Harangszó, 1929

1929-11-10 / 46. szám

356 RARÁNOSZÖ, 1929. november 10 folyását, hanem Krisztus dicső országosá­nak bekövetkeztét jelenti. Azért is fog egy olyan testünk támadni fel, mely a diadal­mas Krisztus szolgálatára a mostaninál összehasonlíthatatlanul alkalmasabb lesz. Nem ünnepelheti e feltámadásban senki sem önmagát, s mégis, aki megérti minden más halhatatlanság-hitnek ezt fölébe he­lyezi. Nov. 16. Rendszeres adakozó készség. 16, 1—9. Armegd'csőült testben való fel­támadás magaslatai után szinte hideg zu­hanyként hathat az első Korinthusi levél utolsó fejezete. Pedig kegyelmi ajándék az is, ha a végső reménység dicső világa feltárul előttünk s kegyelmi ajándék, hogy az Isten országa céljaira rendszeresen adakozhatunk. Ahol csak adakozás van megdicsőülésre készülő hitélet nélkül; vagy hitélet rendszeres adakozás nélkül, — ott nem lehet igazán épülő gyülekezet. Nov. 17. Minden munkálkodó megbe­csülése. 16, 10—24. Emlékszel, ilyesmikre tanított a levél eleje is I Mennyi nevet említ, mennyi munkást méltat itt az apos­tol I Nem fél, hogy e nevek elhomályosít­ják az övét. Az szól itt, aki bár minde­neknél többet munkálkodott, meg tudta becsülni mások munkáját is. Ahol ez igy van, azért, hogy mindenkiben megbecsül­jék a nekik adott különös s még inkább : a bennük testet öltő általános kharizmá- kat, ott igazán épül a gyülekezet s rajta keresztül Isten országa. Nem buzdít ez valamire Téged ? Gáncs Aiadár. Nemesszívű adomány. Nem ré­giben hírt adtunk már arról, hogy Sándor Zsófia Amerikába szakadt magyar nőtestvérünk cirenei Si­monként segíteni akarván küzködő, kereszteket hordozó magyar test­vérein, 10 dollárt küldött a győri ev. lelkészi hivatalhoz, amely ösz- szeg a nemrég felépült öttevényi templom javára fordíttatott. Sándor Zsófia testvérünk jó szívvel ismét megszólalt: egy meleg hangú levél kíséretében 12 dollárt küldött azzal a meghagyással, hogy abból az öttevényi ev. gyermekek valameny- nyien Bibliát kapjanak. Neki — úgy írja — fogadalma az, hogy ahol csak tudja minden évben terjeszti a Bibliát. A győri ev. lelkészi hi­vatal a küldött összegből azonnal megrendelt 26 darab kézi Bibliát a gyermekeknek és egy oltári Bib­liát. 26 öttevényi gyermek fogja áldani Sándor Zsófiát, hogy Szent­írást adott a kezükbe, áldani fogja az öttevényi kis gyülekezet, hogy oltárára Bibliát helyezett és meg fogja áldani őt az Isten is adomá­nyozó testvéri szívéért. Képes Luther-Naptár az 1930. közönséges évre az eddigiekhez hasonlóan gazdag tartalommal megjelent. Ára 1 pengő 60 fillér. m 9-10 Eljön, a* üstén. Ne félj, ne félj árpa lélek! ßa kínpadra feszít is az élet A hazátlan nyemer börtönében ... Eljön érted még idejében, Éljen érted az Isten. Ne félj, ne félj gyenge lélek, ö bűneidben is szeret Téged. Es ha szíoböl híred, eljön £ezzád, § megcsókolja az Úr könnyes ercád, Megcsókolja az Isten. % §a már mindenben csalódtál § ott állsz szürkén magányos sírodnál $ nem látsz a múltadban semmi szépet Ott, a sírodnál eljön érted, Eljön érted az Isten. 0 << c e J Kettmann farkas. Sztranyavszky államtitkár beiktatása. Az orosházai evangélikus egyházközség október 31-én díszgyűlés keretében iktatta be Sztranyavszky Sándor belügyi állam­titkárt felügyelői tisztébe. Sztranyavszky államtitkár október 30-án érkezett Oros­házára, amelynek népe nagy szeretettel és impozáns ünnepléssel fogadta. Az állomá­son az egyházközség nevében Sülé Sándor másodfelügyelő, a község nevében pedig Kunos István főjegyző üdvözölte nagy kül­döttség élén az államtitkárt, akit négyfo­gatú hintón bandériummal, ünnepi menet­ben vittek a városba Az állomástól tömött sorokban állott sorfalat a nép az evangé­likus templomig, amelynek kapujában Kovács Andor esperes, igazgató-lelkész fogadta lelkésztársai élén az új felügyelőt. Október 31-én kezdődött az ünnepi istentisztelet az evangélikus templomban. Ott volt: Szalay József kerületi rendőr­kapitány, Daimel Sándor dr. alispán. Csiz­madia András. Jánossy Gábor, Brandt Vilmos, Tóth Pál, Dukay-Takách Géza, Bertóthy Károly országgyűlési képviselő, Beliczey Géza felsőházi tag, Mázor Elemér, a békési egyházmegye felügyelője és még számosán Az oltári szolgálatot Kovács Andor esperes, igazgató-lelkész végezte, a beszé­det Kálmán Rezső lelkész mondotta. Mikor Sztranyavszky Sándor dr. díszmagyarban az oltár elé lépett. Kovács Andor esperes lelkésztársaival megkezdte a beiktató szer­tartást. Miután Sztranyavszky Sándor, mint új felügyelő, letette a hivatalos esküt, nagy­szabású beszédet mondott. Beszédét a XIX. századvégi istentagadó és nemzetközi irányzatok bírálatával kezdte s egyúttal megállapította, hogy az áramla­tok reakciójaként újabban az emberi lel­kekben mintha új életre kelt volna a val­lásos érzés és a nemzeti gondolat. Most vívja élet-halálharcát — úgymond — „egy magát modernnek nevező rothadt korszel­lem a régi világgal, helyesebben az örök világgal. Krisztus tanításéval“. A magyar fajta ebben a harcban föltétlenül győze­delmeskedni fog. És e küzdelemben az egyháznak, a lelkipásztoroknak fontos sze­repük van, nagy küzdelmet kell vívniok és ezért joggal számíthatnak anyagi kíván­ságaik teljesítésére, így különösen a lelkészi korpótlék kérdésében számíthatnak támo­gatására. Ezután a tanítói kar nemzetnevelő sze­repéről. majd a felekezetek közötti békes­ség ápolásáról beszélt és óva intett a többi felekezet ellen való türelmetlenségtől. — A magunk házát, egyházát, ha tá­madják is, meg kell tudni védeni, úgyhogy mást ne bántsunk, ellentámadásba menni végszükségben és csak ott szabad, ahol a konok tudatlanság ellen nincs más véde­kezési lehetőség, mint az ellentámadás. A reverzálisok kérdésében a lelkek ellen- állóképességek növelésével tudatos, tartós munkával’kell védekeznünk. Az államtitkár nagy tisztelettel beszélt ezután a most lezajlott katolikus naggyűlés méltóságteljes lefolyásáról, majd a lelkész­képzés fontos kérdésének szentelt szavakat és a kántortanítók jövedelmének kiegészí­tésére támogatósét Ígérte meg. Nagy szó­noki lendülettel elmondott beszédét a nem­zetiségek közötti egyetértés szükségességé­nek hangoztatásával fejezte be. Beszéde után a gyülekezet melegen ünnepelte az államtitkárt. Az ünneplés a kisbirtokosok székházéban rendezett ünnepi ebéden folytatódott. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Ha szemrehányást tesznek nekünk, hogy mi az állások kiosztásánál részrehajlást gyakorolunk, — mon­dotta a miniszterelnök — arra csak azt felelhetem, hogy én nem enged­hetem meg, hogy a magyar h ivatali állások felekezeti szem­pontok szerint osztassanak szAt. Tekintet nélkül arra, hogy ki milyen felekezetű, csak az lehet ma­gyar hivatalnok, de akkor lennie is kell, aki arra megfelelő és érdemeket szerzett. Nem liberális eszme az, hogy felekezetek szerint parcellázzuk az állásokat. Ez középkori fölfogás, amelyhez kuliuráliamnak visszatérnie nem lehet. Kihaló kolostorok. Az Athos hegy Görögországban arról volt nevezetes, hogy ott a két kolostor celláiban körülbelül 1000—1000 szerzetes lakott. Nő nem tehette be a lábát. Ma az egyik kolostor­ban 90, a másikban 80 szerzetes van. Ha a dolgok tovább úgy fej­lődnek, Atboshegyen nem lesznek szerzetesek. Nem a szegénység az oka ennek, hanem az, hogy kive­szett az elhivatottság érzése. A görög kormánynak nagy gondot okoz, hogy ezt a rendkívüli érde­kességet a kincseivel megtartsa.

Next

/
Thumbnails
Contents