Harangszó, 1929
1929-12-25 / 52. szám
XX. évfolyam, 1929 december 25. 52. szám. Alapította KAP1 BÉLA 1910-ban. Laptulajdoaoa DMlBitll LaiQBr-SxávstaíQ la Ortságos Lother liATSí* gég htTfttalo« lapja. Kéziratok, elötlsetésl díjak és reklamációk a HARANGSZŐ azerkesató kiadóhivatalának Srombathelyra (Vaavm.) küldendők. «Ifo^sd Bllodra «rang. Iáikét« ét tanító. asalfütii minBOD minin. Ax egész» menny és föld ma velünk örvendex, Hogy Isten elküldi Szent Fiát népéhez. «xorkanM-ktadAUratal I SZOMBATHELY Vss vármegye. nAUladihlratal t .Luther-Tiraaait* könyr ktraakadtea Budapaat, vm„ Saantklrtlyl-u. H/a. i „HAiLANWHZŐ- alSfiietial ára negyadén* I P 28 f. Fálárre 1 P 40 t. CaopoHoa kflldéaael 10*/Mti kadTiamánj. ámarlkába agán árra I dollár ; ai utódállamokba r.egyodérra 1 P W fll' Karácsonyi ajándék. I. János 3, 1. „Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk.“ M ilyen nagy karácsonyi ajándékot rejteget magában ez a fenti szent ige! Nézzük meg: mi van benne !.. . Benne van a megváltás örömüzenete, benne van a karácsonyi angyalok boldog éneke Jézus születéséről... íme itt van a Megtarló. . . egyedül ő tud minket meggyógyítani; itt az orvos ... egyedül ő tudja sebeinket bekötözni ; itt a pásztor, aki csendes vizekhez terelget minket; itt a Megváltó, aki magára vette nyomorúságunk terhét; itt a vezér, aki élet és halál szakadókáin átvezet; itt a Vigasztaló, aki mellénk ül a siralmak éjszakáján, itt van, hozzánk szállt az örömszerző Krisztus. „Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya 1“. .. Lássátok, milyen felmérhetetlen ez a karácsonyi ajándék!... De vájjon kinek van szüksége erre az ajándékra?. . . Minden népnek! Itt nincs különbség... mindannyian bűnben fogantattunk, mindnyájunknak Megváltóra van szükségünk!... Minden népnek!... Mert mindannyian lerongyolt lelkiszegények vagyunk .. meg kell gazdagodnunk a Krisztus által, mindannyian kisírt szemű, önvádmarta tékozlófiak vagyunk... hol találunk nyugodalmat... egyedül a Jéz.us lábainál!. . Szomorkodók! — örvendezzelek hát!... Gyermekeink ! legyetek vidámak, ez a nagy karácsonyi ajándék a tietek is !... Megfáradt, öreg életharcosok !... békesség néktek, hisz látták a ti szemeitek az Üdvözítőt!. .. Férfiak, jöjjetek, ás Józseffel egyetemben imádjátok a jászolbölcső gyermekét .. Nők, jertek ti is, örvendezzetek Máriával!... Szegények, íme itt van a mi őriző pásztorunk !... Előkelők, tudósok ! csatlakozzatok a napkeleti bölcsekhez!... Induljunk mindnyájan és imádjuk az Urat, aki minket megváltott, a karácsonyi öröm verjen egyre szélesebb hullámgyürüket, csapjon fel az égre: Halleluja!... „Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya!“... Minél tovább gondolkozom a karácsony szent történetén a lelkem annál nagyobb csodálattal telik meg... imádom és hódolattal illetem az Isten végtelen nagy szere- tetét!... Ünnep múltával elhamvadnak a gyertyalángok... csendességbe temetkezik az ének — mindennek kimért ideje van a földön, de az Isten szerelme örökkévaló !... Az ifjúság idejét sasszárnyak ragadják... egyre közelebb a vég... a vég... de az Isten szeretető örökké megmarad. Oh, milyen nagy szeretetet adott nó- künk az Isten !.. . „Áldott az Isten, mindnyájunknak Atyja, Ki az ő népét Így meglátogatta, És megváltotta, mint fogadta régen, Ő jó kedvében. Az Úr Jézusért dicsérünk, óh Isten, Ki adsz győzelmet ellenségeinken, Hogy igazságban és szentségben járjunk, S néked szolgáljunk. Oh magasságból származó csemete, Akiben vagyon az üdv ismerete, Mi bűneinknek bocsánata által: Áldunk hálával! Benned jelent meg az Isten szerelme, Melyet nem ér fel az emberi elme; Hitünk nagy titka, hogy testbe öltöztél S e földre jöttél.“ Ámen. . Karácsonyi gondolatok. Irta : Javornitzky Dezső. l^arácsony van!... A legszebb ■ * és legkedvesebb ünnepe kicsinynek és nagynak, szegénynek és gazdagnak. Mindnyájan érezzük a kellemes, jóleső melegség delejes áradását, mint ahogy megérzi a virág a sötét felhők mögül előbukkanó, a sötét felhők közt áttörő napsugárnak éltető melegét s hatalmas erejét. A szívünkből fakadó nemes érzelmeknek s magasztos gondolatoknak visszhangjaként száll az ének, száll a fohász a mi kedves templomunkban és szeretetet, igazi, őszinte szeretetet érzünk és éreztetünk a mi édes otthonunkban... Gyermekek, kacagó és bohó gyermekek lettünir újra. Olyanok, mint voltunk régen, mikor még csak az élet öVöiftéit . ismertük és élveztük. Gyermekek vagyunk Ismét, mert karácsony ünnepe a rég letűnt esztendők varázsát köti Ösz- sze a jelennel, sőt a jövővel is. Mi, akik egykor mint kis gyermekek várva-vártuk a Józuskát és csillogó szemekkel, ragyogó arccal siettünk az angyalka csengetyű szavára a szépen feldíszített s „plafonig érő“ karácsonyfa alá, most a jelenben ama karácsonyok színes emlékeit élvezzük kedves gyermekeinknek gondtalan örömeiben s reméljük, hogy Isten megsegítő kegyelméből az ő karácsonyi ünnepeiken még sokszor leszünk boldog gyermekek. Azoknak kell lennünk, mert a karácsony mindig a gyermeké, mert igazi karácsonya csak annak van, aki — álljon bár élete derekán, vagy borítsák már fejét tiszteletre-
