb a kontraszt ott, ahol a keresztyén egyházak reprezentánsai irigylik egymástól az életet, a sze- retetben való közös együtt-mun- kálkodás helyett. Előadása végén rámutatott arra, hogy senki sem tudja ugyan egymaga megreformálni a világot, de megtudja önmagát s minél több nyoma van az egyén életében a Krisztus evangéliumának, annál több nyoma lesz a közéletben is annak. A vallásos estélyen az egyházi énekkar Mendelsohn: A-dur mo- tett-jét énekelte, Kapi Jolán és László Miklósné Rudnick: Fohászát énekelte hegedű, gordonka és orgona-kísérettel. Ketelbey: Inter- mezzó-ját játszotta orgonán Fodor Kálmán karnagy. Szavalt Kuszák István. A vallásos estélyt Kap Kovács a kezébe vette a könyvet és szeretettel simogatta végig. — A kis fiam bibliakönyve. Ezt olvasgatom már napok óta. Az asszony szelíden közbeszólt. — Az imént is a Pisti leckéjét olvasta. A lelkész érdeklődve nézett rá. — S miről szól az a történet? — Jézus és a gyermekekről. Ez volt az utolsó leckéje az iskolában Hót ezt olvastam, a mikor ép jött a tisztelendő úr. A lelkész eleget látott. A szíve csordultig lett magasztos érzéssel. Felállt s áldásra emelte a két kezét. — Legyen az Úr áldása rajtatok I Az Úr hatalmas és az ő csodatevő ereje végtelen. íme, itt nálatok is megmutatta az 6 végtelen nagy kegyelmét, vigalmát és csodatevő hatalmát. Égő tüzet ömlesztett kebletekbe s hitetek tüze most annál hatalmasabban lángol megtiszlultan 8 ti e lobogó lángnál tisztán látjátok mér az utat. amelyen haladnotok kell. Hát menjetek I A ti hitetek lángja világítson a ti utatok végezetéig I Erős vár a mi Istenünk. A két szív hálótelten rebegte. — Erős vár 1 S a lelkész boldog érzéssel hogyta magára a még boldogabb családot . . ,
